A Kolozsvári Rádió ( Cluj) a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.
Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol kb. a Romániában élő magyar 34 százalékához jut el.Az adáskörzet és a 2011-es népszámlálás eredményeinek egymásra vetítéséből Rendszeres hallgatóinak száma százezres nagyságrendű.Az egyes felmérések igen nagy szórást mutatnak, a Rádió belső felmérései nem nyilvánosak. Lásd az Igazgatótanács 2013/133-as határozatát http://srr.ro/files/CY1923/CA%202013/aprilie/-HotarareaConsiliuluideAdministratienr.133din24.04.2013-ref.Regulamentuldeprezentasicomunicareinmediulonline.pdf
Főszerkesztője Bogdan Roșca-Zasmencu főszerkesztő-helyettese Rostás-Péter István.
Története Az adótornyot egyes források szerint 1931-ben építették.
Az adó építését több – magyar és román nyelvű – forrás 1931-re teszi. Az évszám alighanem egy költemény alapján került a köztudatba. Ez a Rádióba mondom. A verset olvasva a következőket lehet mondani. Reményik Sándor valóban kolozsvári, valóban járt rádióstúdióban, valóban hallott rádióadást, valóban készült róla hangfelvétel a vers dátuma 1931. december 5.
A vers írásának helyszínét azonban nem ismerjük. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy azt valamely kolozsvári élménye lapján írta. Egy újságcikk szerint 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni. A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn jelenleg csak FM és televíziós adók működnek. 1939-től a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon.
A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott. Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött. Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP hatásos sugárzási teljesítmény is függ a telepítés körülményeitől Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 267,4 m méteres hullámhosszon (1122 kHz). Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.
Észak-Erdély visszacsatolása előtt (1939-ben) még nem működött a kolozsvári adó. Az újságcikk címe: Nincs remény Ezért 1940 és 1942 között a Kassáról átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a Tordai-úton. Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.
A Kolozsvári Rádió az önálló stúdióból 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven. Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. 1985. január 12-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles magyar riportere, műsorszerkesztője volt, köztük Keszy-Harmath Vera, Balló Áron, Fekete Károly, Csép Sándor, Muzsnay Magda. Frekvenciák a kezdetek idején Románia 1933-ban a luzerni rádiókonferencián engedélyt kapott az 1122 kHz (267,4 m) frekvencia használatára Cernăuți székhellyel (Csernyivci, Bukovina). Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a frekvenciát használta a Magyar Posta a kolozsvári rádióadó számára 1940 szeptemberétől 1944-ig, amikor az adót a front közeledése miatt le kellett szerelni.
A Montreeux-i rádiókonferencia (1939) engedélyezett első ízben frekvenciát Kolozsvár számára: 1411 kHz (212,6 m).
A koppenhágai rádiókonferencia (1948) engedélyezte az 1151 kHz-et (261 m).
Az 1976-os genfi rádiókonferencia engedélyezte Kolozsvár számára a 908 kHz-et (330,4 m), majd az 1978-as genfi konferencia után engedélyezték a jelenleg is használt 909 kHz-et (330 m).
Kronológia 1939: Megindul a bukaresti rádió magyar nyelvű adása a bukaresti és a brassói adóról.
1940 szeptemberében a Magyar Posta szakemberei meglepetéssel tapasztalták, hogy áll egy 70 méter magas torony a Tordai úton, de sem a tornyot, sem a tartókábeleket nem szigetelték el a földtől. Állt mellette egy adóépület is, amelynek berendezése egy rádió iránymérőhöz hasonlított. Keresniük kellett egy vállalkozót, aki megemeli az adótornyot, elhelyezi alá a szigetelő gömböt, valamint a tartókábelekbe is betoldja a szigetelő csigákat. Ilyen módon felújították a tornyot, és üzembe helyzeték a Kassáról átszállított adóberendezést. Ennek adóteljesítménye 1,2 kW volt; ezt egy nagyobb adó váltotta fel 1942-ben. Ekkor létesült először önálló bemondó stúdió Kolozsvárott a Farkas utcában. Ez az adó látta el Kolozsvár környékét műsorral (Budapest I. műsorát sugározta) egészen 1944 nyaráig. A helyzetnek megfelelően innen lehetett légiriadót is elrendelni.
Ekkoriban figyeltek fel arra, hogy a Tordai-úton elhelyezett rádióadó Kolozsvártól északra, a dombos területeken rosszul fogható. Nyilván ennek következtében települt a jelenlegi adóberendezés Felsőzsuk határába.
1943-ban tervbe vették egy 15 kW-os adó építését (Csíkszereda számára is egy másikat), ezek egyike sem valósult meg a front közelsége miatt.
1945-ben alakult meg Bukarestben a magyar szerkesztőség. Május másodikán (április 20-án) kezdődött meg a magyar nyelvű adás.
1946 tavasza óta Kolozsvárt külön erdélyi szerkesztőségük is működik.
1954. március 15. – Itt Kolozsvár! Aici Cluj! – először szólalt meg az éterben, a 261 és a 330 méteres (közép)hullámon a Kolozsvári Rádió, a Román Rádiótársaság részeként.Rácz Éva kutatásából, http://www.radiocluj.ro/blog/kolozsvari.radio.60/2014/01/08/60-ev-pillanatai-szamokban Az első stúdió a Rákóczi (ma Grigorescu) út 60 szám alatt kapott helyet. Adásideje: 1 óra magyarul és 1 óra románul. 1954 nyarától további fél órával bővült mindkét nyelvű adás. Ezt követően jött létre a többi területi stúdió: Craiova, Temesvár, Jászvásár, Marosvásárhely.
1966-tól: stúdióépítés a Donát úton. Az 1967. december 29-i átadást követően, 1968. január 20. óta a Donát út 160. alól sugároz a Kolozsvári Rádió.
1967 áprilisától az adásidő 4 órára növekedik: 2 óra 15 perc románul, 1 óra 45 perc magyarul.
1968. június 7. – Acusticon Stúdió – a közönség részvételével tartott első rádióadás Kolozsváron.
1972 júliusától az adásidő összesen 6 óra: 3 óra 30 perc románul, 2 óra 30 perc magyarul.
1978 októberében az első duplex adás: a Kolozsvári Rádió adásának összekapcsolása a bukaresti és a jászvásári stúdiókkal.
1980 januárjától az adásidő 7 és fél óra: 4 óra 30 perc románul, 3 óra magyarul.
1985. január 12. – a Kolozsvári Rádió elhallgattatása. A Román Rádiótársaság minden területi stúdiójának adását beszüntették egyetlen rendelettel. A közszolgálati rádió Bukarestből sugárzott műsora az év végén reggel 6-tól este 23.30-ig tartott, nemzetközi csatornája 13 nyelven sugározott. A műsorok egyre inkább a Román Kommunista Pártról és vezetőjéről szóltak.
1989. december 22. – a forradalmi hangulat a Román Rádiótársaságra is kihat: minden csatornája, az előzetesen meghirdetett műsortól eltérően, hazafias dalokat sugároz és beolvassák a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet. Később bejelentik a diktátor menekülését, a nap további műsorai az események függvényében alakulnak. Ugyanaznap újraindul a Kolozsvári Rádió sugárzása. A műsoridő naponta 4 óra magyar nyelvű műsort tartalmaz.
1998. – a digitális hangfeldolgozás bevezetése: a hangfájlok lassan felváltják a szalagokat, a számítógépek a szalagvágókat.
2000. április 21. – a Nagyszebeni Rádió műsorának indulása (Radio Antena Sibiului).
2000. augusztus 3. – az ultrarövid hullámú sugárzás megkezdése Kolozsváron, a 95,6 MHz frekvencián.
2001. szeptember 20-án sugárzott a Kolozsvári Rádió először FM-en, 15 órától magyarul (a Slágeróra műsorát).
2004 márciusa: a Kolozsvári Rádió első internetes honlapjának (www.radiocluj.ro) és egyben az internetes sugárzásnak a hivatalos elindítása.
2004. március 11. – a Kolozsvári Rádió 50 éves születésnapjára kiadott multimédiás CD bemutatása. Tartalma: aranyszalagtári felvételek, a szerkesztőség bemutatkozása.
