A palatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a (áthúzott szárú j) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig j\. Koartikuláció során a természetes magyar beszédben is előfordul a /j/ hang allofónjaként, pl. a dobj be kifejezésben,Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Bp. 2004, 77. és 130. o. illetve a gy (palatális, zöngés zárhang) elnyújtott ejtésével is közelíthető.
A zöngés palatális réshang igen ritka hang: a UCLA Phonological Segment Inventory Database (a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adatbázisa az egyes nyelvek fonológiai szegmenseiről) által eredetileg felmért 317 nyelv közül mindössze hétben fordul elő. Csupán három nyelvben (komi, margi és a Belgiumban használt standard hollandJo Verhoeven, Belgian Standard Dutch, Journal of the International Phonetic Association (2005), 35:2:243-247 Cambridge University Press ) fordul elő ez a hang a zöngétlen megfelelőjével együtt.
Jellemzői A palatális, zöngés réshang jellemzői:
Előfordulása Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet fríz ’ő’ (nőnem) / ’ők’ Főként a fríz régebbi, „előkelőbb” változataiban használatos. Elterjedt megfelelője a „sy”. görögNicolaidis (2003:?) ’szia’ L. újgörög hangtan holland ’jó’ A déli holland nyelvjárásokban jellemző, ideértve Belgium egész holland ajkú részét. L. holland hangtan kabil ’csúszni’ magyar ’dobj be’ A /j/ allofónja, l. magyar hangtan. pastu wardak nyelvjárásMichael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto ’mi’ skót gael nyelvOftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap. ’közülük’ spanyolMartínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255) ’köpeny’ Gyakran inkább közelítőhang. Egyes nyelvjárásokban <ll> is jelölheti. L. spanyol hangtan svédEngstrand (1999:140) ’talaj’ L. svéd hangtan
Hivatkozások
Irodalom
Kategória:Mássalhangzók