Amateraszu Ómikami (japán írásrendszerekkel leírva: 天照大神／天照大御神／天照皇大神),NHK Broadcasting Culture Research Institute, (2016). 日本語発音アクセント新辞典 (japánul). NHK Publishing.Kindaicsi Haruhikó és Kazue Akinaga: 新明解日本語アクセント辞典. 23 oldal, megjelent: Csioda negyed, Tokió. Első kiadás: 2014, második, szerkesztett kiadás: 2025. rövidebb formában Amateraszu kami (天照神),天照神 (japánul). Amateraszu (天照), vagy Óhirume no Mucsi no Kami (大日孁貴神)大日孁貴. コトバンク. Japánul. a japán mitológiában a nap istennője, a sintó panteon főistene.Paul Varley (2000). Japanese Culture. Hawaii egyetemi kiadó, 8 oldal.Vaszudha Narajanan: eastern religions: Origins, Beliefs, Practices, Holy Texts, Sacred Places. 2005, Oxfordi egyetem, 440 oldal.the Origin of Modern Shinto in Japan: The Vanquished gods of Izumo. A Nap, illetve az Univerzum isteneként tartják számon, mint a Takamagahara nevű mennyei birodalom kizárólagos (vagy az egyik) uralkodója. Nevének jelentése: „a magasztos kami (isten) aki a mennyben ragyog”. A Kodzsiki és a Nihonsoki szerint a japán uralkodók Amateraszu közvetlen leszármazottai, ő japán császári ház misztikus őse.
Amateraszut és két testvérét, Cukujomit (a hold istene) és Szuszanoot, a heves természetű viharistent együttesen „a három drága gyermek” (三貴子, mihasira no uzu no miko/szankisi) néven szokták emlegetni. Ők a szigetvilág-teremtő istenpáros, Izanagi és Izanami legfontosabb gyermekei.
Amateraszu szülei parancsára leküldte unokáját, Ninigi no Mikotót a földre, hogy vonja uralma alá Japánt. E célból pedig neki adta a szent tükröt, a kardot és az ékkövet, a későbbi uralkodói jelvényeket. Ninigi ükunokája, Dzsinmu lett az első császár. Amateraszu Ómikami lelke azóta a mai Mie prefektúrában, Isze városában található iszei nagyszentélyben lakozik. A nagyszentély a sintó egyik legszentebb helyszíne, valamint jelentős zarándokhely és turisztikai látványosság. Más sintó kamikhoz hasonlóan őt is számos sintó szentélyben tisztelik szerte Japánban.
Neve A Kodzsikiben az istennőt Amateraszu Ómikami (天照大御神 / 天照大神; történelmi japán helyesírással: あまてらすおほみかみ, Amateraszu Ohomikami) néven említik (ójapánul: Amateraszu Opomi kami), míg a Nihonsoki a következő változatokat adja meg:
Óhirume no Mucsi (Ohohirume-no-Mucsi; ójapánul: Opopirume no Muti).Kacumi Kuroita: Kundoku Nihon Shoki, (訓読日本書紀 上巻). 1943, Iwanami Shoten, 27 oldal.William George Aston: Nihongi:chronicles of Japan from the earliest times. 18 oldal. Trench Kegan Paul, Trübner kiadó, 1896. Amateraszu Ó(mi)kami (Amateraszu Oho(mi)kami). Amateraszu Óhirume no Mikoto. Hi no Kami (Pi1-no-Kami2).
Maga az Amateraszu név feltehetően az amateru („megvilágít / ragyog az égen”; az ama „ég, menny” és a teru „ragyog” szavakból) igéből származik, amelyhez a megbecsülést kifejező -szu csatlakozik,Matsumura Akira (1995). 大辞林. Daidzsrin (japán címe, 2 kiadás). Szanseido kiadó. az Ómikami jelentése „nagy isten, fenséges istenség” (ó - nagy” + tiszteletteljes előtag mi- + kami). Érdemes megjegyezni, hogy az Amateraszu technikailag nem olyan név, mint például a Szusza no O no Mikoto istennévben szereplő Szuszanoo, vagy Ókuninusi no Kami esetében az Ókuninusi:
Az Amateraszu egy jelzői igealak, amely a mögötte álló főnév, az ómikami jelentését pontosítja. Ez a jelző tehát jelentésében sokkal átláthatóbb, mint a Kodzsikiben és a Nihonsokiban rögzített legtöbb név, mivel a jelentése pontos, utalások, következtetések nélkül, szó szerinti lefordítása: „A mennyben ragyogó hatalmas, fenséges istennő”. Egy alternatív alakja az Amateru Kami ((天照神, „A mennyben ragyogó istennő”),"天照神", kotobank.jp. amely az Amateraszu Ómikami egyszerű formája,.
Az amateraszu máshol használt alternatív alakjai: folyamatos idejű alakja, az amateraszi (a Nihonszandai dzsicurokuban szerepel),"日本三代實録の地震史料". ja.wikisource.org. de Dzsimmu császár esetében például Hacu Kunisirasu Szumeramikoto („Őfelsége, aki elsőként uralkodik a földön”, 始馭天下之天皇)."始馭天下之天皇・御肇国天皇". kotobank.jp. Vannak azonban bizonyos igealakok, amelyeket tulajdonnévként kezelnek, például az „Ugajafukiaezu no Mikoto” („Őfelsége, a nem teljesen kormorán tollakkal fedett”, 鸕鷀草葺不合尊) megnevezésben.
Az istennő másik gyakori nevét, az Óhirumét általában „a nap/nappal nagy asszonya” (hiru „nap(idő), dél”, hi „nap (égitest)” + me „nő, hölgy”) jelentéssel fordítják le.Mászáki Tacumi: "天照らす日女の命 (Amaterasuhirumenomikoto)". 万葉神事語辞典 (japánul). Kokugakuin egyetem.Nelly Naumann (1982). "'Sakahagi': The 'Reverse Flaying' of the Heavenly Piebald Horse". Asian Folklore Studies. 41 (1): 26–27.Tosio Akima (1993). "The Myth of the Goddess of the Undersea World and the tale of Empress Jingū's Subjugation of Silla". Japán vallási tanulmányok folyóirata, 20 (2–3). Nanzan vallási és kulturális központ: 120–121 oldal. Felmerültek alternatív elméletek is, például „a nagy szellemnő” (ahol a hi szót „szellemnek” értelmezik) vagy „a nap felesége” (Sinobu Orikucsi javaslata, aki azt az elméletet terjesztette, hogy Amateraszu eredetileg egy férfi napisten hitvese vagy papnője volt).Mircea Eliade (1987). "Amaterasu". The Encyclopedia of Religion, 1 kiadás, Macmillan kiadó, 228 oldal.Kazuó Macumura (2014). Mythical Thinkings: What Can We Learn from Comparative Mythology?. Countershock kiadó, 118 oldal. Felvetődött egy lehetséges kapcsolat Hirukó kami nevével is (Izanagi és Izanami ielutasított gyermeke, Amateraszu egyik testvére).Michael Wachutka (2001). Historical Reality Or Metaphoric Expression?: Culturally Formed Contrasts in Karl Florenz' and Iida Takesato's Interpretations of Japanese Mythology. LIT Verlag Münster. 113–114 oldal.
Amateraszu nevéhez kapcsolódik a mucsi tiszteleti jelző,"貴（むち）", goo国語辞書 (japánul). 2020. amely néhány más istennévben is megjelenik, például: „Ó(a)namucsi” nevében,Uru Cugita (2008). Shinpan Norito Shinkō (新版祝詞新講). Ebiszu Kósó Suppan, 506–507 oldal. vagy „Micsinusi-no-Mucsi” (a három Munakata-istennő egyik jelzője).
