Brian Douglas Wilson (Inglewood, Kalifornia, 1942. június 20. – Beverly Hills, Kalifornia, 2025. június 11.) kétszeres Grammy-díjas amerikai dalszerző, producer, énekes, a 20. századi popzene egyik legjelentősebb alakja. A The Beach Boys egyik alapító tagja, két testvére Carl Wilson, Dennis Wilson, az unokatestvére Mike Love, és barátja Alan Jardine mellett. Kezdetben ő volt a zenekar vezetője, fő dalszerzője, és a dalok producere, viszont a SMiLE után lemondott a zenekar vezetéséről, és több teret engedett a társainak.
Wilsont és Beach Boyst 1988-ban iktatták be a Rock and Roll Hall of Fame-be melynek honlapján így írnak Wilsonról: „Egyike a kevés vitathatatlan zseniknek a könnyűzenében”. 1998-ban pedig a Vocal Groups Hall of Fame-be. A Rolling Stone magazin „Minden idők 100 legjobb énekese” listáján Wilson az 52 lett. 2005-ben Grammy-díjat nyert a "Mrs. O'Leary's Cow (Fire)"-ért, mint a legjobb instrumentális rock szám. Dennis Wilson ezt mondta Brianről: "Brian a The Beach Boys, mi csak a hírvivői vagyunk, Ő a minden – mi semmik vagyunk."Brian Wilson and the Beach Boys: The Complete Guide to Their Music, 4. oldal.
Élete és a The Beach Boys Korai évek
Audree Wilson és Murry Wilson gyermekeként született. Ő volt a legidősebb a három testvér közül. Két öccse volt Carl Wilson és Dennis Wilson. Amikor Brian 2 éves volt, a család elköltözött Hawthorne közelébe, Los Angeles mellé, körülbelül 5 mérföldnyire a Csendes-óceántól.Peter Ames Carlin: „Catch a Wave: The Rise, Fall, and Redemption of the Beach Boys Brian Wilson”, 8. oldal
Itt töltötte az egész gyerekkorát. Az apja fedezte fel először Brian kivételes zenei képességét, amikor néhányszor elénekelte neki, és ő visszaénekelte a dallamot a ’’When the Caissons Go Rolling Along’’-ból. Murry azt mondta: ”Nagyon okos és nagyon gyors, csak szeretni tudom őt.”Peter Ames Carlin: „Catch a Wave: The Rise, Fall, and Redemption of the Beach Boys Brian Wilson”, 11. oldal
Körülbelül 2 éves volt Brian, amikor hallotta George Gershwin-től a Rhapsody in Blue-t, ami rendkívül nagy hatást gyakorolt rá.Peter Ames Carlin: „Catch a Wave: The Rise, Fall, and Redemption of the Beach Boys Brian Wilson”, 10. oldal Néhány évvel később vette észre, hogy a jobb fülére nem hall olyan jól. Az ok nem ismert, nagyon valószínű, hogy nagyothallónak született, és az apja egyik ütésétől vesztette el hallását a jobb fülére. Számtalan történet kering arról, miként bántalmazta fizikailag és lelkileg Murry fiait gyermekkorukban.
Brian játszott az iskolai focicsapatban mint hátvéd, baseballozott is, de legtöbb idejét a zenének áldozta. Megszállottan gyakorolt zongorázni iskola után, és rengeteget hallgatta a ’’Four Freshment’’-t.Peter Ames Carlin: „Catch a Wave: The Rise, Fall, and Redemption of the Beach Boys Brian Wilson”, 22. oldal A gimnázium utolsó évében a tanulás mellett ebédidőben együtt zenélt barátaival (Keith Lent és Bruce Griffin).Peter Ames Carlin: „Catch a Wave: The Rise, Fall, and Redemption of the Beach Boys Brian Wilson”, 14.-15. oldal Az egyik iskolai rendezvényen is szerepeltek, és hatalmas tapsot kaptak. Hívta a zenekarába unokatestvérét is, Mike Love-ot, akivel gyakran énekeltek együtt, és a Carl testvérét, majd egy zenekart alakítottak „Carl and the Passions” néven. Koncertet adtak, és különböző számokat adtak elő a Dion és a Belmontstól, a Four Freshmentől pedig az It’s a Blue World-ot, ami még nehéznek bizonyult számukra. Ennek ellenére nagy hatást gyakoroltak a barátjukra, Al Jardine-ra, aki ott ült a nézők között, és elhatározta hogy ő is csatlakozik a csapathoz. Így alakult meg a zenekar, először ’’The Pendeltones’’ néven.
1960 szeptemberében Brian beiratkozott az El Camino College-re, pszichológia szakra, de amellett folytatta zenei tanulmányait a főiskolán. 1961 elején írta első saját szerzeményét, melynek dallama a kocsijában jutott eszébe és később otthon dolgozta ki a harmóniáit. Később Surfer Girl-nek keresztelte el, és 1963-ban vette fel a Beach Boys-zal, majd a dal top 10-es sláger lett.
1961 őszén Brian, Carl és Dennis Wilson, Alan Jardine és Mike Love felvették a "Surfin’" című dalukat, amelyet a Candix Records adott ki. A kislemez a nyugati parton nagy sikert aratott, és az országos listán is a 75. helyig jutott. Dennis így emlékszik rá vissza: "Amikor először hallottuk a dalunkat a rádióban, éppen a Hawthorne Boulevard-on hajtottunk Brian 1957-es Fordjában. Egyszer csak azt mondta a DJ: ’’Következzen egy zenekar Hawthorne-ból, a Beach Boys, és a Surfin’’. Az utcán kiabáltunk, és bedörömböltünk az ajtókon: ’’A dalunk megy a rádióban’’! Soha többé nem láttam azt a büszke kifejezést Brian arcán." A Pendeltones nem volt többé, a tagok megkérdezése vagy beleegyezése nélkül, a kiadó ’’The Beach Boys’’-ra keresztelte át a zenekart.
1961 szilveszterén került sor a Beach Boys első nyilvános fellépésére. Három nappal előtte Murry vett a fiának egy basszusgitárt és egy erősítőt, és Brian ilyen rövid idő alatt tanult meg rajta játszani.
A „The Beach Boys” és a kezdeti sikerek
1962 elején Brian és Mike Love megírták a "Surfin’ Safari"-t és ekkor már úgy tűnt, hogy véglegesedik a Beach Boys felállása: a legifjabb Wilson testvér Carl szólógitár, Al Jardine ritmusgitár, Dennis a doboknál, Brian basszusgitár, és Mike Love mint szólóénekes és frontember. Ám hirtelen Al elhagyta a zenekart, hogy a fogászati tanulmányaira koncentrálhasson. Brian aggódott az együttes jövőjéért és megkérte Carl barátját David Marks-ot hogy álljon be Al Jardine helyére.
A Surfin’ Safari album 9 Brian Wilson szerzeményt tartalmaz, és bár mindegyik számnak csak egyszerű volt a hangszerelése, mégis nagyon változatosak, és mint az elkövetkezendő lemezeken, ezen is könnyen emészthető, könnyed dalok szerepelnek, amik megalapozzák a Beach Boys nemzetközi hírnevét. Az album Nick Venet-et jelöli meg producerként, ám sejteni lehet, hogy a dalok producere valójában Brian volt. Az album csak 32. helyet érte el az amerikai albumlistán, a címadó dal viszont elég sikeres volt: Svédországban 1. helyezett lett és az USA-ban is példány kelt el a kislemezből.
1963. március 4-én a Beach Boys kiadta a Surfin’ U.S.A.-t ami azonnal országos sztárokká tette a Beach Boyst, és a Billboard lista 3. helyéig jutott. A szám egy teljesen új hangzást teremtett, és meghatározta a Beach Boys hangzását a korai években. A Surfin’ U.S.A. kislemez sikerének hatására a Beach Boys kiadta a Surfin’ U.S.A. albumot. A teltebb vokálhangzást a vokálsávok megduplázásával érték el, megteremtve ezzel a Beach Boys sajátos hangzását. Hasonlóan, mint a ’’Surfin’ Safari’’ esetében, erős a gyanú, hogy a lemez producere valójában nem Venet volt, hanem Brian. Ezen az albumon található Brian első instrumentális szerzeménye a "Stoked". Ugyanez év szeptemberében jelent meg a harmadik Beach Boys album a Surfer Girl. Itt már Briant hivatalosan is feltüntetik a borítón mint producer. A Surfer Girl nagy előrelépést jelentett Brian zeneszerzői és produceri munkásságában. Itt már elkezd stúdiózenészeket alkalmazni, a "Surfer Moon"-ban pedig vonós hangszereket is hallhatunk. Az album ugyanúgy, mint a "Surfin’ U.S.A" is bearanyozódott és a nagylemezlista 7. helyéig jutott.
1963 nyarán a Capitol Records ’’Shut Down’’ címmel jelentetett meg egy válogatást autós témájú dalokból, rajta többek közt a Beach Boys "409" és "Shut Down" című számaival – mindezt a zenekar tudta és beleegyezése nélkül. Brian válaszként befejezett hirtelen néhány autós dalt és hihetetlen ütemben vettek fel 8 új dalt mindössze egy nap alatt, és 1963 októberében alig egy hónappal azután hogy kiadták a ’’Surfer Girl’’ albumot már a polcokon volt a Little Deuce Coupe. A hihetetlen tempó ellenére az album dalai nagyon színvonalasak, és mivel egy számot kivéve mindegyik az autókról szól, ezt az albumot tartják a poptörténelem első koncepcióalbumának. A ’’Little Deuce Coupe’’ hihetetlen sikeres volt. Az albumlista 4. helyéig jutott, és platinalemez lett. Al Jardine a lemez felvételei előtt csatlakozott a zenekarhoz, mint állandó tag és az őt helyettesítő David Marks nem sokkal később távozott. Eközben vették fel és adták ki a karácsonyi időszakra a Little Saint Nicket, is ami ugyancsak nagyon sikeres volt és mind a mai napig az egyik legnépszerűbb karácsonyi dal.
1964 a hatalmas erejű Brit Invázió ellenére egyértelműen a Beach Boys éve volt. A Márciusban kiadott kissé kaotikus lemez a Shut Down Volume 2, ami csak a 13. helyig jutott a ranglistán, olyan hatalmas slágereket tartalmazott, amik mind a mai napig megállják a helyüket. Kezdve a Fun, Fun, Fun-al, a lenyűgöző Don't Worry Baby-n (amit sokan minden idők egyik legnagyszerűbb dalának tartanak),"The Greatest Songs Ever! Don’t Worry Baby" egészen a lélegzetelállítóan szép The Warmth Of The Sun-ig. A Beatles tagjai öntudatlanul olyan kihívást jelentettek Brian számára, melynek hatására a korábbiaknál is keményebb munkára kényszerítette magát, s célja nem csupán az volt, hogy felülmúlja saját korábbi teljesítményét: mindenki korábbi teljesítményét felül akarta múlni. Néhány hét alatt születtek olyan dalok mint például az " I Get Around ", a "Wendy", az "All Summer Long". Brian hihetetlen fejlődésen ment keresztül: egyre bonyolultabb akkordmeneteket irt, a dalok hangszerelése nagyon bővült, de mindez nem ment a fantasztikus dallamok rovására. Az ’’All Summer Long’’ Brian kreativitásának egyik csúcspontja és a popzene egyik legkiemelkedőbb alkotása, valamint kritikai sikere mellett komoly közönségsikert könyvelhetett el, mivel a nagylemez lista 4. helyéig jutott és aranylemez lett.
Októberben adták ki Brianék első koncertalbumukat Beach Boys Concert néven, ami szintén aranylemez lett és a nagylemez lista 1. helyéig menetelt. A zenekar egy hónappal később kiadta a The Beach Boys’ Christmas Album-ot, ami szintén aranylemez lett és a Billboard Karácsonyi listáján a 6. helyig jutott, és mind a mai napig minden idők egyik legkedveltebb karácsonyi lemeze. Brian hihetetlen ütemben dolgozott, írta a dalokat és vette föl őket a stúdióban. A folyamatos, megfeszített tempójú munkának idővel meg kellett fizetni az árát. 1964. december 23-án, miközben az együttes egy houston-i koncertre repült, Brian pánikrohamot szenvedett el, majd a következő év elején bejelentette, visszavonul a turnézástól, hogy minden erejét a zeneszerzésre és a lemezfelvételekre fordíthassa. Egy ideig Glen Campbell helyettesítette Briant a koncerteken, ám saját karrierje érdekében hamarosan kilépett az együttesből. A Beach Boys zenész barátjukat, Bruce Johnstont kérte meg, hogy találjon egy alkalmas zenészt Brian helyére. Miután nem járt sikerrel, maga Johnston vált az együttes teljes jogú tagjává, először a koncerteken helyettesítette Wilsont, a későbbiekben pedig a lemezfelvételeken is közreműködött.