Szenterzsébet (horvátul Jalžabet) falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Imbriovec Jalžabetski, Jakopovec, Kaštelanec, Kelemen, Leštakovec, Novakovec és Pihovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése Varasdtól 12 km-re délkeletre a Drávamenti-síkság szélén a Varasdot-Ludbreggel összekötő út mellett fekszik.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint Jalžabet területén már az i. e. 5. és 6. században is éltek emberek. Itt hagyták nyomaikat a kelták, az illírek, a gepidák és a rómaiak is. A római kor fontos emléke a Plitvica-patak közelében Kelemen falutól északra talált villa rustica maradványa. Számos dokumentum számol be a középkorban is a település lakóinak nehéz, küzdelmes életéről. A falu első írásos említése 1251-ből származik. Jalžabet nemesi település volt, ahol számos nemes család élt, többek között a Bedekovich, Jankovich, Patacsich, Somogy, Gotal és Matacsich családok. Életük közvetlenül kapcsolódik a vidék egyik legrégibb plébániája, az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett helyi plébánia történetéhez, melyet 1334-ben a zágrábi püspökség oklevelében említenek először. Egész Horvátországban csupán ennek az egy templom és plébániának patrónája a rózsalegenda magyar hősnője, aki egyben a településnek is névadója volt.

Az egykori források arról is tanúskodnak, hogy területén évszázadok óta nagy területen termesztettek szőlőt. Az első erről szóló dokumentumok a 17. és 18. századból valók. A településnek már 1650-ben működött az egyházi iskolája is. Ebből az időből ismert az első tanító Franjo Magasić neve a Szent Erzsébet plébánia tanítójaként. A korabeli adatok szerint 1650 és 1804 között Jalžabaten összesen 19 tanító szolgált, kiknek lakását a falu biztosította. Az első népiskola működéséről 1785-ből van adatunk, akkor a tanító Petr Pavolić volt. Az első iskolaépületet 1839-ben, a másodikat 1918-ban építették és ettől kezdve az iskola már két tanítóval működött. Jalžabet 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 1065, a községnek 3732 lakosa volt.

Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 2.838 3.155 3.497 3.868 4.009 4.142 3.917 4.143 4.104 4.168 4.084 3.974 3.833 3.751 3.732 3.615 3.183

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 467 575 709 759 815 845 808 841 891 958 968 945 942 1.013 1.065 1.066 1.005

Oktatás A településen egy óvoda működik, amely egyéves kortól az iskolába lépésig fogadja a gyerekeket. Emellett két általános iskola is működik – az egyikbe alsó és felső tagozatos tanulók is járnak, míg a másikba csak alsó tagozatos tanulók járnak (egy fiókiskola is található Kelemen faluban).

"Potočić" óvoda Jalžabet "Petar Zrinski" általános iskola Jalžabet

Kultúra KUD Elizabeta Jalžabet Művészeti és Kulturális Egyesület

Sport NK Jalžabet labdarúgóklub

Nevezetességei Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1441. a 18. század közepén épült barokk stílusban. Építtetői a falu akkori kegyurai Somogy Rozália Ilona és Bedekovich Boldizsár voltak. A templom egyhajós épület kis mellék kápolnával és négyszög alakú szentéllyel. A monumentális kapuzat felett magasodik a kétemeletes torony hagymasisakkal a tetején. A torony homlokzati részén a koldusnak adományt osztó Szent Erzsébet szobra látható. Belül öt nagyméretű, művészi kivitelű fából faragott oltárt találunk. A főoltár közepén található Szent Erzsébet szobra, két oldalán két-két szent szobra, Szent László király, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála és Szent Imre herceg szobrai. A főoltár felső részén Szűz Mária szobra, két oldalán szülei, Szent Joachim és Szent Anna szobrai angyalokkal. A mellékoltárok Szent Lőrinc, Szent Rókus, Páduai Szent Antal és Szent Ilona tiszteletére vannak szentelve. Kultúrtörténeti szempontból különösen a Szent Ilona oltár képe érdekes, melyet Somogy Ilona adományozott a templomnak. A kép a szentet 18. századi viseletben ábrázolja. Az oltárokon kívül a barokk szószék érdemel még említést, mely a 18. század második felében készült. A 11 regiszteres orgona 1965-ben készült Franc Jenko ljubljanai mester műhelyében. A templomba a 19. század elejéig temetkeztek a plébánia területén élő nemesi családok. A Somogy család kastélya 1744-ben épült. Egyszintes, négy szárnyból álló épület, belső udvarral. A bejárati homlokzatot egy sekély rizalit és egy kőkeretes portál emeli ki, amely felett egy kagyló formájú barokk kartusban felirat található. A kronogramban látható feliratból az építés éve olvasható ki. A kastély mellett kisebb park található, amelyet valószínűleg 1860 körül létesítettek. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1576. A plébánia épülete 18. századi. Védett terület a Plitvice-patak melletti vaskori temető területe, a római villa rustica és a római út maradványai. A Bistričak régészeti lelőhely (helyi nevei: Pri Gomili, Breški) mintegy 1 km-re található a település központjától. A helyszínt egy óriási, mintegy 75 m átmérőjű, körülbelül 8 m magas sírhalom uralja, amely a kora vaskorból származik, és méretei alapján Európa legnagyobb temetkezési halmai közé tartozik. Ez a sírdomb régészeti szempontból még feltáratlan, kivéve egy kisebb próbaásatást. Tőle keletre mintegy 130 m-re feltártak egy másik, kisebb sírhalmot, amelyben lovas temetkezést és szkíta jellegzetességekkel bíró, az i. e. 800 és az i. e. 450 közötti időszakból származó leleteket találtak. A Bistričak lelőhely a horvát kulturális örökség része, örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1945.https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-1945 Védett műemlék a Plitvice-patakon átívelő régi híd és a malom épülete. A Cerov Jarek régészeti lelőhely Jalžabet központjától keletre, a Ludbreg felé vezető úttól délre található. Közvetlen szomszédságában található a Kamenak-patak, amely elválasztja ezt a helyet a Bistričak régészeti lelőhelytől. Elhelyezkedése rendkívül alkalmas a letelepedésre. itt olyan őskori kerámia töredékeket találtak, amelyek összekapcsolhatók a közeli sírhalmos temetkezés településével.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6228.

Jegyzetek

Források A község hivatalos oldala A helyi kulturális egyesület honlapja A Zrínyi Péter alapiskola honlapja A község a varasdi borút honlapján

Kategória:Varasd megye települései