Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6. – Budapest, 1992. október 3.)Elhunyt Gyárfás Miklós (1992. október 5.) Magyar Hírlap, 25. évfolyam, 234. szám József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró.
Életpályája 1945-ben a Haladás című lap munkatársa volt. 1945–1948 között az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949–1950 között az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951–1956 között a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett.
Családja Első felesége Friedmann Vera volt, gyermekeik Gyárfás András és Gyárfás Julianna. Második felesége Benedek Katalin.
Munkássága Az 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémái körül forognak; hangnemük ironikus. Írói felfogása az élethez egyetlen "gyógymódot" ajánl: az olykor fájdalmas mosolyt. Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Igazi sikert színműveivel, hangjátékaival, filmforgatókönyveivel aratott. Először társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), majd a történelmi események drámai feldolgozásával próbálkozott (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955). Több alkalommal – átdolgozóként – együtt dolgozott Örkény Istvánnal. Az 1950-es évek végén felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Bemutatói voltak Európa több országában és Japánban, Kanadában. Elbeszéléseit több nyelvre lefordították.
Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-): 94.2013. május 31-i lekérdezés Gyárfás Miklós a legtermékenyebb színpadi szerzők egyike. Legsikeresebb éveiben szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek darabjai színre.
Vásott apostol (író, 1948) Különös házasság (író, 1948-1949, 1960-1961, 1972) Zichy palota (író, 1949) Megváltoztunk (író, 1950) Hatszáz új lakás (író, 1951) Forr a világ (író, 1953) Hűség (író, 1953) Koratavasz (író, 1955) Szólj szám – Az Írók Szatirikus Színpadának műsora (író, 1957) Lomb ezredes mennybemenetele (író, 1958) A papucs (író, 1958) Giccs parádé (író, 1961) Sláger a Globe Színházban (író, 1961) Micsoda emberek vannak! (író, 1962) Változnak az idők (író, 1963) Kisasszonyok a magasban (író, 1963-1965) Ezek a mai fiatalok (író, 1963) Férfiaknak tilos (író, 1963-1964, 1983) A humor: a teljes igazság' Mikes Lilla előadóestje (író, 1963) Lángeszű szerelmesek (író, 1963, 1967-1968) Így szerkesztünk mi! (író, 1964) Madách Imre emlékes (író, 1964) Egérút (író, 1965-1966, 1980, 1984-1985) Kényszerleszállás (író, 1965-1966) A hosszú élet titka (író, 1966) Csintalan múzsák (író, 1966) Johanna éjszakája (író, 1966) Laura (író, 1966. Társszerző: Tardos Béla) Paródia-parádé – Mikes Lilla estje (író, 1967) Tanulmány a nőkről (író, 1967) Egy nő akinek lelke van (író, 1967) Nyomozás a Tháliában (író, 1968) Játszik a család (író, 1969-1970) A végzet asszonya (író, 1969) Mizantróp'68 (író, 1969) Két Júlia (író, 1969) Dinasztia (író, 1971-1972) Kis minta-színdarab (író, 1972) Panegyricus (író, 1972) Téli délelőtt (író, 1973) Csillagfényben (író, 1973) Csendóra (író, 1973) Beatrix (író, 1973) Felszabadult nevetés (író, 1974) "Kelj fel és énekelj!" (író, 1975) Közhelybenjárás (író, 1978) Utójáték Euripidészhez (író, 1978) Vadászat az erdészházban (író, 1978) Játék a csillagokkal (író, 1980) Együtt, ameddig bírjuk (író, 1983) Hangok komédiája (író, 1985) Császári futam (író, 1986) Képzelődők (író, 1986) Egy nő akinek lelke van (író, 1988) Mennyei riport (író, 1989) Tanulmány a nőkről (2012)
Művei
