A 1989-ben bemutatott japán animációs fantasyfilm, amelyet Mijazaki Hajao írt és rendezett, valamint a Studio Ghibli és a Studio Gallop készített. A film zenéjét Hiszaisi Dzsó szerezte, producerei pedig Mijazaki Hajao és Hara Tóru voltak. A film Kadono Eiko Madzso no takkjúbin című regényén alapul, de több jelentős módosítást is tartalmaz.
A film Kikiről, egy kamasz boszorkányról szól, akinek a tradíció szerint 13. évét betöltve egy évig önállóan kell élnie. Kiki egy Koriko nevű kikötővárosban telepedik le, ahol futárszolgálatot hoz létre. A film főszereplőit Takajama Minami, Szakuma Rei, Jamagucsi Kappei és Toda Keiko szeijúk szólaltatják meg.
Mijazaki elmondása szerint a film a japán kamasz lányokra jellemző önállóság és másokra történő támaszkodás szükségessége közötti szakadékot mutatja be.
A Kiki – A boszorkányfutárt 1989. július 22-én mutatták be Japánban és elnyerte az Animage Anime Grand Prix díját. Ez volt a Studio Ghibli első filmje, amelyet a Walt Disneyvel közösen adott ki. A Disney által készített angol nyelvű változat a Seattle-i Nemzetközi Filmfesztiválon került bemutatásra 1998. május 23-án.
Magyarországon a Best Hollywood adta ki DVD-n 2007-ben, televízióban az M1 és a Digi Film tűzte műsorára.
Cselekmény Kiki betölti 13. életévét, és egy boszorkánytanoncnak ilyenkor hagyományosan egy egyéves gyakorlatra kell útra kelnie, hogy egy másik városban, egyedül, a családtól távol szerezzen új tapasztalatokat. Anyja szintén boszorkány, ő is így érkezett a kisvárosba, Karikijába, ahol gyógyító kenőcsök készítésével foglalkozik. Az egész rokonság és a barátok boldogan búcsúznak Kikitől, aki fekete macskájával, Dzsidzsivel együtt (akinek érti a beszédét) egy éjszaka nekivág a nagyvilágnak. Csak annyit tud, hogy egy tengerparti nagyvárosban szeretne dolgozni, ezért déli irányba repül. Útközben találkozik egy másik boszorkánnyal, aki már gyakorlata végén jár. Miután elbúcsúznak Kiki viharba keveredik és egy marhavagonban húzza meg magát.
Reggel Kiki folytatja útját és Korikóban, egy gyönyörű tengerparti nagyvárosban telepedik le, ahol a kezdeti bizonytalanság után gyorsan barátokat szerez. Lakása egy pékség fölött van, ahová a tulajdonosnő, Oszono befogadja, cserébe az üzletben kell segítenie eladni a pékárut.
Kiki, hogy eltartsa magát, futárszolgálatot indít, amit a seprűjével bonyolít le. Első megrendelésének teljesítése során egy játékmacskát kell kiszállítania. Útközben azonban varjak támadnak rá és az erdő fölött kiejti, ezért Dzsidzsinek kell helyettesítenie a játékot, amíg Kiki visszamegy megkeresni. Az erdőben Kiki találkozik egy kunyhóban ott élő lánnyal, Ursulával, aki időközben megtalálta a játékmacskát, de az elszakadt. Ursula viszont megvarrja neki, cserébe azért, hogy kitakarít nála, így Kiki titokban visszacserélheti Dzsidzsit a játékra.
A futárüzlet egyre jobban megy Kikinek és barátságot köt Ursula mellett a helyi gyerekekkel, köztük egy fiúval, Tombóval. Tombo elmondja neki, hogy a Repülőklub tagja és meghívja őt az esti összejövetelükre. Kiki futármunkája egy kúriába vezet, ahonnan a Madame és szolgálója, Bertha egy pitét szeretnének elküldeni Kikivel a Madame unokájának, azonban elromlott az elektromos sütőjük, így még nem tudták megsütni. Kiki javasolja, hogy használják a régi, fatüzelésű kemencét, s segít a sütésben. A Madame régi órája viszont késik, így Kiki késve indul el, ráadásul az eső is elered. Az unoka nem túl szívélyes fogadtatása után Kiki ráeszmél, hogy már az esti partiról is elkésett, ráadásul meg is fázik az esőben.
Kiki másnap találkozik Tombóval, akivel kipróbálják Tombó „repülő” biciklijét, ami valójában csak Kiki varázserejétől lesz képes felemelkedni egy időre. Viszont mikor megjelennek Tombo barátai Kiki váratlanul úgy dönt, hogy elmegy. A nap végére azonban észreveszi, hogy szinte teljesen elveszítette varázserejét, már Dzsidzsit sem érti meg, s még a seprűje is eltörik.
