Svibovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdfürdőhöz tartozik.
Fekvése Varasdtól 15 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre a Bednja jobb partján fekszik. A Novi Marof - Varasdfürdő - Svibovec - Ludbreg főút, a Svibovec - Tuhovec - Greščevina - Jalžabet - Štefanec és a Svibovec - Drenovec - Ljubelj, valamint a Svibovec - Škarnik helyi utak találkozásánál található.
Története A település nevét általában az ószláv "svin" (dicsőséges) szóból magyarázzák. Más vélekedés szerint a "svib" főnévből, a som (Cornus stolonifera) szláv nevéből való. A történeti források szerint 1500 körül Batthyány Boldizsár jajcai bán Svibovec kastélyát és itteni birtokát Lukács zágrábi püspöknek adta el, aki a csázmai káptalannak adta azzal, hogy a török veszély elől a püspökség felbecsülhetetlen értékű irattárát oda menekítsék. Valószínűleg ekkor építették át erődítménnyé a templomot is. Az 1543-as adóösszeírásban már megemlítik Svibovec erődítményét ("fortalicium Zwybowcz") és a korabeli dokumentumokból az is kiderül, hogy a település a 16. század közepén a veliki kalniki uradalomhoz tartozott. A korabeli forrásokból megállapítható, hogy a mai Háromkirályok plébániatemplom körül egykor védőfal húzódott, melyet a templom megújításakor bontottak le. Svibovec egykori váráról, mint az itt kiépített védelmi rendszer részéről tanúskodik a varasdfürdői vár leltára is, mely felsorolja azokat a fegyvereket és lőszert, melyeket Svibovec várából hoztak át. A templom értékes tárgyai közül a legérdekesebbek, azok a láncok és bilicsek, melyeket a török fogságból szabadultak ajándékoztak a templomnak. Maga a templom is egy dombon áll és zömök tornyán máig fennmaradtak a lőrések nyílásai.
A török támadások következtében a 16. század második felében Svibovec és környéke puszta volt. A török veszély elmúltával a török elől menekült családokkal és elszegényedett nemesekkel telepítették be. 1790-ig Svibovec is a varasdfürdői Szent Márton plébániához tartozott. A templom barokk stílusú átépítését még a varasdfürdői plébánosok Ivan Travinić, Ignacije Ratko és Josip Kerkač vezették. A sviboveci plébánia 1790-ben, a II. Józsefi reformok után alakult meg. Az iskolai oktatás az 1864/65-ös tanévvel indult meg. Az iskolaépület a tanítói lakással a templom közelében épült fel. A falunak 1857-ben 365, 1910-ben 508 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marof-i járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett.
1943 és 1945 között a falu plébánosa a muraközi Zalaújvárról (Pribislavec) származó Josip Lesjak volt, akit 1945 tavaszán a partizánok elvittek és nyomtalanul eltűnt. Szülei egyébként a sviboveci temetőben nyugszanak. Történtek más gaztettek is a településen. Andrija Novoselt például azért végezték ki, mert a háború alatt burgonyát adott el a varasdfürdői horvát helyőrségnek. Kivégzése után családjának minden birtokát elkobozták és másoknak adták. Svibovecen és a környező településeken, Leskovecen, Drenovecen és Jalševecen történt ítéletekhez és teljes birtokelkobzásokhoz gyakran elég volt egy meg nem nevezett tanú vallomása is. A Novi Marof-i hatóságok a kegyeleti szempontokkal mitsem törődve 1960-ban úgy döntöttek, hogy az új iskolaépületnek a temető legrégibb részén kell felépülnie. Az iskola új épülete 1966-ban készült el. Az építkezés során a falu régi temetője csaknem teljesen elpusztult, maradványai a templom és az útkereszteződés közötti lejtős területen láthatók. 2001-ben a falunak 103 háza és 336 lakosa volt. 2009-ben emlékművet avattak a honvédő háború a plébánia területéről származó áldozatainak.
2022. szeptember 25-én 72 áldozat (71 férfi és egy nő, átlagosan 20 és 40 év közöttiek) földi maradványait temették el a Svibovac temetőben, valamint Varaždinske Toplice és a környező területeken több helyen. A maradványokat még 2014. november 11. és 17. között exhumálták a leskovaci Jakšenica erdőben. 37 koponya antropológiai vizsgálata erőszakos halálra utaló sérüléseket mutatott ki. U Svibovcu pokopani posmrtni ostaci 72 žrtve partizanskih jedinica iz 1943. Hozzáférés: 2022. szeptember 25.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 365 384 452 510 501 508 452 448 472 454 424 465 393 366 336 302 233
Nevezetességei A Háromkirályok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1240. középkori eredetű, a 18. században barokk stílusban építették át. Egykor erődfal övezte, melyet az átépítés során lebontottak. Egyhajós épület, félköríves szentélye keskenyebb, mint a hajó. Az északi falat négy, a délit pedig egy támpillér tartja. A déli homlokzathoz sekrestye, az északihoz pedig harangtorony épült. A templom dongaboltozatos, a szentély felett pedig félkupola áll. A plébániaház a 18. század végén épült.
A Fošnar-kúria.
Külső hivatkozások Varasdfürdő hivatalos oldala A helyi alapiskola honlapja
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései