Donja Višnjica falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése Varasdtól 25 km-re nyugatra, községközpontjától 10 km-re északra a Ravna gora északi lábánál fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már mintegy 80000 évvel ezelőtt, a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt igazolják az itt, főként a falu feletti barlangokban talált kő- és csonteszközök, cserépmaradványok. A fém használati tárgyak tanúsítják, hogy a terület a bronzkorban, majd a vaskorban is folyamatosan lakott volt. Mintegy 5000 éve a rézkor és a korai bronzkor idején a Retz-Gajary kultúra virágzott itt, melynek egyedülállóan gazdagon díszített finoman megmunkált kerámiái nagy számban kerültek elő a környéken. Ezeknek a leleteknek az itt talált típusai azok nagy száma miatt a Retz-Gajary kultúrán belül tudományosan is a višnjicai típus elnevezést kapták. Így a település neve bekerült az európai történetírásba is.
Donja Višnjica első írásos említése 1417-ben a zágrábi püspökség oklevelében történt, melyben nevét a trakostyáni uradalomhoz tartozó falvak között sorolják fel. Ezt követően 1483-ban a zágrábi káptalan tizedjegyzékében szerepel, ebben megemlítik Emerik nevű papját is. 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért a trakostyáni uradalmat Draskovics György horvát bánnak adta. A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. A 16. században az uradalom jobbágyainak a földesúri és egyházi terhek mellett egyre nagyobb veszélyt jelentettek a gyarapodó török támadások is. A fennmaradt adóösszeírások arról tanúskodnak, hogy sok itteni család ősei már ebben a korban is a faluban éltek. Az 1598-as összeírás szerint "Superior Visnicza", azaz a mai Donja Višnjica 6 adózó háztartással rendelkezett. Az uradalom irataiból az is kiderül, hogy a višnjicai rész az uradalmon belül önálló gazdasági egységet képezett. Nagy kiterjedésű erdők, rétek, legelők, gyümölcsösök és szőlők tartoztak hozzá.
A višnjicai plébánia alapítása 1705-ben történt és gróf Draskovich János nevéhez fűződik. Azelőtt a település a kamenicai plébániához tartozott és már állt egy 1640 és 1666 között épített, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája, melyet később kibővítve plébániatemplom rangjára emeltek. Az egyházi vizitációk irataiból kiderül, hogy a kápolna kőből épített, boltozott, fazsindellyel fedett volt, szentélye téglával, hajója cementtel volt burkolva. A szentélyhez sekrestye kapcsolódott. Kőből épített tornyában eredetileg egy harang volt, a másikat 1674-ben vagy 1675-ben vásárolták. A kápolnának három oltára volt, a főoltáron Szűz Mária képe volt látható. 1672-ben a kápolna egy negyedik oltárt is kapott és ekkor már temető is övezte. Előtte a temetőben egy fakápolnát is építettek, melyben a templom plébániatemplommá nyilvánítása utáni átépítésekor az istentiszteleteket tartották. A barokk templom építése 1738-ban fejeződött be, belső festését a lepoglavai pálosok híres mestere Ivan Ranger készítette. 1754-ben a tornyot magasították és a Szent József kápolnát építették hozzá, 1757-ben pedig megépült a Szent Valentin kápolna is. Ebben az évben szentelte fel az új templomot Stjepan Putz zágrábi segédpüspök.
Népessége
A falunak 1857-ben 476, 1910-ben 640 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 139 háza és 549 lakosa volt.
Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 475 500 559 643 622 640 700 705 794 755 663 627 684 614 549 542 511
Nevezetességei A Sarlós Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1075. mai formájában 1722 és 1757 között épült az 1640 és 1666 között épített kápolna bővítésével és átépítésével. A falazott cinktóriummal körülvett templom és a közeli plébániaház a falu központjának domináns helyén található. Az egyes építőelemeken feljegyzett évek a 18. században történt egymás utáni építésekről beszélnek. A korai barokk stílus nemcsak a templom harmonikus formájú külsejében nyilvánul meg, hanem a belső térben is, amelynek kereszt alakú tere megőrizte a barokk berendezést. Falfestményeit, melyek a Bibliából, valamint a szentek és a vértanúk életéből vett jeleneteket ábrázolnak Ivan Ranger pálos festőművész készítette.
A plébánia barokk épülete 1708-ban épült.
Nepomuki Szent János szobra a plébánia mellett áll, a 17. századból származik.
Külső hivatkozások Lepoglava város hivatalos oldala Lepoglava turisztikai egyesületének honlapja Višnjica honlapja
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései