Arany Adalbert László (szlovákul L. Albert Arany, Betlér, 1909. szeptember 19. – Rozsnyó, 1967. október 13.) szlovákiai magyar nyelvész, tanár, néprajzkutató, múzeumigazgató, a szlovák nyelvjáráskutatás egyik megalapítója.

Életpályája Rozsnyón érettségizett. 1931–1935 között a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar és szláv nyelvészetet és filozófiát tanult. 1938-ban szerzett bölcsészdoktori címet. 1935–1943 között a pozsonyi reálgimnázium tanára és a Kereskedelmi Főiskola előadója volt. 1935–1944 között a Pozsonyi Egyetem Dialektológiai Intézetének vezetője volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója mellett működő magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1939–1945 között a Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője volt.

1943–1946 között a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója volt. 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1946–1949 között Orlovsky József kiadóvállalatának alkalmazottja volt. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták, és 8 évi kényszermunkára ítélték.

1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1955–1958 között a Rozsnyói Múzeum igazgatója volt. 1958-tól Pozsonyban fizikai munkás, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra.

Munkássága Igazgatósági kinevezése (1955) után hozzálátott a háborús évek után több helyen elraktározott múzeumi anyagok összegyűjtéséhez és rendszerezéséhez. Munkája sikereként 1956. május 13-án a múzeum ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Maga köré gyűjtötte a rozsnyói múzeumügy érdekében cselekedni szándékozók csoportját, létrehozva ezzel a múzeumi munkát segítő, külső munkatársak csoportját.

Tudományos munkássága a magyar nyelvjáráskutatásra, a szlovák dialektológiára és a magyar-szlovák kétnyelvűség vizsgálatára, valamint a magyar néprajz és művelődéstörténet kutatására terjedt ki. Szlovákiai magyar népköltési gyűjteménye kéziratban maradt.

Utolsó éveiben ismét nyelvészeti kutatásokat folytatott. Jozef Orlovskýval megírta az első szlovák nyelvű strukturalista nyelvtankönyvet. Érintőlegesen a szlovákiai magyarok néprajzával is foglalkozott. Hagyatékát családja, majd Ambrus Ferenc őrizte meg. Ennek feldolgozása során került elő ismét azon balladagyűjtemény, amelyet még a II. világháború alatt gyűjtött diákjaival közösen.

Művei 1936 Zprávy o dialektologických štúdiách v Gemeri a v doline Slanskej. Nárečia Slanskej doliny. Carpatica I-a, 34-–70. 1938 Maďarské jazykové vplyvy v západoslovenských nárečiach. Pozsony, doktori értekezés. 1939 Zpráva o činnosti maďarskej komisie jaz. odboru USŠ a členov maďarského seminára Univerzity Komenského v Bratislave. Carpatica 2, řada A, 96––107. 1940 Psychologické základy javov bilingvistických. Linguistica Slovaca I-II, 39-–52. 1940 Magyar népnyelv. Linguistica Slovaca I-II, 377. 1940 Striednice typu ä, á v nárečí nižnoslanskom. Sborník Matice slovenskej 1. Jazykoveda XVIII/1-2, 17––25. 1941 Magyarság, népdal és népviselet. In: Császár István (Szerk.): A Toldy Kör irodalmi évkönyve 1941. Pozsony, 33-–42. 1941 A szlovákiai magyarság néprajza. Bratislava. 1944 Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba. Pozsony. 1946 Gramatika jazyka slovenského. Bratislava. (tsz. Jozef Orlovský) 1947 K porovnávaciemu jazykovému výskumu na Slovensku. Jazykovedný sborník 1–2, 389––422. 1957 Régi bányászatunk kezdete Rozsnyón. Bányász Szó VII, 5–9. 1958 Csucsom bányászati története. Bányász Szó VIII, 3–6. 1958 Berzéte mint bányahely. Bányász Szó VIII, 10-–11. 1967 The Phonological System of a Hungarian Dialect = Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bloomington. 1967 Trubetzkoy nyelvelméletének és fonológiájának lélektani és logikai alapja. I-II. Nyelvtudományi Közlemények, LXIX/1-2. Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvénytelenítése. Nyelvtudományi Értekezések 58, 67-–70. 1967 Axiomatische Probleme der Phonologie. Wiener Slavistisches Jahrbuch, Ergänzungsband VI, 382––385. 1967 Ausgewählte schriften von Gyula Laziczius. Ural-Altaische Jahrbücher 39, 264–266. 1968 Das system der finnisch-ungrischen und der urmadjarischen Sprache. Acta Linguistica, 17––23. 1969 Das Finnougrische und das Urungarische in der eurasischen Lautlandschaft. 1986 A szlovákiai magyarság néprajza. In: Turczel Lajos (szerk.): Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939–-1945. Bratislava, 277-–289. 1990 A szlovákiai magyarság néprajza. Rozsnyó. 1990 A bilingvis jelenségek pszichológiai alapjai. Regio 1/ 1, 96––111. (Ford. Svoboda Róbert) 1998 A kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai. In: Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, 7–31. (Ford. Zeman László) A bal szélső (Kézirat). Fórum Kisebbségkutató Intézet, Bibliotheca Hungarica, Somorja. Liszka József (Szerk.) 2009: Nyitra vidéki népballadák (Arany A. László hagyatékából). Somorja.

Emlékezete Emléktábláját Kolonban leplezték le 1993. június 27-én.

Jegyzetek

Források

Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 2007 Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja.

Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Szlovákiai magyar muzeológusok Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar szlavisták Kategória:Betlériek Kategória:Rozsnyóiak