A császári ház ősanyjaként a „Szume(ra)-Ó(mi)kami” („nagy császári istenség”; egy másik olvasata a Kótaidzsin)"皇大神", Kotobank コトバンク. Aszahi Simbun kiadó, 2020. jelzővel is illetik az istennőt. Például „Amateraszu Szume(ra) Ó(mi)kami” („Tensó Kótaidzsin”)Tamio Tobe (2004). "Nihon no kami-sama" ga yoku wakaru hon: yaoyorozu no kami no kigen / seikaku kara go-riyaku made o kanzen gaido (「日本の神様」がよくわかる本: 八百万神の起源・性格からご利益までを完全ガイド).Rintaró Nagaszava (1917) Kōso kōsō no seiseki (皇祖皇宗之聖蹟). és „Amaterasimaszu-Szume(ra)-Ómikami”, 天照坐皇大御神)."天照大御神(アマテラスオオミカミ)", Kiotói enciklopédia, 2020.
A középkorban és a kora újkorban Tensó Daidzsin” (az on’jomi olvasat szerint) vagy „Amateru Ongami” (ugyanezen név alternatív olvasata) is nevezték.Mark Teeuwen (2015). "Knowing vs. owning a secret: Secrecy in medieval Japan, as seen through the sokui kanjō enthronement unction", Scheid. Szerkesztette: Mark Bernhard Teeuwen. The Culture of Secrecy in Japanese Religion. Routledge kiadó, 1999 oldal.Engelbert Kaempfer (1999). Kaempfer's Japan: Tokugawa Culture Observed, Hawaii egyetem.Helen Hardacre (1988). Kurozumikyo and the New Religions of Japan. Princeton egyetem, 53 oldal.Brian Bocking (2013). The Oracles of the Three Shrines: Windows on Japanese Religion.
Az Amateraszu Ómikami nevet különböző értelmezésekkel fordították le európai nyelvekre: „a mennyeket megvilágító nagy istenség” (Donald Philippi),A kodzsiki angol fordítása, 454 oldal. Donald Philippi, Tokiói Egyetem, 1968. Basil Hall Chamberlain a rövidebb, „a mennyben ragyogó” jelentéssel (mivel a szu segédszó csupán tiszteletet fejez ki, így a „a mennyet beragyogó” értelmezés elvétené a lényeget), és ennek megfelelően „Mennyeien ragyogó nagy és fenséges istenség” értelmezéssel fordította.Basil Hall Chamberlain: Section XI.—Investiture of the Three Deities; The Illustrious August Children., 1882. Gustav Heldt 2014-ben „a nagy és hatalmas szellem, a mennyben ragyogó” jelentést adta meg a kodzsiki angol fordításában.A kodzsiki 2014-es angol fordítása, Gustav Heldt, Columbia egyetem, 18 oldal.
Története a mitológiában
Rövid ismertető Amateraszut az egész Ázsia területén megjelenő napisten japán megfelelőjeként tartják számon. Számos hasonlóság áll fenn a japán és a koreai napisten, He-nim között, különös tekintettel az istentiszteletre. Ugyanazokat a szimbólumokat és gyakorlatokat alkalmazzák mindkét országban. A napisten egy másik lehetséges megjelenési formája a kínai Hszi-ho. A napisten tisztelete csak Japánban volt szakadatlan, míg máshol a különböző vallási mozgalmak, mint a buddhizmus vagy a taoizmus akadályozták tiszteletét.
A legrégebbi történetek Amateraszuról az i. sz. 712-ből származó Kodzsikiben (古事記, Régi idők feljegyzései) és az i. sz. 720. körüli Nihonsokiban (日本書紀, Japán krónika) találhatók meg, ezek a japán történelem legrégebbi feljegyzései. Amateraszu napistennő a vihar és tenger istenének, Szuszanoonak (須佐之男, Szuszanoo no Mikoto), illetve a Hold istenének, Cukujominak (月読, Cukujomi no Mikoto) a testvére. Azt írják, hogy Amateraszu testvéreivel megfestvén a tájat alkotta meg az ősi Japánt. Mindhárman Izanagi (a Kodzsikiben 伊邪那岐, a Nihonsokiban 伊弉諾) szülöttei. Miután az Izanami (伊弉冉尊 vagy 伊邪那美命) megmentésében kudarcot valló Izanagi visszatért a Jomiból (alvilág), rituális tisztítást végzett. A bal szemét mosta, amikor megszületett Amateraszu, a jobbat, amikor Cukujomi és az orrát, amikor Szuszanoo.
Amateraszu napistenként az égbolt uralkodójává vált bátyjával, Cukujomival, a holdistennel. Eredetileg Amateraszu megosztozott az égbolton Cukujomival, férjével és testvérével, egészen addig, amíg Cukujomi undorból meg nem ölte az étel istenségét, Uke Mocsit. Uke Mocsi „ételt húzott ki a végbeléből, orrából és a szájából”, ez váltotta ki Cukujomi undorát. A gyilkosság olyannyira felbosszantotta Amateraszut, hogy Cukujomit bűnös istennek kiáltotta ki, és elvált tőle: így alakult ki a nappal és az éjszaka.
A szövegek írnak továbbá egy másik, régóta fennálló versengésről Amateraszu és öccse, Szuszanoo között. Amikor Szuszanoonak el kellett hagynia Takamagaharát (menny) Izanagi parancsára, elment, hogy elköszönjön nővérétől. Amateraszu gyanakvó volt, de amikor Szuszanoo felvetette, hogy párbajozzanak, amivel bebizonyíthatja őszinteségét, Amateraszu beleegyezett. Mindketten elvettek a másiktól egy tárgyat, amikből istenek és istennők születtek. Amateraszu Szuszanoo kardjából három nőt teremtett, míg testvére öt férfit a napisten nyakláncából. Azt állítván, hogy mivel az ő nyakláncából születtek, így az istenek az övéi, az istennők pedig ugyanezen alapon Szuszanooé, eldöntötte, hogy ő nyerte a párbajt, hiszen Szuszanoo kardja nőket teremtett. Innentől kezdve nyugalomban éltek egészen addig, amíg Szuszanoo dühöngésbe nem kezdett nyughatatlansága miatt. Elpusztította testvére rizsföldjeit, egy megnyúzott pónilovat hajított a szövőszékére és megölte egyik kísérőjét. A dühös és szomorú Amateraszu az Amano Ivatóba bújt, ilyenformán sokáig nem jött fel a Nap az égre. Jóllehet rábeszélték, hogy hagyja el a barlangot, Szuszanoot megbüntették és száműzték Takamagaharából. Akkor békültek ki, amikor Szuszanoo neki adta a Kuszanagi no Curugi kardot a béke zálogaként. Mikor mindketten megbékéltek, a Hold újra láthatóvá vált az égen. A legenda szerint Amateraszu odaadta leszármazottjának, Niniginek a Jata no Kagami tükröt, a Jaszakani no Magatama ékszert és Kuszanagi no Curugi kardját. Ezek a szent tárgyak váltak Japán uralkodói jelvényeivé.
Születése alt=Izanagi rituális fürdése (miszogi) a tacsibana folyóban, Natori Sunszen festménye.|bélyegkép|Izanagi rituális fürdése (miszogi) a tacsibana folyóban, Natori Sunszen festménye.|390x390px Mind a Kodzsiki (712 körül), mind a Nihonsoki (720) egybehangzóan úgy írja le Amateraszut, mint Izanagi isten leánya, aki Cukujomi – a hold istene – és Szuszanoo – a viharok és a tengerek istene – nővére. Ők „a három drága gyermek” (mihasira no uzu no miko vagy szankisi, 三貴子). A születésük körülményeit illetően eltérőek a források: