A kis cibetmacska, vagy más néven rassze (Viverricula indica) a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába, a Viverricula nembe tartozó ragadozó.
Elterjedése
Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína középső és déli részén, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Srí Lanka, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos. Állományai többnyire elég nagyok, de Nepál, Bhután, Banglades, Malajzia, valamint Jáva és Bali területén jelenléte bizonytalan. Korábban biztosan előfordult e területeken, de a jelen előfordulási adatok felméretlenek. Szintén kérdéses, hogy él e még Szumátra szigetén.
Betelepítették Madagaszkárra, ahol ma is elég nagy állományai vannak. Itt viszont kifejezetten káros faj a helyi ökoszisztémára nézve. Betelepítették továbbá a Jemenhez tartozó Szokotra szigetére és a Tanzániához tartozó Zanzibárra is.
Alfajai Viverricula indica indica Viverricula indica atchinensis Viverricula indica baliensis Viverricula indica baptistae Viverricula indica deserti Viverricula indica klossi Viverricula indica mayori Viverricula indica muriavensis Viverricula indica pallida Viverricula indica schlegelii Viverricula indica thai Viverricula indica wellsi
Megjelenése A Viverra nembe sorolt cibetmacskáktól való elkülönítő bélyegei a fogainak különbözősége, kisebb termete, a felállítható hátsörény hiánya és a hegyes pofatájék. A kis cibetmacska kis állat, testtömege 2 és 5 kg között mozog testhossza 45–63 cm, a farok 30–43 cm. Szőrzete szürkésbarna, testén csíkszerűen találhatóak fekete pettyek. Pofája és lábai feketék. Hét sötétbarna vagy fekete gyűrűje van a farkán.
Életmódja Éjjel aktív faj. Kevéssé benépesült területeken olykor nappal is lehet látni táplálékkeresés közben. Elsősorban talajlakó faj, de szükség esetén jól mászik fákra is. A párzási időszakon kívül magányosan élő, territorriális faj. Revírjét a végbéltájékon található mirigyének váladékával jelöli meg. Ezen anyag neve a cibet, melyről az egész család a nevét kapta.
Rovarokat, gyíkokat, rágcsálókat, kismadarakat, tojást, fagyökeret, gyakran gyümölcsöket fogyaszt.
Szaporodása Szaporodási szokásai csekély mértékben ismertek. A nőstény kettő-öt kölyköt ellik egy alkalommal. Kölykei számára odút ás. A fiatal egyedek négy-öt hónapos korukra érik el kifejlett nagyságukat.
Természetvédelmi helyzete Cibetváladéka miatt korábban intenzíven vadászott faj volt. Mára több helyütt is tartják Dél- és Délkelet-Ázsiában farmokon emiatt. A betelepítések is emiatt történtek. A cibetet a parfümipar használja illatfixáló hatása miatt. Mára szintetikus anyagokkal helyettesíthető a cibet, emiatt a faj tartása visszaszorult.
Habár egyes helyeken a kis cibetmacska jelenléte bizonytalan, összességében ma még gyakori fajnak tekinthető, amelyik nem számít veszélyeztetettnek.
Források Angol nyelvű fajleírás
Fordítás
További információk Egy kép a fajról
Kategória:Emlősfajok Kategória:Cibetmacskafélék Kategória:Banglades emlősei Kategória:Bhután emlősei Kategória:Kambodzsa emlősei Kategória:Kína emlősei Kategória:India emlősei Kategória:Indonézia emlősei Kategória:Laosz emlősei Kategória:Malajzia emlősei Kategória:Mianmar emlősei Kategória:Nepál emlősei Kategória:Srí Lanka emlősei Kategória:Tajvan emlősei Kategória:Thaiföld emlősei Kategória:Vietnám emlősei Kategória:Madagaszkár emlősei Kategória:Az orientális ökozóna élővilága Kategória:Monotipikus taxonok