II. Harold vagy Harold GodwinsonAzaz Harold, Godwin fia. (1022 körülMagyar Nagylexikon, 9. kötet, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, , 210. oldalPetr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, , ill. , 94. oldalRévai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 501. oldal – 1066. október 14.) Anglia királya 1066-ban. A Normandiai Vilmos ellen vívott hastingsi csatában vesztette életét.
Godwin wessexi gróf fiaként született. Édesapja halála (1053) után hatalmas területeket örökölt,Szántó Tibor György: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1992, , 26. oldal és tulajdonképpen ő uralkodott Hitvalló Eduárd király helyett. Hadat vezetett a skótok földjére.Szántó Tibor György: Anglia története, 27. oldal 1064-ben francia földön Normandiai Vilmos fogságába esett. Bár a herceg nem éreztette vele, hogy fogoly, mindenesetre arra kényszerítette, hogy hazatérése fejében esküben ígérje meg Vilmos trónigényének támogatását, amit a szabadulni akaró Harold meg is tett. Angliába hazatérve közölte híveivel, hogy esküjét kényszer alatt tette, így az nem érvényes. Sógora, Hitvalló Eduárd halálos ágyán Haroldot jelölte meg örököséül, amit a Witan, az angolszász államtanács is szentesített. Rövid uralkodása első hónapjaiban harcban állt – a Normandiai Vilmos által ellene uszított – féltestvérével, Tostiggal, és az őt támogató III. Harald norvég királlyal, akiket a Stamford Bridge-i csatában sikerült legyőznie (szeptember 25.). Közben, szeptember 28-ánTolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), , 424. oldal ellenfele, Vilmos 6000 harcossal Pevenseynél partra szállt. Harold viharos sietséggel délre vonult, hogy visszaverje a normann inváziót (9 nap alatt tette meg a York és London közötti 280 kilométertSzántó Tibor György: Anglia története, 28. oldal). Londonba érve – bízván az angolok számbeli fölényében – szinte pihenő nélkül meneteltette csapatait tovább Sussexbe, ahol Vilmos őrcsapatai állomásoztak. Hastingstól mintegy 10 kilométerre, északra ütközött meg a két sereg október 14-én. Haroldot meglepte, hogy Vilmos kezdeményezte a csatát, hiszen ő akart meglepetést szerezni, mégis őt érte váratlanul a normann íjászok nyílzápora. A csata, amely reggel kezdődött, még délután három órakor is eldöntetlen volt, míg végül Vilmos kicsalta az angolszászokat táborhelyükről, azután szembefordulva velük rémes csatában tönkreverte őket. Az ütközetet végül egy vaktában felröppent nyílvessző döntötte el, amely eltalálván halálra sebezte HaroldotSzántó Tibor György: Anglia története, 29. oldal (a szemébe fúródott). Tetemét megtalálták a csata után, de annyi seb borította, hogy még tulajdon édesanyja sem ismerte fel holttestét. Vele halt ki a régi angolszász királyi ház.
Gyermekei Harold 1066 márciusában Yorkban házasodott össze Ealdgythtelhttp://genealogy.euweb.cz/brit/wessex.html#H2 (1042 – 1070 után), Merciai Ælfgar leánya volt, két utószülött gyermeket szült felesége neki: Harold (1066 decembere – 1098 után) Ulf (1066 decembere – 1087 után) Haroldnak szeretőjétől, Hattyúnyakú Edithtől (1025 k. – 1086?) is született öt gyermeke: Godwin (1045 k. – 1069 után) Edmund (1047 – 1069 után) Magnus (1050 – 1069 után) Gunhilda (? – 1093 után), a Wiltshire-i Wilton Apátságban volt apáca Gytha (1055 k. – 1107. május 7.)
Jegyzetek
Kategória:Anglia uralkodói Kategória:Az 1020-as években született személyek Kategória:1066-ban elhunyt személyek Kategória:Csatában elesett uralkodók Kategória:Wessex grófjai