Másnap meglátogatja Kikit Ursula, aki elhívja őt erdei otthonába, ahol megmutatja egyik festményét, aminek ő adta az ötletét. Következő nap a városban ünnepség keretében indítják tovább a Szabadság szelleme nevű híres léghajót, de a hajó balesetet szenved. Kiki a televízióban látja, hogy Tombo is veszélybe kerül, amikor az emberek próbálják visszatartani az elszabadult hajót, így a fiú megmentésére siet. Miközben sikerül visszaszereznie varázserejét, mindenki szeme láttára hőstettet hajt végre.
Kiki falujában a szülei épp legutóbbi levelét kapják kézhez, amelyben leírja, hogy a futárszolgálat egyre sikeresebb, s bár néha nehéz, szereti ezt a várost.
Szereplők SzereplőJapán hangAngol hangMagyar hang 1. angol változat (Streamline, 1993) 2. angol változat (Disney, 1997)Takajama MinamiLisa MichelsonKirsten DunstMolnár IlonaSzakuma ReiKerrigan MahanPhil HartmanBálint SugárkaToda KeikoAlexandra KenworthyTress MacNeilleIncze IldikóTakajama MinamiEdie MirmanJaneane GarofaloNemes Takách KataJamagucsi KappeiEddie FriersonMatthew LawrenceBaráth István (a pék, Oszono férje)Jamadera KóicsiGreg SnegoffBrad Garrett (Kiki anyja)Nobuszava MiekoBarbara GoodsonKath Soucie (Kiki apja)Miura KóicsiJohn DantonaJeff BennettPresits TamásKató HarukoMelanie MacQueenDebbie ReynoldsGyimesi PálmaSzeki HirokoEdie MirmanEdie McClurgVárnagy Katalinvégzős boszorkányKobajasi JúkoWendee LeeDebi DerryberryPeller MariannMadame unokájaKagimoto KeikoSherry Lynn Fucsizaki JurikoLara CodyPamela Adlon (Ket nagynénje)Inoue KikukoJulia Fletcher Ket anyjaDoi MikaDiane MichelleSzabó Gertrúd (idős hölgy Kokirinél)Szaitó SóFay Dewitt rendőrJamadera KóicsiSteve KramerMatt K. Miller tévériporterCarl MacekCorey BurtonKapácsy Miklósidős úr seprűvelTagucsi Takasi Várday Zoltántoronyóra-karbantartóNisimura TomomicsiGreg SnegoffLewis Arquette (a kutya) Pat Fraley (a nőstény macska) Kirsten Dunst főcím, stáblista felolvasása –Zahorán Adrienne
Megvalósítás A Kiki – A boszorkányfutár forgatásának előkészületei 1987 tavaszán kezdődtek,The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, "Part One: In the Beginning", Page 8. VIZ Media LLC; 1 edition (2006-05-09) , . Hozzáférés ideje: 2007-01-05. amikor a Group Fudosha megkérte Kadono Eiko könyvének kiadóját, hogy készítessen egy filmadaptációt a Studio Ghiblivel, Mijazaki Hajao vagy Takahata Iszao rendezésében. Mivel Mijazaki a Totoro – A varázserdő titka, Takahata pedig a Szentjánosbogarak sírja filmjén dolgozott, ezért ekkor egyikük sem tudta elvállalni a rendezést.
bélyegkép|jobbra|300px|Oszono és Kiki vendégeket szolgálnak ki a Gütiokipänja Pékségben. Az elnevezés Kadono Eiko egy szóvicce, ami a Guchokipára, a kő-papír-olló alternatív elnevezésére utal.
Mijazaki elvállalta a produceri feladatokat, azonban a rendező pozíciója betöltetlen maradt. A film gyártásának kezdetekor és a Totoro befejezésének közeledtével a Studio Ghibli munkatársaira magasabb pozíciójú feladatokat osztottak ki a Kiki – A boszorkányfutáron. A szereplőtervezéssel Kondo Kacuját bízták meg, aki már a Totorón is együtt dolgozott Mijazakival. Óno Hirosit a művészeti rendezéssel bízták meg, részben Oga Kazuo kérésére, részben pedig, mivel ő is tagja volt a Totoro stábjának.
Bár számos pozíciót sikerült betölteni, rendezőt még mindig nem sikerült kijelölni. Mijazaki, mivel teljesen lekötötte a Totoro, személyesen keresett fel több rendezőt, de végül egyikőjüket sem találta alkalmasnak a projekthez. Megtalálta aztán Katabucsi Szunaót, aki korábban a Sherlock Holmes, a mesterkopó sorozatán dolgozott és ő kezdhette el a rendezést. A forgatókönyv megírására Issiki Nobujukit kérte fel a Ghibli, azonban Mijazaki túl száraznak és a saját elképzeléseitől túlságosan eltérőnek találta már az első vázlatait is, így a stúdió elutasította.
A Totoro befejezésével Mijazaki egyre több időt szánhatott a Kiki – A boszorkányfutárra. Saját maga kezdte el írni a forgatókönyvet. Mivel a regény egy kitalált észak-európai országban játszódik, Mijazaki és a vezető stábtagok olyan tájakat és elemeket kezdtek felkeresni, amelyek a történet világát jellemzik. Fő állomásaik Stockholm, a svéd Gotland sziget és a dél-ausztráliai Adelaide voltak. Miután Mijazaki és az alkotócsapat visszatért Japánba, elkezdtek dolgozni a konceptuális rajzokon és a szereplők dizájnján. Mijazaki nekilátott komolyabban átdolgozni a történetet, új elképzelésekkel állt elő és módosította a meglévőket.The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, Part One, In The Beginning, 11. o., VIZ Media LLC; 1. kiadás (2006. május 9.) , . Hozzáférés: 2007. január 5. Mijazaki végül a rendezői feladatot is magára vállalta, amikor Katabucsit ismeretlenek megfenyegették.
Mijazaki 1988 júniusában fejezte be a forgatókönyv piszkozatát és júliusban mutatta be. Ez idő tájt jelentette be, hogy elvállalja a film rendezését, mivel már eddig is nagyban befolyásolta a projektet. A Kikit eredetileg egy 60 perces különkiadásnak szánták, de egy 102 perces egész estés játékfilm vált belőle mire Mijazaki végzett a storyboarddal és a forgatókönyvvel.The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, Part One, In The Beginning, 12. o., VIZ Media LLC; 1. kiadás (2006. május 9.) , . Hozzáférés: 2007. január 5.
Inspirációk bélyegkép|250px|jobbra|Visby városa adta a legtöbb inspirációt a történet fő színhelyének megalkotásához A Kiki – A boszorkányfutár egy idealizált, fiktív, problémáktól mentes nyugat-európai városban, Korikóban játszódik az 1960-as években. A város nevét a filmben egyszer sem említik, de egy rövid ideig látható egy buszon feltüntetve. A Ghibli egyes kiadványaiban a „Coriko” név is felbukkan. Mijazaki elárulta, hogy városhoz a fő vizuális inspirációt, a Gotland szigeten fekvő svéd Visby városa adta, bár Koriko lényegesen nagyobb, mint Visby és olyan épületek találhatóak benne, amelyek Stockholmra jellemzőek. Helen McCarthy szerint a „pezsgő” Stockholm-inspirálta város a biztonság és a függetlenség érzését adja.
A szó az eredeti japán címben a Yamato Transport védjegye, bár manapság a szinonimájaként is használatos. A cég nemcsak engedélyezte a védjegy használatát, annak ellenére, hogy a japán védjegytörvény értelmében engedély nélkül is felhasználható lett volna, hanem lelkesen támogatta is a filmet, mivel logójában egy kölykét cipelő, stilizált, fekete anyamacskát használ.
Eltérések a könyvtől A Madzso no takkjúbin, Kadono eredeti gyermekkönyve erősen eltér Mijazaki filmjének végső változatától. Kadono regénye sokkal epizodikusabb, kis történetekből áll, amelyek Kiki különféle emberekkel való találkozását mutatja be, miközben futárszolgálatait teljesíti. Kikinek számos kihíváson kell túlesnie a regényben „jó szívének” köszönhetően, és következésképpen kitágítja baráti körét. A filmmel szemben nem kell szembenéznie traumákkal vagy válságos helyzetekkel. Sok drámai elem, mint Kiki varázserejének elvesztése vagy a léghajóbaleset a film végén, nincs jelen az eredeti történetben. Annak érdekében azonban, hogy világosabban szemléltessék a függetlenséggel és a felnövéssel való küzdelem témáit a filmben, Mijazaki Kikit keményebb kihívásokkal állította szembe, és a magány érzését sokkal erősebben érzékeltette. Egy ilyen kihívás, amikor Kiki elveszti repülési képességét. Ez az esemény csak gyengén kapcsolódik a regényhez, ahol Kiki seprűje eltörik és csupán meg kell javítania. Mijazaki így vélekedett: „Ahogy a filmek mindig egy realisztikusabb élményvilágot teremtenek, Kiki keményebb kudarcoktól és magánytól fog szenvedni, mint az eredetiben.” Kadono kezdetben elégedetlenségét fejezte ki a módosítások kapcsán, és a forgatást már a forgatókönyvi státuszban az elvetés veszélye fenyegette. Ezért Mijazaki és Szuzuki Tosio producer ellátogattak az író otthonába és meghívták a stúdióba. Kadono látogatása után hozzájárulását adta a filmhez.
Témák és elemzés