Zsigmondfalva (szerbül Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Fekvése Nagybecskerek délkeleti szomszédjában, Lázárföld és Óécska közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.
Története Zsigmondfalva egykor az écskai uradalomhoz tartozó puszta volt, melybe 1809-ben római katolikus vallású németek települtek be: a falu ekkor 49 egész, 30 fél, 14 nyolcad jobbágytelekből és 42 zsellérházból állt.
1838-ban birtokosa Lázár Zsigmond vezérőrnagy volt, majd gróf Harnoncourt Felix és Alice lettek itt a nagyobb birtokosok.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. október 8-án Milutinovics nemzetőri őrnagyot és 1000 főből álló hadát, 2500 szerb felkelő kiverte a helységből; de rövid idő múlva Kiss Ernő a szerbeket kiűzte a településről, majd tábori kórházat állított fel itt.
1910-ben 1094 lakosából 21 magyar, 1061 német volt. Ebből 1072 római katolikus, 12 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 1941 93,45 Jugoszlávok 23 1,10 Cigányok 20 0,96 Magyarok 9 0,43 Montenegróiak 6 0,28 Horvátok 6 0,28 Szlovákok 5 0,24 Románok 3 0,14 Macedónok 3 0,14 Oroszok 1 0,04 Muzulmánok 1 0,04 Bosnyákok 1 0,04 Egyéb/Ismeretlen
Nevezetességek Római katolikus temploma - 1906-ban épült
Galéria
Jegyzetek
Források
Borovszky Samu: Torontál vármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései