Események Január január 1. – Japánban közzéteszik a császári szózatot, amelyben Hirohito deklarálja, hogy „nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán”, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében. (Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye.) január 2. – Budapesten a jégzajlás elszakítja a Sziget utcai pontonhidat. január 3. – Törvényt hoznak Lengyelországban a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról. január 8. – Belgrádban megfosztják trónjától II. Péter királyt, és kikiáltják a Jugoszláv Köztársaságot. január 10. Megkezdi első közgyűlését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Londonban. A népbíróság által golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön, Bárdossy Lászlón végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán. január 11. – Az újvidéki vérengzésért felelős Grassy Józsefet és Zöldy Mártont a népbíróság halálra ítéli. (Kiadásuk után, 1946 őszén Jugoszláviában végezték ki őket, miként Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornokot is.) január 12. – Lengyelországot az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) nem állandó tagjává választják. január 15. – Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező csehszlovák nemzeti bíróság. január 18. – Ünnepélyesen megnyitják a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat. január 19. – Megkezdődik a magyarországi németek elhurcolása Németországba. január 20. Franciaországban a Charles de Gaulle vezette kormány lemond. Szlovákiában megalakul a Munkapárt, mely ez év októberében szociáldemokrata párttá alakul át. január 24. Tildy Zoltán magyar miniszterelnök benyújtja a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot. Az ENSZ közgyűlése Londonban egyhangúlag elfogadta az atomerőnek nemzetközi bizottság alá helyezését. január 25. – A csehszlovákiai Mariánské Lázněből (korábban Marienbad) elindul a kitelepítendő németek első transzportja Németország amerikai megszállta övezetébe. január 31. Bevezetik az első szocialista alkotmányt Jugoszláviában. (Az ország 6 tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság. Szerbián belül a Vajdaság autonóm tartomány, Koszovó autonóm terület.)
Február február 1. A nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi I. törvénycikket, az úgynevezett „kisalkotmányt”, mely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett Magyarországon. (Az államforma megszűnt királyság lenni, s megszűnt az államfői jogok gyakorlására lényegében ideiglenesen életre hívott testület, a Nemzeti Főtanács. Az államforma köztársaság lett és létrejött a köztársasági elnöki intézmény.) A magyar nemzetgyűlés Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választja meg. A jugoszláv nemzetgyűlés Josip Broz Tito miniszterelnöki kinevezését véglegesíti. február 4. Nagy Ferenc kormányt alakít a köztársasági elnök, Tildy Zoltán felkérésére. A Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) dr. Bojta Béla vezette tanácsa – az első fokon kiszabott halálos ítéletet jóváhagyja, azzal a változtatással, hogy – másodfokon golyó általi halálra ítéli Imrédy Bélát. február 5. – Az USA és az Egyesült Királyság elismeri a Groza-kormányt és helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával. február 6. – Az ENSZ BT kinyilvánítja, hogy a brit csapatok Görögországi jelenléte nem veszélyezteti a világbékét. február 6. – Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai sikeres Hold-radar-kísérletet hajtanak végre: saját fejlesztésű radarberendezéssel sikerül kimutatniuk a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről. (A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.) február 16. – A potsdami értekezlet döntéseinek értelmében az Egyesült Repatriációs Bizottság brit és lengyel tagjai megállapodnak a lengyelországi németek kitelepítésének módjáról. február 22. – Magyarország az USA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett. február 23. – Nagy Ferenc miniszterelnök kinevezi Dobi Istvánt földművelési miniszterré, B. Szabó Istvánt államminiszterré. február 24. – Argentínában a szélsőjobboldali Juan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai „fasiszták” és nácik menedékhelyévé válik. február 26. – A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány. február 27. A Szovjetunió és Mongólia új barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, továbbá gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást ír alá. Budapesten megállapodást írnak alá a kölcsönös csehszlovák–magyar lakosságcseréről. február 28. A népbírósági tárgyalás során másodfokon golyó általi halálra ítélt Imrédy Béla volt miniszterelnökön végrehajtják az ítéletet. Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényerőre emeli az elnöki dekrétumokat.
