Pišćanovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdfürdőhöz tartozik.
Fekvése Varasdtól 17 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre a Bednja jobb partján a Bednja folyó és a Kemléki-hegység északi lejtői között fekszik. Ide tartoznak Horvatovec és Vidobornjak (Vidobernjak) falvak. A település a Varasdfürdő - Piščanovec - Čurilovec helyi úton található.
Története A 16. század végén és a 17. század elején Piščanovecet a kemléki nemesekkel és a Horvát Tengermellékről származó nemesekkel telepítették be. Draskovich III. János 1647. június 18-án kelt ajándékozási okirata szerint a betelepülő nemesek: Andrija Žust, Martin Jakuš, Stanislav Sišćan, Juraj Bočani, Juraj Gredelj, Ivan Draganić, Juraj Ivanek, Grgur és Marko Horžić, Ivan Horg, Ivan Modrić és Marko Kurtić Piščanovecben kaptak birtokot. Ezt megelőzően, 1609-ben a fent említettek egy részének őseit említik, nevezetesen Stjepan Modrićot, Stjepan Draganićot, Kurtićot és másokat a Čurilovec és Piščanovec birtokok körüli vitában. 1868-ban a zágrábi káptalan Mirko Drenovačkitól 24 000 forintért vásárolt egy nagyobb birtokot, mintegy 200 holdnyi erdővel és mezővel, valamint a Piščanovec uradalmat. Horvatovec falucska nevét a Horváthy családról kapta akik, amint azt egy 1483-as feljegyzésben látható, Horváti János horvát bán Nikola nevű utódának leszármazottai voltak.
1857-ben 72, 1910-ben 172 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 33 háza és 80 lakosa volt. Lakói a varasdfürdői Szent Márton plébániához tartoznak.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 72 65 140 170 180 172 161 179 167 173 158 129 95 90 80 73 53
Gazdaság A helyi gazdasági alapja a szőlőtermesztés, a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a vállalkozások.
Nevezetességei Nemesi kúriája a 18. és 19. század fordulóján épült.
Jegyzetek
További információk Varasdfürdő hivatalos oldala
Horvát nyelvű irodalom Božena Filipan, Varaždinske Toplice i naselja – traganje za izvorima, Varaždinske Toplice, 2005, str. 243-244. Nadniskupijski arhiv Zagreb (NAZ), Acta Capituli Antiqua, Fasc. 59 No 19 NAZ – Locus Credibilis – P 587; Mate Šimundić, Rječnik osobnih imena, Matica hrvatska, 2004. Ferdo Šišić Vojvoda Hrvoje Vukčić Hrvatinić i njegovo doba (1350-1416.), Zagreb, 1902
Kategória:Varasd megye települései