A beszélő disznó Moldova György szatíra-kötete, illetve a könyv címadó szatírája, amely 1978-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál. A könyvet Várnai György illusztrálta.
A címadó szatíra Története
A szatíra cselekménye a Feketetelki Állami Gazdaságban játszódik. A mű szereplője Kerekes Lajos sertésgondozó, doktor Barta Edit, a gazdaság igazgatónője, valamint Józsi (Feketetelki József), a beszélő disznó.
Józsinak, az állami gazdaság hízójának korábbi gazdája Senkei bácsi, az egykori tanácselnök volt. Mikor Senkei nyugdíjas lett, egész nap az ól körül tett-vett, és beszélt a malacokhoz. Józsi előbb csak egy-két szót jegyzett meg, végül megtanult beszélni. Senkei halála után Józsi „az elmaradt magán-kisárutermelő szektorból” átkerült a Feketetelki Állami Gazdaság IX-es számú óljába, „a fejlett szocialista mezőgazdasági nagyüzembe”.
Józsi az emberek és a sertések előtt is titkolta, hogy tud beszélni, mert félt, hogy elveszítik iránta a bizalmat. Egyik éjszaka azonban Kerekes Lajos sertésgondozó meghallotta, amint Józsi álmában káromkodik. Az esetet azonnal jelentette a gazdaság igazgatónőjének, doktor Barta Editnek – aki épp egy tanulmányt írt egy mezőgazdasági folyóiratba, ehhez az értelmező szótárban a számára ismeretlen „aratás” szó jelentését kereste. Az igazgatónő tanácstalanul töprengett, hogy mire használhatna egy beszélő disznót. Végül Józsi egy ajánlattal állt elő:
Így Józsi közvetlen hangulatjelentéseket készített, közben megbízóit is gondosan megfigyelte. Megtanították írni-olvasni, különböző tanfolyamokra, továbbképzésekre küldték. Józsi karriert futott be, lakáshoz, autóhoz jutott. Végül az állami gazdaság igazgatójának nevezték ki.
A szatíra ötlete Moldova szerint A beszélő disznó alapötletét a Kossuth Rádió Falurádió című műsorában elhangzó egyik riport adta. A riportban egy állami gazdaság főállattenyésztője elmondta, hogy szerinte az alkalmazott tápszert a sertések túlságosan savanyúnak találták. („Egyetlen élő kérdőjellé váltam: Honnan tudja?!”)Moldova: Nehéz szatírát írni?
A mű egy évvel az Akit a mozdony füstje megcsapott… című szociográfia után jelent meg. A mű elkészítése során Moldova ellátogatott a ferencvárosi Sertésvásártér vasútállomásra, ahol riportot készített az ott dolgozókkal. A vágóhídon látottakat felhasználta a szatírában is.Moldova: Akit a mozdony füstje megcsapott…
Akit a mozdony füstje megcsapott… (1977) A beszélő disznó (1978) „Beértünk a nagykapu elé, a teherautó megáll, de a disznók nem akarnak lejönni a platóról, egy falkában húzódnak a belső sarokba, […] ostorral, seprűvel hajtják lefelé az állatokat, […] állítólag, ha egy megindul, követi az egész falka.” „Mindig sok bajjal járt az állatok beszállítása a vágóhídra, a sertések már a kapuban megérezték a vér szagát, és vagdalkoztak, nem voltak hajlandók lejönni a teherautó platójáról, […] Józsinak kellett valamilyen megoldást kitalálnia. […] Mikor a teherautó megérkezett a vágóhídra, Józsi öntudatosan feltartott fejjel elsőnek futott le a platóról, […] Példája szinte hipnotizáló erővel hatott a többiekre, minden ellenállás nélkül hagyták magukat a böllérkés alá terelni.”
A kötet Tartalom A könyv két részből áll. Első felében öt szatíra található, a Maga az iparos címet viselő második rész önéletrajzi vonatkozású esszéket tartalmaz.
A beszélő disznó Szabál… Istók, a vizek királya Egy boldogtalan számítógép Maga az iparos Doktor Simon Pál Riporterek erkölcsei Szoc. Reál Budapest Az első novellám Miért nem írok színdarabot? És miért nem írok filmet? Miért nincsenek íróbarátaim? A népszerűség ügyében
Jegyzetek
Külső hivatkozások A beszélő disznó – a moly.hu könyvismertetője.
Kapcsolódó művek Moldova György: Nehéz szatírát írni? 3. In.: Tökös-mákos rétes. Budapest: Magvető. 1982. Moldova György: Fegyvert és vitézt… In.: A törvény szolgája és egyéb történetek. Budapest: Magvető. 1980.
Kategória:20. századi magyar könyvek Kategória:1978 könyvei