2004-ben 24 órásra bővült az adásidő, ekkor indult el az éjszakai magyar adás (hajnali 2 és 4 óra között).
2004 novembere: a Máramarosszigeti Stúdió elindulása az 1404 kHz frekvencián: naponta reggel 7-8, valamint délután 17-18 óra között, román, magyar és ukrán nyelvű műsorral.
2005. – Átállás a kizárólagos digitális hangfeldolgozásra. A régi szalagok megmaradnak az archívumban, a szalagtárban.
2010. augusztus 4. óta a Kolozsvári Rádió a Facebook közösségi oldalon is jelen van.Magyar adás: https://www.facebook.com/pages/Kolozsvári-Rádió/140304466001687 Román adás: https://www.facebook.com/RadioRomaniaCluj Saját profilja van már a Zenetér és a Hangoló (2012. szept. 4.) műsornak is.Hangoló: https://www.facebook.com/pages/Hangoló/410690505664858 Zenetér: https://www.facebook.com/pages/Zenetér/478711128816552
2011-ben a nagyszebeni URH frekvencián (95,4 MHz) is elindul az adás.
2011. június 30-án indult útjára a www.kolozsvariradio.ro új honlap, bővült az internetes vétel lehetősége. Ugyanekkor vált lehetővé a hozzászólás a webes felületen, illetve ekkor csatlakoztak a rádió honlapjához az első blogok (Rádióbuhera, 2007. 01. 25., Tótágas 2011. 08. 12.)
2012 szeptemberétől a 87,9 MHz frekvencián (Avasfelsőfalu) Szatmárnémetiben és környékén is fogható ultrarövid hullámon a Kolozsvári Rádió. A frekvenciát 2013 novemberében lecserélték a 93,3 MHz-re, amelyen jobban fogható Nagykárolyban és környékén.
Frekvenciák Sáv Frekvencia (Adó helye, teljesítménye) Internetes vétel Magyar adás Ultrarövidhullám98,8 MHz (Kolozsvár, 0,5 kW, csak magyarul) 97,3 MHz (Bánffyhunyad, 0,1 kW, csak magyarul) Részben magyar nyelven sugárzó frekvenciák: 87,9 MHz (Szatmárnémeti) 95,4 MHz (Nagyszeben, 10 kW) Online adás (32 és 64 kbit/s AAC+ stream) Hétköznap 2–4, 8–10 és 15–18 óra (EET) között Szombaton 8–10 és 15–18 óra (EET) között Vasárnap 14–18 óra (EET) között Középhullám (részben magyar nyelven) 909 kHz (Zsuk, 200 kW) Három része: a déli, az északi és a keleti torony. A keleti torony 165 méter magas, ez nyilván az anti-fading kivitel miatt van így 1404 kHz (Máramarossziget, 50 kW) 1593 kHz (Nagyszeben 9 kW, Nagyvárad 9 kW)
Jeles munkatársak A Kolozsvári Rádióban több neves személy dolgozott az évek során. Az alábbi listát a teljesség igénye nélkül állítottuk össze:
Balla Zsófia (1972-85) Demény Piroska (1971-91) Kalinovszky Dezső 1968 Kelemen Hunor politikus. A kilencvenes években híradósként tevékenykedett a Kolozsvári Rádió magyar adásában. László Ferenc 1954-től Muzsnay Magda 1954-1985 Németh Júlia a Kolozsvári Rádió szerkesztője. (1975-85) Tóthfalussy Béla újságíró, műfordító, politikus. Zágoni Olga (1972-80) Xántus János földrajztudós. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt a Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.
Jegyzetek
Források
További információk Honlap Kozma Ágnes: A romániai magyar rádiózás története (a kolozsvári adó nem 909 kW teljesítményű, hanem a 909 kHz frekvencián működik) Adatlapja a Hullámvadász.hu-n A feleki átjátszó állomás 46°42'52" É.Sz. 23°38'33" K.H. Rácz Éva Mária: A közszolgálati rádió átalakulása. Kolozsvári Rádió, 1989–2016; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2020 (Letöltés)