Lél vagy Lehel, más írásmód szerint Leel, Lelu, Lélö (? – Regensburg, 955) Árpád fejedelem leszármazottja, a kalandozó magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az augsburgi (lech mezei) csatában.
Származása balra|bélyegkép|A hét vezér egyike, Lehel, az ötödik kapitány a Képes krónikában Anonymus Tas fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva. A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de Árpád magyar fejedelem dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Jutocsáé, Györffy György szerint viszont Üllőé.
Más történészek véleménye szerint viszont Tas és Lél nem apa és fia voltak, hanem egy generációba tartoztak, így Lél nem volt Árpád-leszármazott.Mitták Ferenc: Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 7. oldal: „Anonymusnál Lél Tas fiaként szerepel, de valószínűleg ez téves és Lél nem volt az Árpád-ház tagja (ugyanis Tas Árpád unokája volt és egy időben élt Léllel).”
Szállásterülete bélyegkép|Árpád leszármazottai Kónsztantinosz szerint A nyitrai dukátus, a kavarok területére eső Alsólelóc és Felsőlelóc őrizték meg Lél itteni szállásának helyét. A dukátusi szálláshely esetleg trónörökösi pozícióra is utalhat. Vö. Györffy György 1970: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeologiai Értesítő 97, 221.
Az augsburgi csata bélyegkép|Lehel vezér kürtjével agyonüti Konrád császárt. Miniatúra a Képes krónikábólLél az augsburgi csatában a nyitrai kabarok élén vett részt. A fővezér Bulcsú harka volt, aki nem tartozott az Árpádok közé. A sereg másik alvezére a valószínűleg Falicsi köréhez kapcsolható Súr volt. A csata a magyarok vereségével végződött, ami nem volt megsemmisítő, a németek az utána következő évtizedekben nem indítottak támadást Magyarország ellen. Elfogták viszont a sereg három vezérét, akiket I. Henrik bajor herceg Regensburgban felakasztatott.
A Lehel-monda Lehel vezérhez és kürtjéhez az ország egyik legszebb mondája kötődik, amely így szól Kálti Márk krónikás barát latin nyelvű szövege alapján:
A monda háttere bélyegkép|„Lehel kürtje” A monda egyes elemei már Anonymusnál is felbukkannak. A legkorábbi ma is ismert leírás a Képes krónikából ered, amelybe a feltételezések szerint az 1272 körül Ákos mester által megírt krónikából került át. A Képes krónika egyik iniciáléja ábrázolja is Lehel vezért, egy hosszú, egyenes trombitafélével.
A monda kétség nélküli valóságalapja az Augsburg melletti csata 955-ben, és a csatát vezető két magyar vezér. Eltérés a legendától, hogy a csata idején nem volt megválasztott német-római császár, az egyesült frank-sváb-szász-bajor-cseh csapatokat I. Ottó király vezette, akit később részben a magyarok felett aratott győzelme miatt német-római császárrá koronáztak. A legendabeli Konrád valószínűleg a magyarok korábbi szövetségese, Vörös Konrád frank herceg volt, akinek a magyarok jó ismerőjeként döntő szerepe volt a csatában.
Ahogy azt a vezér neve is sugalmazza, és a tudományos kutatások is erre utalnak, Lehel vezér méltóságjelvénye valóban a kürt volt. A kürt egyébként fontos szerepet töltött be a honfoglaló magyaroknál.
Lotaringiai Vörös Konrád halála a valóságban: Konrád 955-ben, a Lech-mezei csatában vesztette életét, míg Ottó király (később császár) oldalán harcolt a magyarok ellen. A krónikás, Corveyi Widukind szerint ez így történt:
Konrád testét Worms városába vitték, ahol pazar temetést rendezett neki fia, Ottó. Testét a wormsi katedrálisban helyezték nyugalomra. Vörös Konrád volt II. Konrád német-római császár dédapja.
Lehel kürtje
Lehel kürtjeként jelenleg a jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy 10.-11. századból való elefántcsont kürtöt. Ez nagy valószínűséggel nem azonos a mondai kürttel.
Jegyzetek
Források Kristó Gyula: Kik és hányan voltak a honfoglaló magyar vezérek? Bóna István: A kalandozó magyarság veresége. A Lech-mezei csata valós szerepe
További információk A kürt hangja (letölthető) Lehel halála Anonymus Gestájában Molnár Ferenc: Jász-Berény várassában lévő Leel kürthének, vagy Jász-kürtnek esmérete (MEK) László Gyula: Lehel kürtje – Diafilm (Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1959)
Kategória:10. századi katonák Kategória:Magyar törzsszövetségi vezetők Kategória:Árpád-ház Kategória:Kivégzett magyar katonák Kategória:A 10. században született személyek Kategória:955-ben elhunyt személyek Kategória:Középkori magyar katonák