A kianit a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének szinonimája: disztén (disz=kettős, sztenosz=erősség, görög).
Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: Al2SiO5 (csakúgy mint az andaluzité és a szillimanité) Szimmetriája: triklin (véglapos) Sűrűsége: 3,6 g/cm³ Keménysége: kristálytani iránytól függően 4-7 (a Mohs-féle keménységi skála alapján) Hasadása: jó Színe: égkék (cián, melyből neve is származik), szürkésfehér, ritkán sárga, barna, rózsaszín Fénye: gyöngyház-üvegfényű
Megjelenési formái, genetikája bélyegkép|jobbra|250px|Az Al2SiO5 polimorf módosulatok stabilitási tartománya a nyomás és hőmérséklet függvényében Főként nyúlt, táblás termetű kristályok formájában fordul elő. A sztaurolit és a kianit szerkezete nagyon hasonló, ezért gyakori orientált összenövésük. Ellenálló ásvány, aminek következménye, hogy folyami és tengerparti üledékekben is gyakori elegyrész. Egyes torlatokban jelentős dúsulásai vannak.
A metamorf kőzetek elegyrésze, melyekben uralkodóan a nagy nyomású regionális metamorf kőzetekhez kapcsolódik. A trimorf Al2SiO5 vegyület közepes hőmérsékleten és nagy nyomáson stabil módosulata.
Felhasználása Drágakő minőségű, kék színű fajtáját ékkőnek csiszolják.
Rokon ásványfajok andaluzit szillimanit sztaurolit topáz
Források
Kategória:Nezoszilikátok