A Füst Milán-díjat Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben…”. A pénzdíjat egy ideig a Helfer Erzsébet által letétbe helyezett egymillió forint kamatai fedezték, de ez az összeg később már nem volt elég: a jutalmat így a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványa egészíti ki fejenként kétszázötvenezer forintra. A szervezés és lebonyolítás költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fedezte. A minisztérium 2006-ban megszűnt.

A díjazottak A díjat kétévenként felváltva kapják írók, illetve költők.Szvoren Edina és Kukorelly Endre kapta idén a Füst Milán-díjat (Konyvesmagazin.hu, 2023-12- 06. Hozzáférés: 2025-12-02)

A díjazottak (nem teljes) listája: 2025 – Tóth Krisztina és Vida Gábor (prózai díj) 2024 – Bende Tamás és Kustos Júlia (költői díj) 2023 – Kukorelly Endre és Szvoren Edina (prózai díj) 2022 – Borsik Miklós és Horváth Eve (költői díj)Megvan a Füst Milán fordítói díj idei nyertese (Litera.hu, 2023-11-29. Hozzáférés: 2023-11-29) 2021 – Bán Zsófia és Láng Zsolt (prózai díj)Füst Milán prózai díj, 2021 (szepiroktarsasaga.hu, 2021-12-02) 2020 – Terék Anna és Sirokai MátyásTerék Anna és Sirokai Mátyás kapja idén a Füst Milán-díjat 2019 – Barnás Ferenc és Danyi Zoltán 2018 – Uri Asaf és Antal Balázs 2017 – Németh Gábor és Zoltán Gábor 2016 – Lanczkor Gábor és Peer Krisztián 2015 – Dragomán György és Keresztury Tibor 2014 – Halasi Zoltán költő, Tábor Ádám költő és Tótfalusi István költő 2013 – Lángh Júlia író 2012 – G. István László költő, műfordító, és Poós Zoltán író, költő, újságíró 2011 – Dalos György író, műfordító és Ungváry Rudolf gépészmérnök, információs mérnök, író 2010 – 2009 – Balázs Attila író, újságíró, műfordító és Schein Gábor író, költő, műfordító 2008 – 2007 – András Sándor költő, irodalomtörténész, szerkesztő, esszéista és Forgách András József Attila-díjas, Jászai Mari-díjas dramaturg, író, műfordító 2006 – a források hiánya miatt nem osztottak díjat 2005 – Darvasi László prózai munkásságáért, Spiró György a Fogság című regényéért 2004 – Borbély Szilárd költő, irodalomtörténész és Deák László költő, az Orpheusz Kiadó vezetője 2003 – Végel László író, kritikus és Csaplár Vilmos író 2002 – Térey János költő, műfordító, író, drámaíró és Tőzsér Árpád költő, kritikus, műfordító, szerkesztő; valamint Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító 2001 – Háy János író, költő; Pályi András író, kritikus, műfordító és Somlyó György költő, író, műfordító valamint Jean-Luc Moreau francia költő, nyelvész, műfordító 2000 – Nádasdy Ádám nyelvész, költő és Horváth Elemér György költő; Báthori Csaba költő, író, műfordító 1999 – Karátson Endre író, kritikus, irodalomtörténész és Márton László és Jávorszky Béla író, műfordító, diplomata 1998 – Timár György író, költő, műfordító; Vörös István költő, író, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, esszéista; Szepesi Attila költő 1997 – Gábor Miklós színész, író valamint Györe Balázs költő, író és Tolnai Ottó költő, drámaíró, esszéista 1996 – Kemenczky Judit költő, műfordító; Molnár Eszter műfordító; Tasnádi Edit műfordító, újságíró; Timár György költő, kritikus, műfordító, író, drámaíró, esszéista; Vasadi Péter író, költő, esszéista 1995 – Grendel Lajos író, szerkesztő és Lengyel Péter író, műfordító 1994 – Gergely Ágnes költő, író, műfordító, Peter Hargitai, műfordító, esszéista és Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító 1993 – Bogdán László író, újságíró és Hans-Henning Paetzke német műfordító, szerkesztő, újságíró; Karol Wlachovszky szlovák műfordító, irodalomtörténész, diplomata és Szántó Piroska író, festőművész 1992 – Fázsy Anikó műfordító; Kántor Péter költő, műfordító; Lator László költő, műfordító és Anamaria Pop román újságíró, író, műfordító 1991 – Garaczi László író, költő, műfordító és Kassai György nyelvész, műfordító, valamint Sanders Iván kritikus, műfordító és Bertha Bulcsú író 1990 – Imre Flóra költő, műfordító és Markó Béla költő 1989 – Andrassew Iván író, újságíró és Ács Margit író, kritikus 1988 – Márton László író, drámaíró, műfordító és Rába György költő, műfordító, kritikus 1987 – Csiki László költő, író és Sarusi Mihály író, újságíró 1986 – Szőcs Géza költő 1985 – Mezey Katalin költő, író és Oravecz Imre költő, műfordító 1984 – 1983 – Esterházy Péter író és Kertész Imre író, műfordító 1982 – 1981 – Kálnoky László költő, műfordító és Rákos Sándor költő, esszéíró 1980 – Hajnóczy Péter író és Szentkuthy Miklós író, esszéíró, műfordító 1979 – Beney Zsuzsa költő, esszéíró és Kiss Tamás költő, esszéíró 1978 – Nádas Péter író, drámaíró, esszéista és Sütő András író 1977 – Székely Magda költő és Végh György író, költő 1976 – Gyergyai Albert irodalomtörténész, író, és Lakatos Menyhért író 1975 – Tandori Dezső költő, író, műfordító és Toldalagi Pál költő

Jegyzetek

Források

További információk PIM.hu

Kategória:Magyar irodalmi díjak