Társutazás (vers, 1938) Daloló (vers, 1942) Hamis szimfónia (regény, 1946) Korai madár (vers, 1947) Vásott apostol (komédia, 1948) Zichy-palota (Örkény Istvánnal, 1949) Eltűnt múlt (elbeszélés, 1950) Hatszáz új lakás (szatíra, 1951) Nem szerencse dolga (szatíra, 1952) Forr a világ (dráma, 1953) Visegrádi pofonok (anekdoták, tárcák, 1954) Hűség (dráma, 1954) Kis dramaturgia (dráma, 1954) Koratavasz (dráma, 1955) Magyar Amphitryon (tréfa, 1955) A szerep (kisregény, 1956) Picking tanár úr Budapesten (elbeszélés, 1957) Színész-könyv (1958) Lomb ezredes mennybemenetele (színmű, 1958) Az égövi ember (elbeszélés, 1961) Fiú, lány és egy pillanat - Férfi, nő és egy tévedés (kisregény, 1963) Változnak az idők (színmű, 1963) Önarckép jelmezben (kisregény, 1965) Kényszerleszállás (színmű, 1965) Egérút (színmű, 1965) Lángeszű szerelmesek (dráma, 1965) A hosszú élet titka (színmű, 1966) Egy nő, akinek lelke van (színmű, 1967) Johanna éjszakája (dráma, 1967)
Szerelemfoltozó (dráma, 1967) Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni (1968) Mizantróp '68 (dráma, 1968) Családi játékok (dráma, 1969) A két Júlia (dráma, 1969) Kisded játékaim (humoreszkek, 1969) Beatrix (színmű, 1969) Volt egyszer egy színház (regény, 1970) Az oroszlánidomító (kisregény, elbeszélés, 1971) Madách színháza (esszék, 1972) A derű műhelyében (vígjáték, 1973) Történetek a kastélyban (vígjáték, 1973) Így szeretnék meghalni (dráma, 1973) Legszentebb érzelgéseim (vígjáték, 1974) Szilveszter (1975) A képmutatás szépségei (1977) Papkisasszony (vers, 1977) Utójáték Euripidészhez (színmű, 1978) A tettes mindig Oidipusz (tanulmány, 1978) Dekameron (összegyűjtött humoros írások, 1980) A főorvosné (vers, 1981) A főorvos özvegye (vers, 1982) Kölyökvarázs (összegyűjtött emlékezések, 1983) Volt egyszer egy színház (1985) Hangok komédiája (színmű, 1985) Képzelődők (színmű, 1986) Kalózszimfónia (elbeszélés, 1988) Mennyei riport (színmű, 1989) Eszményi majom (kisregény, novellák, humoreszkek, 1991) Ó, tei szegény Erasmusok... (novella, 1995)
Forgatókönyvei
Díszmagyar (1949) Első fecskék (1952) A nagyrozsdási eset (1957) Játék a szerelemmel (1959) Butaságom története (1965) Sok hűség semmiért (1966)
Tanulmány a nőkről (1967) Elsietett házasság (1968) Történelmi magánügyek (1969) Szerelmes sznobok (1983) Egy gazdag hölgy szeszélye (1987)
Tévéfilmek Papucs (1958) Komédia a tetőn (1969) 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969) A fiú, a lány és egy pillanat (1973) Volt egyszer egy színház (1977) A világ legkisebb szerelme (Kortársunk: Gyárfás Miklós) (1982) Szerelmes sznobok (1983) Kastély csillagfényben (1988)
Hangjátékok
A hangok (1966) A hosszú élet titka (1954, 1975) A hűség útvesztőiben (1964, 1971, 1975) A védőszent (1987) A világ legkisebb szerelme (1970-1971, 1996, 2000, 2003) Derűre Is Derű - Leánykérés (1992, 2007) Detektívjátszma (1968) Egy fenyőfa balladája (1989) Egy pofon varázslatában (1982-1983) Egy úr Khalkisz felé (1975-1976, 1986) Halálugrás (1984, 1986) Hápi (1978) Három utazás (1978) Hogyan hallgassunk rádiót? (1973, 1975) Hotel Universum (1963) Így szerkesztünk mi! (1964) Isten veletek, indiánok! (1981, 1985) Jutalomjáték (1983, 1988)
Kastély a csillagfényben (1973-1974, 1982, 1996) Kényszerleszállás (1976, 1992) Kiskirály (1982, 1986, 1988) Kutyahűtlenség (1984) Köszönöm, Morty (1993) Legújabb Zrínyiász (1948) Leánykérés (1992) Mesterfogás (1979) Mizantróp (2001) Négyesben (1989) Néhány perc a halhatatlanságból (1984, 1986) Romantika, avagy szőnyeg az emlékeden (1969) Szerelemfoltozó (1967, 1970) Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974) Szorongósdi (1971-1972) Útikaland (1992)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISNM 963 8607 10 6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 MULTIPLY Heti Jégbüfé - Karinthy Vera
További információk [ A magyar irodalom története]
[ Kortárs magyar írók] Filmkatalógus.hu
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar filmdramaturgok Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Győriek Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Gábor Andor-díjasok