A geológiai időskálán a cenomani a késő kréta kor legkorábbi korszaka. 100,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 93,9 millió évvel ezelőtt ért véget. A cenomani az albai korszakot követte és a turonit előzte meg.Az International Commission on Stratigraphy idődiagramjának részletes változatához lásd:
A cenomani megfelel a Mexikói-öbölben használt időskála woodbini és az Egyesült Államok keleti parti időskálájához tartozó eaglefordi korszakoknak.
A cenomani végén egy anoxikus esemény, az úgynevezett cenomani-turoni határesemény vagy más néven Bonarelli-esemény következett be, ami a tengeri fajok kis mértékű kihalását okozta.
Sztratigráfiai definíció A cenomani emeletet a francia őslénykutató, Alcide d'Orbigny használta elsőként a szakirodalomban, 1847-ben. A név Le Mans városának újkori latin nevéből, a cenomanumból származik.
A cenomani emelet alapja (ami a késő kréta sorozat alapja is egyben) az a hely, ahol először tűnik fel a foraminiferák közé tartozó Rotalipora globotruncanoides faj a sztratigráfiai rekordban. Az albai emelet referencia profilja (GSSP) a Francia Alpokban, a Mont Risou nyugati oldalán levő kibúvásnál a Rosans nevű falu közelében található (Hautes-Alpes területén, az alábbi koordinátáknál: 44°23'33"É, 5°30'43"K). Az alap a referencia profilban 36 méterrel a Marnes Bleues-formáció teteje alatt van.A cenomani GSSP-jét Kennedy és szerzőtársai (2004-es) műve határozta meg.
A cenomani teteje (a turoni alapja) az a hely, ahol elsőként tűnik fel a Watinoceras devonense nevű ammoniteszfaj.
A cenomani fontos korjelző fosszíliája az ammoniteszek közé tartozó Calycoceras naviculare, Acanthoceras rhotomagense és Mantelliceras mantelli.
Rétegtani és paleoklimatológiai sorrend A késő cenomani idején volt a fanerozoikum során a legmagasabb az átlagos tengerszint az elmúlt 600 millió évben (körülbelül 100–50 méterrel haladta meg a mai szintet). Ennek következtében a magaslatok mindvégig alacsonyan helyezkedtek el, a Föld felszínét borító kiterjedt meleg tengerek pedig elárasztották a mai kontinensek elődeinek alacsony területeit. A hullámok fölé emelkedő kevés szárazföldet alkotó régi hegységek, dombok és fennsíkok mind nagymértékben erodálódtak. A tektonikus hegységképződés minimális volt és a legtöbb kontinenst kiterjedt vízfelületek választották el egymástól. Mivel a hegységek nem gátolták a szeleket, az éghajlat szeles volt, a hullámzás pedig erős, ami növelte az eróziót és felgyorsította az üledékképződést.
