Zlogonje falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése Varasdtól 25 km-re nyugatra, községközpontjától 12 km-re északra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.
Története Zlogonje első írásos említése IV. Béla király 1244. október 11-én kelt adománylevelében történt, melyben Lobor, Velika, Klenovnik és Zlogonje falvakat Mihály varasdi ispánnak adja, amiért a tatárjárás idején megvédte Varasd és Ptuj várait a tatárok támadásától. A birtok azelőtt egy Pucsin nevű nemesé volt, aki 1242-ben megölte Okicsot, a nagyhatalmú Okics bán fiát, ezért a király megfosztotta birtokaitól. A trakostyáni uradalommal együtt 1394-től 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. Az 1598-as összeírás szerint 18 adózó háztartással rendelkezett.
Népessége A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 685 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 126 háza és 460 lakosa volt. Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 440 502 545 560 644 685 692 664 765 748 708 624 573 503 460 412 367
Nevezetességei A szlovén határon álló Szent Flórián-kápolnátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1104. 1729-ben említi először az egyházi vizitáció „capellam s. Floriani in monte Ostarija ad metales Styriae” (azaz a stájer határon álló Ostarij-hegyen álló Szent Flórián kápolna) alakban. Fából készített tornya és átriuma volt, melyet 1742-ben kőből építettek át. A kápolnát 1768-ban javították, 1777-ben pedig teljesen megújították. A kápolna egy kis négyzet alakú hajóból és egy keskenyebb, téglalap alakú szentélyből áll, amely apszisban végződik. A főhomlokzat felett kis torony emelkedik. A sekrestye a szentély északi oldalához csatlakozik. Bár a belseje nagyon szerény, régebbi értékes berendezésének részei és az oltárkép fennmaradtak. Egyszerű kialakításával és jó térbeli elhelyezkedésével a dombos lepoglavai régió számos értékes szakrális műemlékéhez tartozik.
Külső hivatkozások Lepoglava város hivatalos oldala Lepoglava turisztikai egyesületének honlapja Višnjica honlapja
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései