Az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) a puszpángvirágúak (Buxales) rendjébe és a puszpángfélék (Buxaceae) családjába tartozó faj. Kertészeti és faipari hasznossága miatt elterjedt örökzöld cserje.
Származása, elterjedése
Délnyugat-Ázsiától, Észak-Afrikán át Dél-Európáig honos. Európa más részein is előfordul olyan helyeken, ahol a termesztett növények kivadultak.
Megjelenése, felépítése
Az alapfaj nyírás nélkül 2-3, legfeljebb 6–8 méter magasra növő, tömött bokor vagy kis fa. Örökzöld.
Fényes bőrnemű, átellenesen álló, 1–3 cm hosszú, elliptikus vagy hosszúkás tojás alakú levelei felül fényes sötétzöldek, alul világos sárgászöldek, a szélük visszahajlik.
Kis, sárga virágai illatosak.
Életmódja, termőhelye
A legjobban nedves talajon, félárnyékban fejlődik, de a száraz környezetet és a városi levegőt is jól tűri. Magyarországon télálló.
Virágai április–májusban nyílnak.
Felhasználása Faipari jelentősége bélyegkép|200px|jobbra|A puszpáng homogén faanyaga
Az európai faanyagok közül a puszpáng a legnagyobb sűrűségű (0,97 g/cm³) és legkeményebb. Finom, homogén szerkezete miatt ősidők óta nagy becsben tartják. Felhasználhatóságát kis méretei határolják be, mivel nem nevel vastag vagy hosszú törzset. Ezenkívül nagyon lassan szárad, erősen zsugorodik,és az időjárás (főleg a nedvesség) mellett a gombák is károsítják.
Kertészeti jelentősége
bélyegkép|200px|jobbra|Puszpángból kialakított sövény és bokrok A kertészek számos jó tulajdonsága miatt kedvelik: örökzöld és télálló, rendkívül jól tűri a metszést, alakítást, bokra tömör, nem túl igényes.
Bár igen lassan nő, leginkább sövénynek nyírják. Más módokon is használható, így például franciakertekben gyakran nyírnak belőle különböző figurákat.http://www.tuja.hu/cserje06.htm
Hajtásait a virágkötészetben használják.
Magyarországon előforduló károsítói Kártevők
puszpáng-tűzmoly, vagy selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectialis) puszpáng-gubacsszúnyog (Monarthropalpus flavus) puszpáng-levélbolha (Psylla buxi) puszpáng-gubacsatka (Eriophyes buxi) Betegségek
puszpángelhalás (Cylindrocladium buxicola) Fajták, változatok
Számos fajtája, változata ismert. A leggyakoribbak: Buxus sempervirens 'Angustifolia' Tömött bokrú cserje, nagy lándzsás levelei gyakran egy síkban állnak.
Buxus sempervirens var. arborescensAz alapfajnál nagyobbra nő, többnyire nagy bokor vagy kis fa. Magas sövényt lehet belőle nevelni.
Buxus sempervirens 'Argenteovariegata' Fehértarka levelű változata az alapfajnak, de az alapfajnál kisebb termetű bokor.
Buxus sempervirens 'Aureovariegata' Az alapfaj sárgatarka levelű kis bokor változata. Árnyékos vagy félárnyékos helyen igazán szépek a levelei.
Buxus sempervirens'' 'Suffruticosa' Lassan növő sűrűn ágas, alig 1 méteres cserje. Levelei világosak és aprók, alig 1–2 cm-esek. A napon is megél, csak öntözésére kényes. Alacsony sövények létesítésére alkalmas, általában szegélysövénynek vagy talajtakarónak ültetik.
Jegyzetek
Források
Örökzöld puszpáng Buxus sempervirens Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 71. Szépia Könyvkiadó.
További információk
Kategória:Valódi kétszikűek Kategória:Örökzöld növények Kategória:Növényfajok Kategória:Cserjék Kategória:Dísznövények