Március március 2. – A Szálasi-kormány nyilaspárti földművelési miniszterét, Pálffy Fidélt kivégzik a népbírósági ítéletnek megfelelően. március 5. Winston Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre…” Magyarországon megalakul a Baloldali Blokk. március 6. – A vietnámi vezetés hozzájárul ahhoz, hogy a francia csapatok visszatérjenek Tonkinba (vietnámi–francia megállapodás). március 8. – A kolozsvári népbíróság megkezdi a tárgyalásokat az ippi, ördögkuti, szentgotthárdi, bánffyhunyadi, szilágynagyfalusi, oroszfalvi gyilkosságok ügyében. március 11. – Juho Kusti Paasikivit Finnország elnökévé választják. március 12. Végrehajtják a Szálasi-kormány tagjain a népbíróság halálos ítéletét. (Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Beregfy Károly kötél általi, Rajniss Ferenc golyó általi halált hal.) A kisgazdapárt 20 nemzetgyűlési képviselőjét kizárják a pártból. A nemzetgyűlés megtárgyalja és elfogadja a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot. március 13. – Joszif Visszarionovics Sztálin moszkvai nyilatkozatában veszélyesnek titulálja Winston Churchill fultoni beszédét, és elítéli. március 16. – A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek. március 19. – Kivégzik a Szálasi-kormány volt nyilas miniszterelnök-helyettesét, Szöllősi Jenőt, a korábbi külügyminisztert, Kemény Gábort és Csia Sándort, a kormányzótanács tagját. március 22. – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt. március 23. – A népbíróság életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a kőbányai Gyűjtőfogház Kisfogházába szállítják. (Az augusztus 17-ei fellebbviteli tárgyaláson a Népbíróságok Országos Tanácsa megerősíti az életfogytiglani fegyházra ítélést.) március 28–31. – Prágában lezajlik a Csehszlovák Kommunista Párt VIII. Kongresszusa. március 29. Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje. Végrehajtják a népbíróság halálos ítéletét a deportálásokért felelős két egykori belügyi államtitkáron, Baky Lászlón és dr. Endre Lászlón. március 30. – A Demokrata Párt és Andrej Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.
Április április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt, melynek elnökévé Vavro Šrobárt választják. április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké. (A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.) április 6. – Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt. április 11. – Kivégzik a népbíróság által halálra ítélt egykori belügyminisztert, Jaross Andort. április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről. április 16. – Sztálin Moszkvában tudatja a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette delegációval, hogy „Horthyt nem kell bíróság elé állítani”. április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.) április 22. – Megalakul a Német Szocialista Egységpárt. április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt. április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.) április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak. április 29. – Tokióban összeül a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Bíróság.
Május május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották. (A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.) május 5. – A Veit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba. május 5. – Romániában elkezdődik a nemzetárulási per Ion Antonescu marsall és társai ellen. május 9. Lemond III. Viktor Emánuel olasz király, fia II. Umbertó királlyá proklamáltatja magát. Károlyi Mihály hazatér az emigrációból. május 11. – Budapesten aláírják a 70 millió dollár összegű magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt. május 15. Megalakul az olaszországi autonóm Szicília tartomány. Hamburgban népszavazást tartanak az új alkotmányról, ezzel a brit megszállási zónán belül a város önálló városállammá alakul. május 16. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes csehszlovák szakszervezeti mozgalomról. május 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában. május 29. – Lengyelországban egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. (Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.)
Június június 1. Georges Thierry d’Argenlieu admirális kikiáltja Kokinkína Autonóm Köztársaságot, amelynek kormányát egy demokrata párti politikus, Nguyen Van Thiu vezeti. Romániában kivégzik Ion Antonescu marsallt, Mihai Antonescu volt miniszterelnököt és két munkatársukat. június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök. június 4. – Meghal Simonyi-Semadam Sándor, a második Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke. június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés. június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Albániával. június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat. június 18. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockýt választják. június 19. Csehszlovákiában Edvard Benešt ismét köztársasági elnökké választják.