Niclaas Thomas Bernhard (Heerlen, Hollandia, 1931. február 9. – Gmunden, Ausztria, 1989. február 12.) osztrák író, a 20. század második felének egyik legjelentősebb német nyelvű irodalmi szerzője. 1970-ben Büchner-díjjal tüntették ki.
Életpályája
Apja Alois Zuckerstätter asztalos, anyja Herta Bernhard volt (Johannes Freumbichler szintén osztrák író lánya). Thomas gyermekkorát egy rotterdami gyermekotthonban, majd szintén Rotterdamban nevelőszülőknél töltötte, később anyai nagyszülei magukhoz vették Bécsbe.
1943-tól Salzburgba járt gimnáziumba (kollégista bentlakóként), de 1947-ben otthagyta a gyűlölt iskolát és segédnek ment egy élelmiszerboltba. Hogy túlélte életveszélyes tüdőbetegségét mindenekelőtt saját élni akarásának köszönhette, amely ébredő művészi érdeklődését is erősítette – énekelni tanult, írni kezdett. Gyermekkorát és fiatalságát később egy ötkötetes önéletrajzi elbeszélésben jegyezte le. 1952-től 1957-ig a salzburgi Mozarteumban tanult éneket, rendezést és színművészetet és tanulmányával párhuzamosan riporterként és kritikusként dolgozott a Demokratisches Volksblatt című újságnak. Ezt követően 1957-től Gerhard Lampersberg zeneszerző vendége volt mintegy két évig Maria Saalban, majd Bécsbe ill. 1965-ben végül egy felső-ausztriai tanyára, Ohlsdorfba költözött.
Írói tevékenysége kezdetén verseket, rövid színdarabokat, prózavázlatokat készített. Frost (Fagy) című regénye volt első írói sikere. Az ezt követő további prózai írásaiban folytatta a rá annyira jellemző szubjektív-monológokkal tűzdelt stílusát. Téma az általa kaotikusnak érzékelt külvilág, a bűnözés, betegség, halál és általában az osztrák hétköznapok, az osztrák-német kulturális hagyományok. Stílusára jellemző a túlzás és egyfajta apodiktikus hangnem; ezek segítségével érte el a provokáló hatást, hogy az élethazugságokat felfedje. Színdarabjai ezen témák variációi: pusztulás, halál, romlás, túlélés a destruktív meghiúsult világban. Bizonyos értelemben a színdarabok nem vígjátékok, nem drámák, hanem végjátékok, finálék. De Samuel Beckett-tel ellentétben az ő történetei valódi helyszíneken és valós időben játszódnak, lineárisan vezetnek a halálhoz. Itt is jellegzetes a monológ. Néhány botrányszagú színdarabja terrorizmusról, a Filbinger-ügyről és a mai Ausztria és fasizmus viszonyáról.
Fontosabb művei
Auf der Erde und in der Hölle, 1957 In hora mortis, 1958 Die rosen der einöde. fünf sätze für ballett, stimmen und orchester, 1959 Frost, 1963 Amras, 1964 Verstörung, 1967 An der Baumgrenze, 1969 Watten. Ein Nachlaß, 1969 Das Kalkwerk, 1970 Ein Fest für Boris, 1970 Der Ignorant und der Wahnsinnige, 1972 Der Kulterer. Eine Filmgeschichte, 1974 Die Jagdgesellschaft, 1974 Die Macht der Gewohnheit, 1974 Die Korrektur, 1975 Der Präsident, 1975 Die Ursache. Eine Andeutung, 1975 Der Keller. Eine Entziehung, 1976 Die Berühmten, 1976 – Minetti Ein Portrait des Künstlers als alter Mann, 1977 Der Atem. Eine Entscheidung, 1978 Immanuel Kant. Komödie, 1978 Der Stimmenimitator, 1978 Der Weltverbesserer, 1979 Die Erzählungen, 1979 Vor dem Ruhestand. Eine Komödie von deutscher Seele, 1979 Die Kälte. Eine Isolation, 1981 Beton, 1982 Ein Kind, 1982 Wittgensteins Neffe. Eine Freundschaft, 1982 Der Schein trügt, 1983 Der Untergeher, 1983 Der Theatermacher, 1984 Holzfällen. Eine Erregung, 1984 Ritter, Dene, Voss, 1984 Alte Meister, 1985 Auslöschung. Ein Zerfall, 1986 Einfach kompliziert, 1986 Der deutsche Mittagstisch. Dramolette, 1988 Heldenplatz, 1988 Claus Peymann kauft eine Hose und geht mit mir essen. Drei Dramolette, 1990
Magyarul
Fagy. Regény; ford. Tandori Dezső, utószó Bor Ambrus; Európa, Bp., 1974 (Modern könyvtár) A mészégető; ford. Tandori Dezső; Magvető, Bp., 1979 (Világkönyvtár) Járás; ford. Révai Gábor; inː Ki volt Edgar Allan? Hét új kisregény Ausztriából és az NSZK-ból; Európa, Bp., 1982
Az erdőhatáron. Elbeszélések; vál., utószó Györffy Miklós, ford. Adamik Lajos, Györffy Miklós, Halasi Zoltán; Európa, Bp., 1987 (Modern könyvtár) Wittgenstein unokaöccse; ford. Hajós Gabriella; Magvető, Bp., 1990 (Rakéta Regénytár) Egy gyerek megindul. Regény; ford. Téglásy Gergely; Ab Ovo, Bp., 1992 A színházcsináló; bev., ford. Györffy Miklós; in: Színház, 1992/jan. A menthetetlen; ford. Révai Gábor; Európa, Bp., 1992 (Modern könyvtár) Egy okkal több. Közelítési kísérlet; ford. Ember Mária; Ab Ovo, Bp., 1993 Irtás. Indulatmű; ford. Hajós Gabriella; Ferenczy, Bp., 1994 A túlélő följegyzése; ford. Erdélyi Z. János; Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum, Bp., 1994 (Emberhalász könyvek) Egy hátraarc. A pince; ford. Tolmár Tamás; Ab Ovo, Bp., 1994 Elkülönítés. A hideg. Regény; ford. Lőrinczy Attila; Ab Ovo, Bp., 1995 Beton; ford. Hajós Gabriella; Ferenczy, Bp., 1995 Nagy levegő. Egy döntés. Regény; Ab Ovo, Bp., 1995 Korrektúra; ford. Hajós Gabriella; Ferenczy, Bp., 1996 In hora mortis; ford. Kukorelly Endre; Jelenkor, Pécs, 1997 A színházcsináló. Öt színmű; vál. Györffy Miklós, ford. Györffy Miklós, Tandori Dezső; Palatinus, Bp., 1998 A tudatlan és az őrült A szokás hatalma A színházcsináló Ritter, Dene, Voss Heldenplatz Régi mesterek. Komédia; ford. Hajós Gabriella; Palatinus, Bp., 1998 Kioltás. Bomlásregény; ford. Hajós Gabriella; Kalligram, Pozsony, 2005 A Hold kardja alatt. Összegyűjtött versek; ford. Erdélyi Z. János; Napkút, Bp., 2005 Megzavarodás; ford., utószó Adamik Lajos; Kalligram, Pozsony, 2006 Önéletrajzi írások; ford. Lőrinczy Attila, Sarankó Márta, Szijj Ferenc; Ab Ovo, Bp., 2007 Az olasz férfi; ford., utószó Adamik Lajos; Kalligram, Pozsony, 2008 Díjaim; ford. Adamik Lajos; Kalligram, Pozsony, 2009 Egy innsbrucki kereskedőfiú bűne. Összegyűjtött elbeszélések; ford. Adamik Lajos, utószó Bombitz Attila; Kalligram, Pozsony, 2012 Békétlenség haszonbérbe. Négy színmű; vál., ford. Erdélyi Z. János; Napkút, Bp., 2016 Immanuel Kant A célnál Egyszerűen komplikált Heldenplatz
Jegyzetek
Források
Andreas Maier: Die Verführung. Thomas Bernhards Prosa. Wallstein, Göttingen, 2004, Johann Maxwald: Thomas Bernhard. Mein eigentümlicher Nachbar. LIT, Münster, 2005, Manfred Mittermayer: Thomas Bernhard. Leben Werk Wirkung. Suhrkamp, Frankfurt/M., 2006, Alfred Pfabigan: Thomas Bernhard. Ein österreichisches Weltexperiment. Zsolnay, Wien, 1999, Erika Schmied, Wieland Schmied: Thomas Bernhard. Leben und Werk in Bildern und Texten. Residenz, St. Pölten, 2008,
Kapcsolódó szócikkek Osztrák költők, írók listája
Kategória:Osztrák drámaírók Kategória:Osztrák költők, írók Kategória:1931-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek