300px|jobbra|bélyegkép|Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve. A harmadik agykamra (ventriculus tertius) egy sagittalis rés a kétoldali talamusz és hipotalamusz között. Összeköttetései Elől a páros oldalkamrákkal áll összeköttetésben a Monro-féle nyílások közvetítésével, hátul az aqueductus cerebri a negyedik agykamrával köti össze. A harmadik agykamrának elülső, hátsó, oldalsó felső és alsó fala van, üregét ependyma béleli. Az elülső falát egy vékony szürkeállomány réteg, a határlemez (lamina terminalis) alkotja. A (hátsó fal) az aqueductus cerebri benyílása. Az oldalsó falát felül a talamusz, alul a hipotalamusz medialis felszíne képezi, Ezt a két részt egy barázda (sulcus hypothalmicus) választja el egymástól. Funkcionális jelentőségét elsősorban a falának alkotásában részt vevő hipotalamusz adja. Hipotalamusz A hipotalamusz (hypothalamus) a köztiagynak a talamusz alatti részén található, vékony agyállományból álló lemez. A hipotalamusz a látóidegkereszteződéstől az emlőtestek hátsó széléig terjed. A talamusz alatt a harmadik agykamra oldalfalát képezi. A központi idegrendszernek egy viszonylag kis részét alkotja, ugyanakkor eléggé központi helyzetben van, közel a limbikus rendszerhez, a talamuszhoz, a felszálló és leszálló pályákhoz, és az agyalapi mirigyhez (hypophysis). Mikroszkóposan kis idegsejtek alkotják, amelyek csoportokba rendeződve, magokat alkotva helyezkednek el. Sajátos funkciója a neuroszekréció: Az egyik nagysejtes magja az antidiuretikus hormont (ADH) termeli, míg amásik az oxytocint. Előbbi anyag a vesékben a víz visszaszívódását fokozza (és vérnyomásemelő hatása is van), az utóbbi a méhizomzat összehúzódását és a tejelő emlő tejkiűrítését segíti elő. A kissejtes magvak a hormonok felszabadulását segítő ill. azokat gátló faktorokkal mintegy vezérlik a hormonális rendszert. Ennek következtében a hipotalamusz a szervezet (minden fontos élettani működését) befolyásolja. Kontrollálja és integrálja az autonóm idegrendszer és az endokrin rendszer működését, alapvető szerepet játszik a szervezet homeosztázisának (a belső környezet összetevőinek állandósága) fenntartásában. Közreműködik a testhőmérséklet szabályozásában, a testfolyadékok viszonylagosan állandó összetételének biztosításában, a táplálék- és vízfelvétel elősegítésében, a szexuális viselkedés és a limbikus rendszer közreműködésével az érzelmi élet alakításában. Hozzátartozik ehhez a magok fő kapcsolatainak ismertetése, különös tekintettel a hipotalamusz és az agyalapi mirigy (hypophysis) közötti összeköttetésekre.
Az emberi idegrendszer részei és funkciói
Lásd még
Agykamrák Agy-gerincvelői folyadék Emberi idegrendszer Köztiagy
Források Donáth Tibor: Anatómiai Nevek (Medicina Kiadó, 2005) , helyes Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online) Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó, 1967) Kiss Ferenc – Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó, 1959) Komáromy László: Az agyvelő boncolása (Felelős kiadó: Dr. Komáromy László, Budapest, 1947) Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest, 1924) Frank H. Netter: Atlas of Human Anatomy Ed. 2nd, 1997 (ICON Learning Systems) Szentágothai János – Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia (Medicina Kiadó, 1989) Richard S. Snell: Clinical Neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. (A könyv magyar fordítása a Medicina Kiadónál megjelenés alatt áll. Fordító: Laczkó Jenő István.) Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza (Semmelweis Kiadó, 1994) Eldra P. Solomon – Richard R. Schmidt – Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd, 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia)
Köztiagy
Kategória:Központi idegrendszer