Novi Marof (kaj-horvátul Nuovi Narof) város és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Béla, Donje Makojišće, Filipići, Gornje Makojišće, Grana, Jelenščak, Kamena Gorica, Ključ, Krč, Madžarevo, Možđenec, Orehovec, Oštrice, Paka, Podevčevo, Podrute, Presečno, Remetinec, Strmec Remetinečki, Sudovec, Topličica és Završje Podbelsko települések tartoznak hozzá.

Fekvése Varasdtól 18 km-re délre, a Bednja jobb partján, a Kemléki-hegység, a Grebengrad és a Bednja által határolt völgykatlanban, az A4-es autópálya közvetlen közelében fekszik.

Története Amikor Novi Marof történetéről írunk, először a város fölé magasodó Greben várát kell megemlíteni. A várat már II. András magyar király 1209 kiadott oklevelében "castrum Greben" alakban említik, mint Gardunnak (Gárdonynak) a Grebeni család ősének a fennhatósága alatti várat. A várat az az 1277-ben keltezett csereszerződés is megemlíti, mely szerint Gárdony fiai elcserélik egyes birtokaikat egy bizonyos Branić fiainak birtokaival. A Grebeniek egészen 1360-ig voltak a vár és uradalmának birtokosai, amikor I. Lajos király hűtlenség miatt elette tőlük. Ezután királyi birtok volt, majd a Zagorjéval együtt 1445-től a Cillei grófoké lett. A család kihalása után Hunyadi Mátyás más birtokokkal együtt Vitovec János horvát bánnak adta, de utódai hűtlenség miatt elveszítették és Corvin János birtoka lett. Közben a Grebeniek leszármazottai többször próbálták per útján őseik birtokát visszaszerezni, de ez csak időlegesen sikerült. Miután a Grebeniek utolsó leszármazottja Hermannfy László örökbe fogadta Batthyány Boldizsárt, 1491-től a Batthyányak lettek Greben uradalmának törvényes birtokosai. A család 1645-ig volt Grebenvár ura, ekkor Batthyány Erzsébet házassága révén Erdődy György birtoka lett. A várban 1710-ben tűzvész tört ki, mely után tulajdonosai elhagyták és a Novi Marof mellett felépített új kastélyukba költöztek, a vár pedig sorsára hagyva romlásnak indult.

Magát Novi Marofot 1666-ban Patacsich Antónia Alexandra grófnő említi meg "Status familiae Patachich" azaz a Patacsich család helyzetéről írott munkájában Patacsich III. Miklós gróf uradalmának birtokaként először, akinek Novi Marof kedvelt tanyája volt. Fia Patacsich II. Boldizsár alapította meg a "Pintes Bordoktorok Társaságát" és szintén nem vettette meg a jó társaságot, mely feltehetően itt is gyakran időzött. Arról, hogy ekkor már létezett itt a családnak kastélya nincsen hitelt érdemlő adat, de valamilyen kisebb udvarháznak vagy nyaraló jellegű épületnek feltétlenül lennie kellett. Erre utalhat a horvát "marof" szó, mely a német "meierhof"ból származik és majornak, vagy szállásnak egyaránt értelmezhető. Ezt talán ekkor még Stari Marofnak hívták és a később épített új kastély kapta a Novi Marof nevet. A birtokot a 18. században az Erdődyek vásárolták meg és az itteni faépületet 1776-ban előbb egyszintes, négyszárnyú, zárt udvaros késő barokk, majd később klasszicista kastéllyá alakították át.

Erdődy Lajos horvátországi birtokait, így Novi Marofot is Károly fia örökölte meg, majd fiai, István és Rudolf voltak a birtokosai. Erdődy István 1924-ben örökös nélkül halt meg, de gróf Erdődy Rudolf és felesége, Lujza grófnő a környék nagy jótevője volt. 1890-ben a községhez tartozó Možđenecen egy 20 ágyas kicsiny kórházat alapítottak, ahol meleg étellel látták el a betegeket. A kórház 1917-ig üzemelt. Ők alapították a település első népiskoláját is. Fiuk, ifjabb gróf Erdődy Rudolf volt a novimarofi uradalom utolsó tulajdonosa, aki birtokait sajátkezűleg parcellázta szét az igénylők között. Novi Marof-i kastélyát 1927-ben az 1925-ben létrehozott zágrábi országos tuberkulózis ellenes alapítvány vette meg. Itt eleinte gyengeelméjű gyerekeket, majd tüdőbetegeket is gyógyítottak. A kastély ezután ténylegesen is TBC kórházzá alakult át, ahol csak tüdőbetegeket gyógyítottak. A kastélyban jelenleg a krónikus betegek különleges kórháza működik.

Maga a település csak lassan fejlődött ki a kastély körül, még 1857-ben is csak 19 lakosa volt. Mivel azonban fekvése nagyon kedvező volt, hiszen a Varasd és Zágráb közötti úton, fontos útkereszteződésben feküdt serkentő hatással volt a fejlődésére. A vasútvonal 1886-ban épült meg, ez különösen a kereskedelemnek adott lendületet. Még ebben az évben Novi Marofot Varasd vármegye egyik járási székhelyévé tették és négy község közös közigazgatási egysége lett. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásának székhelye volt, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. A horvát közigazgatás átszervezése során a régi község területén hat új község jött létre. 1991-ben Novi Marof községnek 97 négyzetkilométeren 13909 lakosa volt. 1997. január 17-én Novi Marof városi rangra emelkedett. 2001-ben a városnak 1956, a községnek 13 857 lakosa volt.

Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 7.016 7.973 8.406 9.688 11.171 12.222 12.497 14.028 14.897 14.768 14.270 14.364 14.180 14.350 13.857 13.246 11.795 Megjegyzés: 1857 és 1981 között az adatok egy része Visoko községnél található.

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 19 78 74 142 142 132 125 288 306 381 594 1.067 1.482 2.017 1.981 1.956 1.810 Megjegyzés: 1991-ben a Madžarevo település területének egy részével bővítették, amely 1981-ig lakatlan volt.

Gazdaság 250px|jobbra|bélyegkép|Novi Marof vasútállomása Novi Marof város jó földrajzi közlekedési helyzete, amely a közelmúltban gazdagodott a Muracsány–Zágráb autópálya lehajtójával, infrastrukturális felszereltséggel és fejlett vállalkozói szellemmel, a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez vezetett ezen a területen. Így több mint száz nagy-, közép- és kisvállalat működik a város területén, míg körülbelül 300 vállalkozó foglalkozik kézműiparral és kisvállalkozással. Napjainkban Novi Marof mintegy 3700 munkavállalót foglalkoztat, akiknek 40%-a az iparban dolgozik, ahol a következő ágazatok képviseltetik magukat: építőipar ("Termika", "Komunalac" d.d.), famegmunkálás ("Ratković" fűrészmalom). Az ipar mellett jelentős számú alkalmazott dolgozik kis- és középvállalkozásokban (szállítás, termelés és építőipar), valamint az egészségügyi szektorban.

Oktatás 250px|jobbra|bélyegkép|Novi Marof alapiskolája Novi Marof Általános Iskola Novi Marof Gimnázium

Egyesületek "Marof" Kulturális és Művészeti Egyesület Fiatalok Marofért - Ifjúsági Egyesület DVD Novi Marof - Önkéntes Tűzoltóság VZG Novi Marof - Tűzoltóság Lions Club Novi Marof Pinta - Szőlős- és Gyümölcstermesztők Egyesülete

Sport NK Novi Marof labdarúgóklub A Knauf Insulation Cup Novi Marof teremlabdarúgó tornát 1987 óta rendezik meg.

Nevezetességei Az Erdődy-kastélytÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1093. 1776-ban gróf Erdődy Lajos építtette késő barokk – klasszicista stílusban. 13,7 hektáros parkkal rendelkezik. Jelenleg a krónikus betegek különleges kórháza működik benne. Greben várát 1209-ben említik először. A horvát Zagorje második legnagyobb vára. Az Ivaneci-hegység keleti peremén, egy 502 méter tengerszint feletti magasságban, közvetlenül az 590 m magas, Veliki Ljubenjak csúcs alatt helyezkedik el. A vár egy fennsík, hegyszerű kitüremkedésén fekszik, melyet egy mély, árokszerű átvágás választ le az Ivaneci-hegység tömegétől. Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1982 és 1984 között épült.

Jegyzetek

További információk Novi Marof város hivatalos oldala A város információs portálja A Páduai Szent Antal plébánia honlapja Várromok az Ivaneci-hegységben Az alapiskola honlapja Varasd megye kulturális emlékei

Kategória:Horvátország városai Kategória:Varasd megye települései