Marospetres, 1910-ig Petris () falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete Neve a 'kavics' vagy 'porondos terület' jelentésű román petriș szóból való. Először 1743-ban említették, Petrisch alakban. A Marospetres név a helységnév-rendezés idején keletkezett, mesterséges névadással.

Fekvése Dévától 50 kilométerre északnyugatra, Lippától 69 kilométerre keletre, a Marostól három kilométerre északra, a Zarándi-hegység egy patakvölgyében fekszik.

Népessége 1839–40-ben 512 ortodox, 11 református és 10 római katolikus lakosa volt. 1910-ben 1270 lakosából 1202 volt román, 47 magyar és 19 német anyanyelvű; 1200 ortodox, 52 római katolikus és 12 református vallású. 2002-ben 634 lakosából 623 volt román és kilenc magyar nemzetiségű; 570 ortodox, 34 baptista, 11 pünkösdista és hét római katolikus vallású.

Története 1709-ben települt román lakossággal. 1728-ban 57 házból állt.Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 199. o. A felkelők 1784-ben megostromolták és felgyújtották az uradalmi központot (a mai kastély elődjét). Fényes Elek mezővárosnak írja. 1849. február 28-án Zámból román határőrök és parasztfelkelők érkeztek ide azzal a céllal, hogy Soborsinnál összeköttetést létesítsenek a bánáti császári haderőkkel és elvágják az aradi ostromló sereget a magyar főerőktől. 1895-ben 9 316 kataszteri holdas uradalma 88%-ban erdőkből állt. Az erdők kitermelését tizenöt kilométer hosszú keskeny vágányú vasútpálya könnyítette meg. A hegyi szántókon a helyiek harmados bérlőként gazdálkodtak. A parasztbirtokok 60%-ban erdőből, 30%-ban jó minőségű szántókból és kertekből, 10%-ban vizenyős rétekből álltak. Hatvannyolc lakosa 1897-ben magyar állami iskoláért írt kérvényt a vármegyei tanfelügyelőhöz, amely még ugyanazon évben megnyílt.Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885-1910-ig. Arad, 1910, 66–67. o.

Látnivalók A Szalbek-kastély a 19. század első felében, klasszicista stílusban épült.

Jegyzetek

Források Virtuális Petris Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851 Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999

További információk Fotók, rajzok és alaprajz a kastélyról, parkjáról és melléképületeiről

Kapcsolódó szócikkek

Képek

Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései