Franz Rudorfer (1897. augusztus 29. – 1919. november 13.) az Osztrák–Magyar Monarchia 11 légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.
Élete A világháború kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe és az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett. Tényleges szolgálatát az 59. gyalogezredben kezdte. 1916 augusztusában tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1917 májusában jelentkezett a légierőhöz és Bécsújhelyen elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot. Júliusban az olasz frontra, az Adolf Heyrowsky parancsnoksága alatt lévő 19. repülőszázadhoz irányították. 1917. november 15-én megszerezte első légi győzelmét, lelőtt egy megfigyelőballont. Számos felderítő, tüzérségi tűzvezető és bombázóbevetést hajtott végre és közben szabad idejében megtanult repülőgépet vezetni. 1918 áprilisában áthelyezték az ugyanazon a ghiranói repülőtéren állomásozó 51. vadászrepülő-századhoz. Pár nappal megkapta a táboripilóta-jelvényt is, bár pilótaigazolványát csak a háború után, 1918. december 30-án kapta kézhez.
Vadászpilótaként 1918. április 17-én aratta első győzelmét, a Monte Grappa mellett Albatros D.III-as gépével lelőtt egy olasz SAML felderítőt. Május 1-én egy négy repülőből álló kötelékben keveredett harcba hét Sopwith Camellel és Rudorfer egyiküket földre kényszerítette, majd még ugyanazon a napon kilőtt egy megfigyelőballont is. Június 6-án Salettuol-Roncadelle körzetében egy olasz SPAD lelövésével megszerezte az ászpilótai minősítéshez szükséges ötödik győzelmét. Ugyanazon a napon még egy repülőgép kilövését jelentette, de ezt nem sikerült igazolni. A nyár hátralevő részében két igazolt győzelmet szerzett, amihez szeptember 11-én egy igazolatlan társult.
1918 októberében Rudorfert kinevezték a század parancsnokává. Október 7-én egy Sopwith Camel fölött diadalmaskodott, majd a Monarchia összeomlásával végződő Vittorio Venetó-i csatában (1918. október 24.-november 3.) újabb két Sopwithet és egy megfigyelőballont lőtt le. November 2-án tartalékos hadnagyból előléptették aktív állományú főhadnaggyá.
1918. december 10-én Rudorfer csatlakozott a Ukrán Galíciai Hadsereghez a Kelet-Galícia birtoklásáért folyó lengyel-ukrán háborúban. 1919. május 25-én pilótatársával, Ivan Zsarszkijjal együtt Kassára repült, ahol a csehszlovák hatóságok letartóztatták.
Franz Rudorfer 1919. november 13-án halt meg, ismeretlen körülmények között. Kitüntetései Vaskorona-rend III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Ezüst Vitézségi Érem I. osztály Károly-csapatkereszt
Légi győzelmei Sorszám Idő Egység Repülőgép Ellenfél 1 1917. november 15. 19. felderítőszázad Hansa-Brandenburg C.I Légvédelmi ballon 2 1918. április 17. 51. vadászszázad Albatros D.III SAML 3 1918. május 1. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith 4 1918. május 1. 51. vadászszázad Albatros D.III Ballon 5 1918. június 6. 51. vadászszázad Albatros D.III SPAD felderítő 6 1918. június 21. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith 7 1918. július 30. 51. vadászszázad Albatros D.III Scout 8 1918. október 7. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith Camel 9 1918. október 24. 51. vadászszázad Albatros D.III Ballon 10 1918. október 27. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith 11 1918. október 27. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith
Források
Я. Тинченко. Герої Українського неба: науково-популярне видання. — К.: Темпора, 2010. — 200 с.: іл. .
Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia leghíresebb pilótái az első világháborúban Kategória:Osztrák katonai pilóták Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei Kategória:Vitézségi érmesek Kategória:A Katonai Érdemkereszt kitüntetettjei