A Marquises-szigetek (, marquises-szigeteki nyelven Te Henua (K)enana (északi nyelvjárás) vagy Te Fenua `Enata (déli nyelvjárás)) Francia Polinéziában, a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő francia tengerentúli területen található vulkáni eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének (subdivisions administratives) egyike. Székhelye a Nuku Hiva szigetén található Taiohae.
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.
A szigetcsoportot az UNESCO a világörökség részéve nyilvánította 2024-ben a területén található régészeti helyszínek, az ott található igen változatos növényzet és a déli-csendes óceáni térség egyik legváltozatosabb tengeri madárkolóniák miatt.
Neve A szigetcsoportnak felfedezője, Álvaro de Mendaña de Neira spanyol hajós adott nevet, amikor 1595. július 21-én megpillantotta, mégpedig patrónusa, García Hurtado de Mendoza, Cañete márkija rangja után, aki akkoriban Peru alkirálya volt. Eredeti spanyol neve így Islas Marquesas de Mendoza volt, ami aztán a spanyolban Islas Marquesas-ra rövidült. Ezt vették át az angolok Marquesas Islands formában. A franciák ezt Îles Marquises-ra fordították, miután gyarmatbirodalmukhoz csatolták. Magyarul ebből lett a Marquises-szigetek forma a hivatalos magyar térképészeti gyakorlat szerint.
Földrajz Míg a Francia Polinézia többi szigete általában korallzátonnyal van körülvéve, a Marquises-szigeteknél ilyenek nincsenek. A szigetek vulkáni eredetűek. Partjaik meredekek és szűk völgyek és szorosok tagolják belsejüket. Az éghajlat forró és viszonylag száraz. A szigeteken nincsenek lagúnák, azonban vannak sűrű őserdők és több száz méter magas vízesések. A 6 lakott és 6 lakatlan sziget legmagasabb pontja az 1230 m magas Oave, amely Ua Pou szigetén magasodik. A fennsíkokat 5 millió évesnek becsülik.
Szigetek Sziget neve Szigetcsoport Terület (km²) Lakók száma (2012) Pozíció Nuku Hiva északi 339 2966 8° 52′ S, 140° 6′ W Ua Pou északi 105 2173 9° 25′ S, 140° 5′ W Ua Huka északi 83,4 621 8° 54′ S, 139° 33′ W Eiao északi 43,8 - 8° 0′ S, 140° 42′ W Hatutu északi 6,4 - 7° 55′ S, 140° 34′ W Motu Iti északi 0,3 - 8° 40′ S, 140° 37′ W Motu One északi 0,03 - 8° 0′ S, 139° 12′ W Hiva Oa déli 387 2190 9° 45′ S, 139° 0′ W Tahuata déli 61 703 9° 56′ S, 139° 6′ W Fatu Hiva déli 84 611 10° 29′ S, 138° 39′ W Fatu Huku déli 1,3 - 9° 25′ S, 138° 55′ W Mohotane déli 15 - 10° 0′ S, 138° 50′ W
Élővilág A kutatók 460 halfajtát számoltak össze, köztük 20 teljesen ismeretlent. Az egyedi fajták aránya ugyanez a szivacsoknál, rákféléknél és az algáknál. A szárazföldi élővilág nagyon szegényes, a gyarmatosítók megérkezése előtt csak a patkányok és a sertések voltak az egyedüli emlősök a szárazföldön. Mára már meghonosodott a kecske és a szarvasmarha.
Történelem bélyegkép|jobbra|350px|Tárgyak a Marquises-szigetekről az Otago Museumban Modern kutatások 2010-ben közzétett eredményei szerint a korábban feltételezettnél jóval később, a 11-12. században érkeztek a szigetekre a polinéz bevándorlók Szamoa térségéből. A 13. század végére a szigetcsoport összes lakható szigetén megtelepültek.Janet M. Wilmshurst, Terry L. Hunt, Carl P. Lipo, and Atholl J. Anderson. "High-precision radiocarbon dating shows recent and rapid initial human colonization of East Polynesia", PNAS, vol. 108 no. 5, doi: 10.1073/pnas.1015876108, accessed 26 October 2015 A gyors kolonizáció eredményeképpen a kelet-polinéziai térség nyelve és kultúrája meglehetősen egységes.
Az európai utazók közül elsőként 1595-ben fedezte fel a szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana de Neira. Ezután közel 200 évig nem jártak erre felfedezők. 1774-ben James Cook jutott el ide második nagy útja során. A 18. század végén francia gyarmatosítók érkeztek a szigetekre. A nyugati civilizáció hatására Marquises lakossága 1842 és 1926 között 18000-ről 2000-re csökkent.
bélyegkép|jobbra|350px|Hiva Oa Gazdaság Fő export termékek a banán, ananász, cukornád, kenyérfa, kókuszdió, narancs, citrom és dohány.
Turizmus A szigetcsoport a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 3. helyére került. Papeeteből hetente csak öt repülőjárat érkezik. Nuku Hiván és Hiva Oá-n vannak csak szállodák. Tradicionális érték a ritmikus énekek, dalbeszéd, művészi tetoválások, és a helyi konyha. Nuku Hiván turistáknak terepjárót bérelhetnek.
Marquises-szigeteki nyelv Mivel a szigetek a Francia Polinéziához tartoznak, ezért a szigeten két hivatalos nyelv van, a francia és a tahiti. A szigetek bennszülött lakossága egymás között leginkább a tahitihoz hasonlóan az ausztronéz nyelvcsaládba, a polinéz nyelvek ágába tartozó helyi marquises-szigeteki nyelv két változatát, az északit és a délit használja, bár egy 2007-es felmérés szerint a lakosság több mint 90%-a beszél franciául.
Érdekesség Egyik szigetén, a Fatu Hiván élt 1936-ban Thor Heyerdahl első feleségével, Livvel „paradicsomi életet”.
Fordítás
Jegyzetek
Források http://porthole.hu/cikk/6978 https://web.archive.org/web/20151029062456/http://gnl911.blogbox.hu/2012/07/06/a-vilagon-egyedi-okorendszer-a-marquises-szigetek/ http://www.kislexikon.hu/marquesas-szigetek.html https://web.archive.org/web/20130315174415/http://www.tahitiutazas.hu/marquesas_info.html https://familysearch.org/learn/wiki/en/Marquesas_Islands (angol nyelven)
Kategória:Francia Polinézia szigetei Kategória:Franciaország világörökségi helyszínei Kategória:Franciaország szigetcsoportjai