jobbra|bélyegkép|200px|Haeckel az 1860-as években bemutatott és sokat vitatott illusztráció-sorozata. Biogenetikai alaptörvényét a modern biológia sok téren meghaladta illetve pontosította. E formában sok országban része az iskolai oktatásnak, amit a kreacionisták károsnak tartanak jobbra|bélyegkép|200px|Haeckel:Tengerirózsák ,Kunstformen der Natur 1904 Antique nyomat Panteektől Ernst Haeckel, teljes nevén Ernst Heinrich Philipp August Haeckel (Potsdam, 1834. február 16. – Jéna, 1919. augusztus 9.) német zoológus és filozófus volt, ő tette Charles Darwin munkásságát Németországban ismertté, valamint saját származáselméletet dolgozott ki. A „tudományos” rasszizmust is hirdette Hawkins, Mike (1997). Social Darwinism in European and American Thought. Cambridge: Cambridge University Press. p. 140. és felkarolta a szociáldarwinizmus eszméjét.Hawkins, Mike (1997). Social Darwinism in European and American Thought. Cambridge: Cambridge University Press. p. 137.
Élete Haeckel eredetileg orvos volt, később azonban összehasonlító anatómia és zoológia professzora lett. Neki köszönhetünk néhány ma is használatos biológiai fogalmat, mint például törzs vagy ökológia.Peter M. Zigman: "Monistische Hintergründe von Ernst Haeckels »Oecologie«-Konzept in seinem Projekt einer reformierten Biologie", in: Jahrbuch für Europäische Wissenschaftskultur (Franz Steiner Verlag Stuttgart) 3 (2007), 69-116. oldal Haeckel szerint a politika pedig nem más mint alkalmazott biológia.Richard Langton Gregory, The Oxford companion to the mind, Oxford University Press, 2004, 385. oldal; Heinz Brücher, Karl Astel, Ernst Haeckels Bluts- und Geisteserbe: eine kulturbiologische Monographie, J. F. Lehmann, 1936, 9. oldal Ernst Haeckel nézete egy a természettudományokon alapuló monizmus volt és 1906. január 11-én megalapította a Német Monista Egyletet Jénában. 1908-ban ő alapította a jénai Phyletic Múzeumot.
Haeckelnek nagy jelentősége volt a darwinizmus németországi elterjesztésében, mert írásai igen népszerűek voltak. Ezen túlmenően kidolgozta a saját részletes embrionális érvelését az evolúcióelmélet mellett és ebben az összefüggésben alkalmazta a biogenetikai alaptörvényt. E törvény szerint az egyed szerveinek kifejlődése során röviden keresztülmegy az őseinek, fejlődési rokonformáinak szervi kifejlődésének fázisain. Ezt sok-sok élőlény embrionális fejlődési szakaszában felismerni vélte és törvényszerű összefüggésként értelmezte. Ezt a gondolatot Haeckel kiterjesztette a pszichológiai fejlődésre is, megállapítva, hogy az egyén lelki fejlődése lerövidítve megismétli a törzsfejlődés állomásait.Új pedagógiai és pszichológiai törekvések A „biogenetikai alaptörvény” kifejezés gyorsan népszerűvé vált a korabeli tudományos körökben. Napjainkban a genetikai eredmények a Haeckel-féle törvényből következő fejlődési sorozatot erősítik meg. Egy példa erre a Haeckel-féle „Gastraea”-hipotézis (a morula, a blasztula és a gasztrula-stádiumok egyedfejlődési sorrendje megfelel a filogenetikai sorrendnek), amely Haeckel szerint a többsejtű állatok kialakulásának alapvető lépése, de abban a korban még nem ismertek blasteaszintű (Haeckel szerint azoknak a soksejtű állatoknak – Metazoa – feltevéses ősalakjai, melyeknek egyéni fejlődésében a hólyag alakú csíraszakasz (blastula) mindig szabályszerűen ismétlődik) élőlényt. Még a 20. század közepén is volt olyan elmélet – például Hadzi Jováné –, amely vitatta a blasteaszintet, mígnem az üreges, egy sejtrétegből álló falú Volvox genetikai vizsgálata bebizonyította, hogy inkább Haeckelnek volt igaza.Dawkins: Az ős meséje, 408. old.
Előrelátása és rendszerező képessége kimagasló volt. 1866-ban például egy olyan evolúciós fát rajzolt meg, amelyben a vízilovakat a bálnák rokonaiként tünteti fel, holott az időben még a disznófélék rokonának tartották inkább őket. Sőt a bálnákat a párosujjú patások közé sorolta, amire még nagyon sokáig semmilyen bizonyíték nem volt.Dawkins: Az ős meséje, 170–171. old.
Az eugenika úttörője volt, bár alapvetően a haladás és az evolúcióból eredő fejlődésben hitt és nem a degenerációban. A Német Monista Egyletet a nácik 1933-ban más szervezetekkel együtt megszüntették. A nemzetiszocialista ideológusok az írásaiból vett idézeteket rasszista és szociáldarwinista elméleteik alátámasztására használták, Haeckel világképének lényeges elemeit viszont a nácizmussal összeegyeztethetetlennek ítélték meg.R.J.Richards: The Tragic Sense of Life: Ernst Haeckel and the Struggle over Evolutionary Thought. The University of Chicago Press (2008) 446. oldal
Emlékezete A tisztelet jeleként 2009-ben róla nevezték el a 12323 Haeckel aszteroidát.
Magyarul megjelent művei
Az emberi nem eredete és törzsfája; 2. kiadás után ford. György Aladár, kiad. Láng Lajos; Aigner, Pest, 1871 Haeckel Ernő: Világproblémák. Népszerű tanulmányok a monisztikus filozófiáról; ford. Iván Imre, Szabó Sándor; Vass, Bp., 1905 Az élet csodái, 1-2.; ford. Czóbel Ernő, Fülöp Zsigmond, Veres Mihály; Athenaeum, Bp., 1911 (Természettudományi könyvtár) A természet és az ember; ford. Fodor Zoltán; Dick Manó, Bp., 1922 Tanuljunk könnyen, gyorsan németül! A német nyelv alapos elsajátításának könnyű és gyors módszere; Novák, Bp., 1936 Van-e élet a halál után?; utószó Helmut Wolle: Miért elterjedt ma még a halhatatlansághit, és mi a szerepe?; ford. Sztrókayné Mádi Teréz; Kossuth, Bp., 1959 Biológia és természetfilozófia; vál., ford., bev., jegyz. Gábor Dénes; Kriterion, Bucureşti, 1989 (Téka)
Jegyzetek
További információk
Kategória:Ökológusok Kategória:Német filozófusok Kategória:Német zoológusok Kategória:1834-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Szakírók