Paleontológia Fejlábúak Ammoniteszek bélyegkép|jobbra|Acanthoceras bélyegkép|jobbra|Parapuzosia bélyegkép|jobbra|Schloenbachia
A cenomani korszak ammoniteszei:
†AcanthocerasLegkorábbi előfordulás: kora cenomani †Acompsoceras †Adkinsia †Algericeras †Algerites †AllocriocerasLegkorábbi előfordulás: késő cenomani †Austiniceras †Baskaniiceras †Bhimaites †Bostrychoceras †Budaiceras †Bunburyiceras †Calycoceras †Carthaginites †Cibolaites †Conlinoceras †Cottreauites †Couloniceras †Cunningtoniceras †Damesites †Dunveganoceras †Engonoceras †Eogunnarites †Eomadrasites †Eoscaphites †Eucalycoceras †Euhystrichoceras †Euomphaloceras †Euturrilites †Fagesia †Farbesiceras †Ficheuria †Fikaites †Flickia †Forbescieras †Gabbioceras †Gentoniceras †Graysonites †Hemiptychoceras †Hyphoplites †Hypoturrilites †Idiohamites †Jeanvogericeras †Kamerunoceras †Karamaites †Kossmatella †Lechites †Lewesiceras †Lotzeites †Lytoceras †Mantelliceras †Mariella †Marshallites †Mesogaudryceras †Mesoturrilites †Metasigaloceras †Metengonoceras †Metoicoceras †Moremanoceras †Neocardioceras †Neolobites †Neomantelliceras †Neopulchellia †Neosaynoceras †Neostlingoceras †Newboldiceras †Niceforoceras †Nigericeras †Ostlingoceras †Otoscaphites †Paracalycoceras †Paraconlinoceras †Parajaubertella †Parapuzosia †Placenticeras †Plesiacanthoceras †Plesiacanthoides †Plesioturrilites †Pleurohoplites †Promantelliceras †Proplacenticeras †Protacanthoceras †Pseudacompsoceras †Pseudaspidoceras †Pseudocalycoceras †Pseudotissotia †Pteroscaphites †Romaniceras †Rubroceras †Schloenbachia †Sharpeiceras †Stoliczkaia †Submantelliceras †Tarrantoceras †Thomasites †Thomelites †Tunesites †Turrilites †Utaturiceras †Vascoceras †Wintonia †Yezoites
Belemniteszek
bélyegkép|Keuppia †Actinocamax †Belemnellocamax †Belemnocamax †Conoteuthis †Hibolites †Neohibolites †Parahibolites
Újbelsővázas fejlábúak †Keuppia
Rákok Austropotamobius †Palibacus
Porcos halak A cenomani korszak porcos halai Taxon Korszak Lelőhely Leírás Kép†Cretoxyrhina mantelli cenomani–campaniai Jordánia, Kanada, Oroszország, USA Kora legnagyobb, 7 méteres hosszúságot is elérő cápájaként sokféle zsákmányra, például moszaszauruszokra, plezioszauruszokra, a Xiphactinusra és protostegida teknősökre vadászott.bélyegkép|középre|Cretoxyrhina bélyegkép|középre|D. pastinacaDasyatis D. ujo + további 38 faj kora cenomani–jelenkor Észak-Amerika, Közép-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland A tüskésrájafélék egyik neme. Fajai az egész világ trópusi és mérsékelt égövi tengereiben, a közép-európai partokon, északon Dél-Skandináviáig megtalálhatók. Magányosan a tengerfenéken élnek. Táplálékuk puhatestűek, rákfélék és halak.
Csontos halak bélyegkép|jobbra|Idrissa bélyegkép|jobbra|Nematonotus bélyegkép|jobbra|A Protosphyraena két faja, a P. pernicosa (fent) és a P. nitida (lent) bélyegkép|jobbra|Pseudoberyx bélyegkép|jobbra|Xiphactinus
A cenomani korszak csontos halai:
†Acrognathus †Aipichthyoides †Aipichthys †Anguillavus †Anomoeodus †Apateopholis †Aphanepygus †Apsopelix †Aulolepis †Barcarenichthyes †Belonostomus †Berycopsis †Caeus †Carsothrissops †Charitopsis †Charitosomus †Chirocentrites †Cimolichthys †Clupavus †Coelodus †Coccodus †Cryptoberyx †Ctenothrissa †Cylindracanthus †Cyranichthys †Davichthys †Dercetoides †Dinelops †Elopopsis †Enchelion †Enchelurus †Enchodus †Eubiodectes †Eurypholis †Exocoetoides †Gaudryella †Gharbouria †Gillicus †Ginsburgia †Halec †Haljulia †Hemisaurida †Heterothrissa †Homonotichthys †Humilichthys †Hoplopteryx †Idrissa †Ichthyoceras †Ichthyodectes †Ichthyotringa †Judeoberyx †Judeichthys †Lebonichthyes †Lepidotus †Libanoberyx †Lissoberyx †Lobopterus †Lophiostomus †Lusitanichthys †Macropoma †Macropomoides †Microcapros †Nematonotus †Neopachycormus †Omosoma †Omosomopsis †Ornategulum †Oshunia †Osmeroides †Pachyrizodus †Palaeocyttus †Paranogmius †Paraipichthys †Paralepidosteus †Paravinciguerria †Parenchodus †Pateroperca †Pattersonichthys †Pattersonoberyx †Petalopteryx †Pharmacichthys †Phoenicolepis †Phylactocephalus †Plectocretacicus †Plesioberyx †Plethodus †Prionolepis †Protelops †Protobrama †Protosphyraena †Protostomias †Protriacanthus †Pseudoberyx †Pycnosteroides †Ramallichthys †Rharbichthys †Rhynchodercetis †Salminops †Sardinoides †Saurodon †Saurorhamphus †Scombroclupea †Sedenhorstia †Sphathiurus †Stichoberyx †Stichocentrus †Stichopteryx †Telepholis †Trachichythyoides †Trewavasia †Tselfatia †Urenchelys †Volcichthys †Xiphactinus
Kígyók A cenomani korszak kígyói Taxon Korszak Lelőhely Leírás Kép†Eupodophis †E. descouensi cenomani Libanon 85 centiméter hosszú, hátsó lábakkal rendelkező kígyó, melynek maradványa a kréta időszaki gyíkok és a lábatlan kígyók közötti átmeneti fosszíliának tekintendő.bélyegkép|középre|Eupodophis†Haasiophis †H. terrasanctus cenomani Ein Yabrud, Palesztina A Pachyrhachis testvértaxonja. Egyetlen fosszíliája, melynek csupán a farka vége hiányzik, 88 centiméter hosszú. A koponyáján bazális és fejlett jellemzők egyaránt találhatók. Állcsontjaiban 73–75 fog helyezkedett el. Hátsó lábai egy háromszögű medencéhez kapcsolódtak, ami a megőrződött maradványok alapján nem állt összeköttetésben a gerincoszloppal.†Pachyrhachis †P. problematicus cenomani Ein Yabrud, Palesztina Körülbelül 1 méter hosszú, jól fejlett hátsó lábakkal rendelkező kezdetleges kígyó.
Krokodilformák A cenomani korszak krokodilformái Taxon Korszak Lelőhely Leírás Kép†Baharijodon †B. carnosauroides cenomani Egyiptom Egy trematochampsida krokodilforma.bélyegkép|középre|Isisfordia bélyegkép|középre|Kaprosuchus bélyegkép|középre|Laganosuchus bélyegkép|középre|Stomatosuchus†Coelosuchus †C. reedii cenomani Graneros-pala, Wyoming, USA 1 métert meghaladó hosszúságú goniopholidida.†Coringasuchus †C. anisodontis cenomani Alcântara-formáció, Brazília Valószínűleg heterodont fogazattal rendelkezett, ezért feltehetően a Nothosuchia csoportba tartozik.†Dakotasuchus †D. kingi cenomani Dakota-homokkő, Kansas, USA A goniopholidida mesoeucrocodyliák közé tartozó, a becslés szerint körülbelül 3–4 méter hosszú krokodilforma, melynek hátán, középen tizenkét pár bőrcsont helyezkedett el. Csigolyáin még nem található meg a jóval fejlettebb krokodilformákra jellemző homorú elülső és domború hátsó illeszkedő felület. Széles és rövid lapockái erőteljes mellső lábakra és szárazföldi tevékenységre utalnak.†Hamadasuchus †H. rebouli albai–cenomani Kem Kem-rétegek, Marokkó A peirosauridák közé tartozó krokodilforma, melynek kissé heterodont fogazata az állkapocs különböző részein háromféle fogból állt.†Isisfordia †I. duncani albai–cenomani Winton-formáció, Queensland, