Cs. Gyimesi Éva (Kolozsvár, 1945. szeptember 11. – Kolozsvár, 2011. május 23.) magyar nyelvész, irodalomtörténész professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének egykori tanszékvezetője, Pulitzer-díjas publicista. 1998-ig Cseke Péter irodalomtörténész felesége volt.

Életpályája Tanulmányait szülővárosában végezte, 1968-ban a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén tanított mint a filológiai tudományok doktora, 1990-től egyetemi tanár (kutatási terület: irodalomtörténet és kanonizáció), haláláig az egyetem professor emeritája. Nyelvművelő és stílusvizsgáló tanulmányait, jegyzeteit a NyIrK, Korunk, A Hét, Utunk, Dolgozó Nő és a napilapok közölték; a Látóhatár c. filozófiai-ideológiai antológiában (Kolozsvár, 1973) Tudatformáló nyelvművelés c. tanulmányával szerepelt.

Első önálló kötetével (Mindennapi nyelvünk, 1975) még a nyelvművelés kérdéskörében jelentkezett, de már akkor közölt olyan kritikát, amelyben líránk legújabb változásainak avatott elemzőjeként mutatkozott be. Találkozás az egyszerivel c. kötete (1978) már ezen a téren nyújtott jelentős hozzájárulást: a monografikus elemzéseket önálló líraelméleti felismerésekkel tette teljesebbé és fogta egységbe. Előszóval és jegyzetekkel látta el a romániai magyar költők Múlt, jövő mezsgyéjén c. antológiáját (1980).I-II. köt. Kolozsvár (Tanulók Könyvtára)

Cs. Gyimesi Éva ún. index-könyvei, akárcsak számos kortársáé, csak 1989 után jelenhettek meg (így például Szilágyi István, Pusztai János, Mózes Attila index-könyvei is csak a rendszerváltozás után kerülhettek az olvasók elé).

Különösen fontos munkái közé számítanak – a Teremtett világ című, paradigmatikus jelentőségű irodalomelméletén kívül – a transzilvanizmusról szóló tanulmányai.

A közelmúltban számos kanonizációs probléma mellett közéleti jelenségek kapcsán is megszólalt (nem csupán szakfolyóiratokban, hanem kulturális havi-, heti-, sőt, időnként napilapok hasábjain is megjelentek írásai). Nagy port kavartak a Wass Albert-kultusz kapcsán írt irodalomtörténeti fejtegetései és más publicisztikái (mindenekelőtt az Új Magyar Szóban és A Hétben megjelent Wass-fogak című írása), melyekben elmarasztaló hangon szól az író eltúlzott kultuszáról, politikai-közéleti szerepvállalásáról, de leginkább irodalomtörténeti jelentőségéről.

Jelentős visszhangot váltott ki továbbá Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve is, melyben az egykori Securitate által megfigyelt professzorasszony saját megfigyelési dossziéjának eredeti szövegét közli, személyes kommentárokkal és általánosabb következtetésekkel tarkítva azt. A könyvet „Az Emberi Piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról” című rendezvénysorozat keretében mutatták be, Kolozsváron.

Saját tanári hitvallását így fogalmazta meg:

„Ha minden egyes iskola abban a hitben nevelne fel, hogy Te is »imago Dei« vagy, hogy a Te legfontosabb feladatod személyes talentumaid kibontakoztatása ott, ahova Isten rendelt, s azok javára, akik között élsz, biztosítva látnám nem csupán az egyes emberek, de egész közösségünk jövőjét is.

„Mert hiszem, hogy életünk egyismeretlenes egyenlet, amelyben az a és a b az Istentől kapott tér és idő, s a Te életed, az x »megoldása« csakis ezek közt az adottságok között lehetséges. Nem az a kunszt, ha megszökünk a feladat elől.”http://www.lett.ubbcluj.ro/%7Ehungarianlit/index.php?lg=hu&a=od&mt=csgye&funk=okt Curriculum VitaeIn: Colloquium Transsylvanicum. Mentor, Marosvásárhely 1998: 242.

Élete utolsó hónapjaiban elszántan bírálta a Fidesz és a második Orbán-kormány, általa demokráciaellenesnek ítélt lépéseit. Csatlakozott magyar értelmiségiek egy csoportjának tiltakozó aláírásgyűjtéséhez, ennek kapcsán pedig a 168 óra című folyóiratnak éles hangú, exkluzív interjút is adott, melyben arra biztatta az anyaországi értelmiségieket, hogy az új médiatörvények elleni tiltakozásul publikáljanak „szabad” erdélyi folyóiratokban.http://www.168ora.hu/itthon/cs-gyimesi-mediatorveny-peticio-orban-schmitt-nemeth-zsolt-szolasszabadsag-68857.html Cs. Gyimesi Éva: Magyarországon visszafordult az idő - Üzenet Erdélyből (168 óra) Egyes megállapításait éles tiltakozás kísérte, anyaországi és erdélyi jobboldali közszereplők és értelmiségiek részéről. Tőkés László 2011. március 1-jén nyílt levélben válaszolt az említett interjúban elhangzottakra, amelyben többek között azt állította, hogy a Cs. Gyimesi Éva által írottakat „egykor akár maga Rákosi Mátyás, mostanság pedig akár Meciar vagy Slota is mondhatta volna”, illetve hogy „a professzorasszony nemzet-fóbiában szenved, mely komoly kezelésre szorul”. Élete utolsó hónapjaiban csak két magyarországi barátjával és harcostársával – Kenedi Jánossal és Szemenyei-Kiss Tamás újságíróval – tartotta a kapcsolatot.http://www.tokeslaszlo.ro/cikk/tokes_laszlo_gyimesi_eva Tőkés László válasza Cs. Gyimesi Évának (tokeslaszlo.ro)http://www.erdely.ma/dokumentum.php?id=86499&cim=tokes_laszlo_nyilatkozata_a_cs_gyimesi_interju_kapcsan Tőkés László nyilatkozata a Cs. Gyimesi-interjú kapcsán (erdely.ma)

Cs. Gyimesi Éva 2011. május 23-án, életének hatvanhatodik évében öngyilkosságot követett el. A kolozsvári Garibaldi-hídról a Szamosba vetette magát.http://szurkerimek.blogspot.com/2011/05/23-hetfon-tortent-kedden-adtak-hirul.html Hétfőn történt, kedden adták hirül… (Visszaszámlálás) Temetése május 28-án volt a Házsongárdi temetőben. Széles Klára nekrológjában írja: „Makacsul gondolom azt: ha Éva nem tér le (nem térítik le) eredeti, választott pályájáról – ma is élne, s talán boldog is lehetne, amit mérhetetlenül kiérdemelt. Mérhetetlen, sajgó búval, szívvel búcsúzom.”

Pályafutása Tanulmányai 14-es Általános Iskola (7 osztályos), Kolozsvár, a Horea úti zsinagóga melletti iskola. 1959-1963: Brassai Sámuel (volt unitárius) Középiskola, érettségi 1963-1968: Magyar nyelv- és irodalomtudomány, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara (Érdeklődési körök: általános nyelvészet, irodalomelmélet, kortárs erdélyi irodalom, ontológia, ismeretelmélet, történelemfilozófia) 1969-: posztgraduális stúdiumok – rövid tanulmányutak (Budapest, Eötvös Kollégium - MTA Irod.tud. Intézet - 1992-93, Szeged, JATE, BTK 1997-98, Göttingeni Egyetem 1994, Berlini Collegium Hungaricum 1994, Nápolyi Studi Orientali, 1995 stb.) 1977: doktorátus (a kandidátusival ekvivalens) befejezése (elméleti horizontú líra- és stílustörténeti tanulmányok)

Munkahelyei, tanári fokozatai 1968–71: gyakornok (a Magyar nyelvtudományi tanszék beosztottjaként napi hat óra tájszócédulázás hagyományos dobozolással) 1972– : tanársegéd (szemináriumok stilisztikából stílustörténetből, vogul nyelv „tanítása” szükség szerint) 1973– : tanársegéd a Magyar irodalomtudományi tanszéken: szemináriumok Szabó Zoltán mellett stilisztikából, Láng Gusztáv mellett 20. századi magyar irodalomból: a Nyugat és köre, irodalomelmélet szemináriumok Rohonyi Zoltán mellett, erdélyi magyar irodalom): 1977– : adjunktus (akkori nyelvhasználatban: lektor) a Magyar irodalomtudományi tanszéken – a doktori fokozat (a kandidátusi megfelelő) – elnyerése utáni előadásai: irodalomelmélet, romániai magyar irodalom, szemiotika; szemináriumai: irodalomelmélet, romániai magyar irodalom, 20. századi magyar irodalom, stilisztika, drámaelmélet és –elemzések, líraelmélet és –elemzések) 1984– : előadások: irodalomelmélet, romániai magyar irodalom, 20. századi magyar irodalom, szemiotika, értékelmélet, szemináriumok. 1990– : professzor, doktorátusvezető, előadások: irodalomelmélet, retorika (utóbbi a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben), 20. századi magyar irodalom. tanszékrészleg-felelős – a tanszéki infrastruktúra kiépítésének, az oktatók szakmai kibontakoztatásának megkezdése pályázatokkal és menedzseléssel 1993– : posztgraduális magiszteri (masters, mesterfokozat) program bevezetése a tanszéken (Irodalom és társadalom, majd: Kanonizációs stratégiák témával) újabb előadások: a tudományos kutatás logikája, a tudományos argumentáció, a kánonképződés elméleti alapjai – a BBTE szenátusának tagja (egyeztetés az önálló magyar felsőoktatásról) – a kolozsvári Láthatatlan Kollégium és a Collegium Transsylvanicum megalapítása (az utóbbi menedzselte évekig a kolozsvári magyar – ingázó tanárok, egyetemi oktatók – útjának elszámolását, a vendégtanár-programot, a vidéki tanárkollégák Kolozsvárra telepedésének megkönnyítését, a Láthatatlan Kollégium tutoriális oktatási és infrastrukturális, valamint könyvtári pályázatait, a különböző más profilú elitképző szakkollégiumok (pl. a Max Weber szociológiai szakkollégium megalapítását és pályáztatását, országos és „nemzetközi”konferenciák rendezését, az Ottlik Könyvtár tanszékre hozatalát, átszállítását és ideiglenesen a biztonságba helyezését.) 1994– : az RMDSZ országos magyar oktatási ügyekért felelős alelnöke, visszavonulás rövidesen (1995 január), erdélyi egyetemviták (alulmaradás az „öntörvényű egyetem” és a „nyelvterjesztő tanoda” kánonja közti politikai vitákban) 1994–98: tanszékvezető az Irodalomtudományi Tanszéken, a Láthatatlan Kollégium szakmai igazgatója 1997–2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (szegedi tanulmányok és óraadás) 1998– : visszavonul

Egyéb szerepek, funkciók

a diktatúrában ellenzéki értelmiségi, ’89-ben a kolozsvári Magyar Demokrata Tanács egyik alapítója az RMDSZ alapító tagja a romániai Soros Alapítvány Kuratóriumának egyik első tagja, országos oktatási ügyekért felelős alelnök a NyIrK, a Korunk szerkesztőbizottságának tagja, a kolozsvári Szabadság névadója stb.

Kötetei (válogatás)

Mindennapi nyelvünk; Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975 Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére; Kriterion, Bukarest, 1978 Múlt, jövő mesgyéjén. Romániai magyar költők. 1919-1979. Antológia; vál., előszó, függelék Cs. Gyimesi Éva; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1980 Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba; Kriterion, Bukarest 1983, 188 p.; 2. kiadása Pátria Ny., Bp., 1992. 172 p. (Pátria könyvek) Álom és értelem Szilágyi Domokos lírai létértelmezése; Kriterion, Bukarest 1990. 171 p.  Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek az erdélyi magyar irodalomban; Kriterion, Bukarest 1992. 101 p.  Honvágy a hazában. Cikkek, tanulmányok, esszék; Pesti Szalon, Bp., 1993. 364 p.  Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben; JATE BTK, Szeged 1995. 27 p.Elhangzott Cs. Gyímesi Éva dísztoktorrá avatása alkalmából 1995. október 3-án a József Attila Tudományegyetem Aulájában. Colloquium Transsylvanicum. Értelmiségi önreflexiók; Mentor, Marosvásárhely, 1998 Kritikai mozaik. Kritikai esszék, tanulmányok (1972-1998); Polis, Kolozsvár 1999. 293 p.  Vissza a forrásokhoz. Nemzedékvallató; szerk., előszó Balázs Imre József, interjúk a kolozsvári Láthatatlan Kollégium 1997/1998. évfolyamának diákjai Cs. Gyímesi Éva irányításával; Polis, Kolozsvár, 2001 Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába; Komp-Press, Kolozsvár, 2009. 284 p. ill.

Díjai, elismerései Joseph Pulitzer-emlékdíj (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje - polgári fokozat (1996) A József Attila Tudományegyetem díszdoktora (Szeged, 1995. október 3.) Pro Cultura Hungarica díj (1995) Ius Humana (1990)

További díjak, elismerések, alkotói és kutatási ösztöndíjak: 1996-97: Soros Alkotói Díj, 1997-2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 1 Domus-, 1 Arany János Közalapítvány-ösztöndíj, a finn Ponkkala Alapítvány (kisebbségi kultúráért) díja (1990), a Romániai Magyar Írók Szövetségének Kolozsvári Fiókja díja (1991), Soros Alkotói Díj (1995).

Jegyzetek

Források

Gyászjelentés, Szabadság, 2011. május 26. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)

További információk Széles Klára: Cs. Gyimesi Éva, Kolozsvár, 1945. szeptember 11. – Kolozsvár, 2011. május 25. Helikon, 2011. július 10. Baróti Pál: Mindennapi kenyerünk. A Hét 1975/19. Láng Gusztáv: Szerelmes nyelvtan. Utunk 1975/23.