A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem -t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető.
A palatális réshangok ritka fonémák, a hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként.Ladefoged & Maddieson (1996:167–68) Elöl képzett magánhangzók mellett viszont nem ritka ez a hang a /x/ és a /h/ (ill. a magyarban a /j/) allofónjaként.
Jellemzői A palatális, zöngétlen réshang jellemzői:
Előfordulása Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet angol or ’árnyalat’ A /h/ allofónja. L. angol hangtan azeriDamirchizadeh (1972:96)egyes nyelvjárásokban ’kenyér’ A allofónja. finn ’füzet’ A /h/ allofónja. L. finn hangtan görög ’hó’ L. újgörög hangtan haida ’(fa)levél’ holland ’nyolc’ Déli nyelvjárásokban. L. holland hangtan ír 'János (megsz.)' L. ír hangtan izlandi ’itt’ L. izlandi hangtan japánOkada (1991:95) / ’személy’ A allofónja előtt. L. japán hangtan kabil ’mérni’ koreai / ’erő’ A /h/ allofónja. L. koreai hangtan lengyel ’jácint’ L. lengyel hangtan magyarSiptár & Törkenczy (2007:205) ’kapj’ A allofónja zöngétlen zörejhang és szóhatár között. L. magyar hangtan német ’sűrű’ L. német hangtan norvég ’csók’ L. norvég hangtan pastu a ghilzai és a wardak nyelvjárásbanMichael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto ’lábfej’ skót gaelOftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap. ’lovak’ xârâcùùTryon (1995) ? ’kő’
Hivatkozások
Irodalom
Kategória:Mássalhangzók