Tasner Antal (Öskü, 1808. május 5. – Pest, 1861. augusztus 25.) ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája Római katolikus nemesi család sarja; Öskün született, ahol apja, nemes Tasner Antal (1780-1854), gazdasági számadó tisztként dolgozott, majd később postamester lett; anyja Németh Julianna volt. Középiskoláit Veszprémben, Kőszegen és Pesten végezte, majd a pesti tudományegyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, s a latin, német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat a pozsonyi jogakadémián hallgatta, és ezen idő alatt, 1826-ban nevelői állást vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett. Ekkor ismerkedett meg gróf Széchenyi Istvánnal, aki pályafutásának alakulására később nagy befolyást gyakorolt. 1829-ben Pesten folytatta ügyvédi joggyakorlatát, s még ugyanezen évtől 1832 őszéig Andrássy György titkáraként működött. 1831. június 22-én tette le az ügyvédi vizsgát.

1832-ben Andrássy György és Széchenyi István grófokat elkísérte Londonba a Buda és Pest között tervezett Lánchíd építésével kapcsolatos tapasztalatszerző útjukra. Széchenyi István Tasner Antalt 1833. november 1-jén vette maga mellé titkári minőségben. Tasner Széchenyi István titkára maradt csaknem másfél évtizeden át, 1848. szeptember 5-éig, Széchenyinek a közügyektől (vita activa) való visszavonulása napjáig.Hamza Gábor 2023. Emlékezés Tasner Antalra (1808-1861), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára  

Tasner Antal az építendő Lánchíd 1832-től meginduló előkészítő munkáiban tevékenyen részt vett, s 1840-től a Lánchídtársaság titkára lett. Itt ismerte meg Sina Simon bárót, a Magyar Tudós Társaság igazgatótanácsának tagját, aki később titkáraként alkalmazta.

Tasner a kor reformországgyűléseinek szinte mindegyikén jelen volt: az 1825–1827. évin mint joghallgató, az 1830. évben tartott és az 1832–1836. évinek egy részén mint Andrássy gróf titkára, majd az 1839–1840. évi országgyűlésen mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt.

Titkári állásában többször is alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832-ben Angliából Párizson át tért vissza. 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az Alduna szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be Romániát (Bukarestig), Bulgáriát és Szerbia partmelléki vidékeit, ahol Hindoglu zimonyi császári-királyi tolmács, s az általa írt német–török nyelvtan segítségével, valamint a Belgrádban és Vidinben élő törökökkel társalogva elsajátította a török nyelvet is.

A Magyar Tudós Társaság Széchenyi ajánlására 1833. november 15-én választotta levelező tagjává.

Munkássága Tasner munkásságának nagy része szorosan összefonódik Széchenyi István szervező tevékenységével, akinek titkára volt. A Széchenyi által alapított egyletek és vállalkozások szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a jegyző és előadó: így például a pesti nemzeti kaszinónál, a lóversenyzés alapításánál, az állattenyésztő társaságnál, melynek 1830–1835 között hivatalosan jegyzője volt, s amelyből a gazdasági egyesület származott (utóbbinak is választmányi tagja lett), vagy a Duna- és Tisza-szabályozásnál.

Széchenyi István Tasner Antalra hagyta „teljes szellemi hagyatékát”: az összes naplóját, jegyzeteit azzal a megbízással, hogy azokat kiadás előtt nézze át, a kényes vagy dehonesztáló részeket semmisítse meg, vagy tegye olvashatatlanná.A kezeim közt levő naplókban a gróf kívánsága szerint minden megsemmisítendőt már meg semmisítettem részint kitörlés, részint elégetés által. Tasner Géza: Széchenyi szellemi hagyatéka. Tasner Antal végrendelete. Emlékirat. (Budapest), (Pfeifer), 1876. 63. o. E kérést Tasner lelkiismeretesen végre is hajtotta. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg, és Zichy Antal valamint Majláth Béla által feldolgozva kiadta. Ezek később több kritikai kiadást is megértek.

Gr. Széchenyi István 1833-ban Tasnert „a magyar nyelv körüli buzgósága” alapján ajánlotta levelező tagnak a Magyar Tudós Társaságba; elsősorban idegennyelv-ismeretétől várt eredményeket.Akadémiai Értesítő XVII. (1906): 503. Tagajánlások az Akadémián 1833. november 15. Tasner az angol fordítások mellett némettudását is hasznosította. A Tudós Társaságban Széchenyi már 1831-ben javasolta egy német–magyar és magyar–német kéziszótár készítését a tervezett egynyelvű magyar Nagyszótár előtt. Ebből a munkából 1831 és 1835 között Tasner is kivette a részét.Széchenyi István levele Tasner Antalnak, Szent-Miklós, 1833. október 13. In: Czinege Szilvia (kiad.). Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. 1835 áprilisában a német–magyar rész jelent meg először, a magyar–német rész pedig 1838-ban. Munkatársa volt az Egyetemes magyar encyclopaedia népes szerkesztőközösségének is.Egyetemes Magyar Encyclopaedia 1. A-Ajuga. Emich, Pest, 1859. XVII.  

Számos cikke jelent meg különböző folyóiratokban: a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. 1. kötet: Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után; 1835. 5. kötet: Napoleon kora, Lamarque Nestor után; 1843. Értekezések 13. kötet: Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (1858. 1. évf. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).200px|bélyegkép|Sírja 2013 előtt a Fiumei úti sírkertben. (Gerenday Béla által továbbvitt Gerenday Antal és fia cégének sírtípusával, 1924.) A Nemzeti sírkert részeként 2004 óta védett,Nemzeti Örökség Intézete, Nemzeti sírhely Fiumei úti sírkertben 9-4-65. sírhelyen lévő síremlékét 2013-ban újíttatta fel a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Nemzeti Örökség Intézete.Helyreállított sírjának képe a NÖRI interaktív temetői adatbázisában.

Főbb munkái

Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta Andrássy György gróf és Tasner Antal. Pest. 1831. és 1832. Két füzet. Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta Tasner Antal. Pest. 1833., 1834. és 1835. Három füzet. Jelentés a magyar gazdasági egyesület munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta Tasner Antal. Pest. 1836., 1837., 1838. és 1839. Négy füzet. Jelentés a magyar gazdasági egyesület állattenyésztési osztályának munkálódásairól. A választottság nevében kiadta Tasner Antal. Pest. 1840. és 1841. Két füzet. Gyepkönyv. 1831. és 1832. Szerkesztette gróf Andrássy György és Tasner Antal. Gyepkönyv. 1833., 1834., 1835., 1836. és 1837. Szerkesztette Tasner Antal. Casino könyv. 1834., 1835., 1836., 1837. és 1838. Szerkesztette Tasner Antal. Angol versenyszabályok. Ford. Pest, 1836. Kéziratban: Moore Edvard Játékos című szomorújátéka, fordítás. Levelezése az idézett munkákban.

Jegyzetek

Források Hamza Gábor 2023. Emlékezés Tasner Antalra (1808–1861), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. Szinnyei József 1890–1909. Magyar írók élete és munkái. I–XIII. Aachs-Szinnyei, Budapest. Tasner András. In: Akadémiai Értesítő, 1906. Tasner Géza 1876. Széchenyi szellemi hagyatéka. Tasner Antal végrendelete. Emlékirat. Pfeifer, Budapest. Oltványi Ambrus: Széchenyi Naplójáról és kiadásairól. In: Széchenyi István: Napló. Budapest, 1978. (második kiadás: Budapest, 1982.)

Kategória:Magyar jogászok Kategória:MTA-tagok Kategória:1808-ban született személyek Kategória:1861-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek