Szabó Gyula (Homoródalmás, 1930. szeptember 11. – Kolozsvár, 2004. december 21.) romániai magyar író.
Élete Homoródalmásοn született, szülei földművesek voltak, apja a kőfaragás mesterségében is jártas volt.
Szülőfaluja, Homoródalmás gyakran megjelent írásaiban, hazai élményei, s a Székelyföld társadalmának rohamos változásai határozták meg érdeklődését és művészi hitvallását. Itt ismerkedett meg a rugonfalvi származású Varga Irma tanítónővel, aki 49 éven át hűséges élettársa volt.
Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg. 1942-ben oktatója javaslatára a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba iratták be, 1950-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Kolozsváron végezte, 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos tanári diplomát kapott.
1954 és 1957 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője volt. 1957-ben az Utunk, majd 1989 után utódja, a Helikon munkatársa lett, ahol egészen 1992-es nyugdíjba vonulásáig munkálkodott. A Magyar Írószövetség tagjai közé választották. 1962-ben a Román Népköztársaság Állami Díja elismerésben részesült.
2000 májusában Székelykeresztúr város díszpolgárává avatta, a laudációt egykori iskolatársa, Nagy Domokosné Szabó Emma tanárnő olvasta fel:
2004. december 21-én hunyt el Kolozsváron, a homoródalmási unitárius templomban a székelykeresztúriak nevében egykori osztálytársa, dr. Sebestyén Gyula szakorvos búcsúztatta, szülőfaluja temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Művei 1952-től jelentek meg novellái, ezután folyamatosan közölt, azonban az első sikert A Gondos atyafiság című faluregény-trilógiájával aratta. Igen termékeny író volt, elbeszéléseit, riportjait, esszéit kötetekben jelentette meg, több kisebb regénye is napvilágot látott, a legterjedelmesebb és legjelentősebb történelmi regénye a négykötetes A sátán labdái, amely az Erdélyi Fejedelemség vészterhes múltjába vezeti az olvasót, mintegy választ keresve a jelen sorsfordító kérdéseire.
Fontosabb köteteinek felsorolása: Gondos atyafiság, 1–3. kötet, Bukarest, 1955–1961; 2. átdolgozott kiadás: Bukarest, 1964; 3. kiadás: 2004 Annyi baj legyen, Bukarest, 1956 A szülőföld szimfóniája. Terepjárás, Bukarest, 1961 Fűhúzó április, Bukarest, 1961 Szerelmünk havában, Bukarest, 1967 Húgom, Zsuzsika, Bukarest, 1968 Laczkó Rózsa balladája, Bukarest, 1969 Gólya szállt a csűrre, Bukarest, 1974 Tinta és tulipán, Bukarest, 1977 A sátán labdái. Történelmi tudósítás, I–V. kötet, Bukarest, 1978–2002 Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon, 1-4.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001– 2002 Kényszerpályák. Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről; Albert, Sepsiszentgyörgy, 2004 Gondos atyafiság. Regény, 1-2.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 Válogatott novellák; szerk. Fekete Vince; Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013 Gólya szállt a csűrre; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2021 (Székely könyvtár)
Díjai Arany János-díj (1998)
Jegyzetek
Források
Elhunyt Szabó Gyula író, Szabadság, 2004. december 22.
További információk
Szívszakadásig. In memoriam Szabó Gyula; szerk. Antal Orsolya, Oláh Sándor; Hargita, Csíkszereda, 2005 Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete; szerk. Oláh Sándor, Lövétei Lázár László; Pro-Print, Csíkszereda, 2020
Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Romániai magyar újságírók Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Arany János-díjasok Kategória:Homoródalmásiak