Donji Martijanec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Martijanec község része.
Fekvése Varasdtól 17 km-re délkeletre a Varasdot-Ludbreggel összekötő út mellett fekszik. A község központi települése.
Története Az itt talált régészeti leletek szerint területe már az i. e. 1. évezredben is lakott volt, amikor illír és kelta törzsek éltek ezen a vidéken. Ezek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak és kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a Pannon síkság, a Keleti-Alpok és a Balkán népeivel. Életükről mesélnek azok az impozáns kora vaskori halomsírok, melyek ma is megtalálhatók a környéken. Ilyenek találhatók Donji Martijanectől délre is. Martinjanec első ismert papját Ivan zágrábi püspök oklevelében a 13. század végén említik. Ebben a település a Dráva melletti birtokként szerepel, ma a Dráva 3 km-re van innét. Martijanec templomát és plébániáját 1259-ben említik először.
A török portyázók a 15. század végén jelennek meg ezen a vidéken, de még nagyobb lett a török veszély a vesztes mohácsi csata után. 1527-ben a török Varasdot és Ptujt támadta. Frangepán Kristóf horvát bán Varasd ostrománál súlyos sebet kapott. Ezt követően kísérete Martijanec kastélyába hozta és itt halt meg 1527. szeptember 27-én. 1532-ben II. Szulejmán szultán Bécs ellen vezetett hadjáratot, serege azonban csak Kőszegig jutott. A község területén ekkor mintegy kétszázezer török haladt át, akik minden útjukba eső falut felégettek. A 17. században az itteni birtokos a Mikulich család volt. A család a tudomány és a kultúra nagy pártolója volt, ők alapították a martijaneci egyházi iskolát is. A 18. század első felében a Mikulichok a Gotal családdal kerültek rokonságba, a Gotalokat ezután többször Gotal-Mikolichoknak is nevezik. 1746-ban Martijanec Hrastovljannal együtt a Patacsich család birtoka lett, így a család a slanjei birtokokkal együtt a Drávamente egyik legnagyobb birtokosa lett. Patacsich Lajos gróf Martijanecen új plébániatemplom felépítését határozta el. Az építés 1766-ban indult, azonban a gróf még ebben az évben meghalt és végül fia, János folytatta a templomot, melyet 1775-ben szenteltek fel. Ekkor már János gróf sem élt, így a templom kegyura özvegye Patacsich Eleonóra grófnő lett. A pompázatos barokk épület, melyet a Ranger-iskola stílusában festettek ki ma is a község plébániatemploma. Orgonája 1796-ban Mariborban Josip Otonič műhelyében készült. A templommal együtt épült fel a plébánia barokk épülete is, mely azóta több kisebb átalakításon ment át.
A Patacsich család egy földszintes nemesi kúriát is épített ide, melyet nagy park övezett. A kúria nem volt nagy luxussal berendezve, mivel a családnak már volt Varasdon is egy gazdagon berendezett palotája. Patacsich Bertalan gróf a falu nagy jótevője volt. Sok helyi paraszt kapott itt földet és a gróf alapítványt is tett jobbágyainak megsegítésére. A grófnak nem született gyermeke, 1817-ben halt meg Martijanecen. Halálát követően a kastélyba Vrbanovec ura báró Rauch Pál tábornok költözött, aki rokonságban a Patacsichokkal. A kastélyt Rauch György bővíttette, mely ekkor nyerte el mai alakját. A kastély körüli park is megújult új egzotikus fák és növények beültetésével. Ebben az időben Martijanec a minta birtokok közé tartozott. Utolsó birtokosa Pál báró lánya Rauch Erzsébet és férje Vuk Vučetić Brinjski voltak. 1919-ben a martijaneci birtok nagy része az agrárreform rendelkezése alá esett, a kastély elnevezése és funkciója is többször változott. 1945-ben állami tulajdonba került, minőségi vetőmagokat előállító üzem, azután 1963 és 1968 között mezőgazdasági oktatási központ, majd 1969 és 1977 között a mezőgazdasági alkalmazott tudományok központja működött itt. 1977-től a ludbregi PIK mezőgazdasági üzemé volt. A kastély és a gazdasági épületek felújítás hiányában pusztulásnak indultak, a parkban a növényzet elburjánzott, az egykor gyönyörű tó elmocsarasodott. A végső pusztulás jelei egyre jobban mutatkoztak. Végül 1996-ban a kastélyt és az épületek a Šmrček család vásárolta meg, akik nagy összegeket fektettek a felújításba. 2001-ben a falunak 430 lakosa volt. 200px|jobbra|bélyegkép|A Szent Márton plébániatemplom
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 310 344 365 412 378 405 438 460 463 472 454 452 878 447 430 423 347
Nevezetességei A Patacsich-Rauch kastély a 18. században épült, a 19. században klasszicista stílusban bővítették. Kiterjedt, egykor halastóval is ékesített park övezi. Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1766 és 1775 között épült késő barokk stílusban. Oltárai, szószéke, orgonája és szentély faliképei szintén késő barokk stílusúak. A martijaneci plébánia késő barokk épülete a 18. században épült.
Külső hivatkozások A község alapiskolájának honlapja Varasd megye kulturális emlékei
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései