Hell József Károly (Szélakna, 1713. május 15. – Selmecbánya, 1789. március 11.) magyar bányafőgépmester, a bányagépesítés úttörője.
Élete right|thumb|Emléktáblája Esztergomban A gépészet alapismereteit apja, Hell Máté Kornél segítségével ismerte meg. A selmeci bányatisztképző intézetben Mikoviny Sámuel előadásait hallgatta hidraulikai és mechanikai témákban (1735). Legelső találmánya 1753-ban lépett működésbe, és egy új megoldású, himbás, szekrényes vízemelőgép volt. Ennél is jelentősebb volt a vízoszlopos gépe, amelyet 1749-ben állított fel. Az 1753-ban, Selmecbányán működésbe lépett találmánya, egy léggép (machina hydraulica pneumatica) először használt vízemelés céljából sűrített levegőt. Hell léggépe a kőolajbányászat területén napjainkban is használt gázlift (airlift) előfutárának tekinthető. 1758-tól használt tűzgépe az 1722-ben az angol nemzetiségű Potter találmányának tökéletesített változata volt. 1756-ban üzembe helyezte szellőztetőgépét, majd 1766-ban felállította 35 nyilas zúzóművét. A bányagépesítési témák mellett jártas volt a haditechnikában is.
Művei Berechnung der Luftmaschine… (Bécs, 1771)
Források
Irodalom Faller Jenő: A magyar bányagépesítés úttörői a XVIII. században (Bp., 1953) Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958) M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. sz.-ban (Bp., 1964) Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Bp., 1966)
Kategória:Magyar bányászok Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Selmecbányaiak Kategória:18. századi magyarok Kategória:1713-ban született személyek Kategória:1789-ben elhunyt személyek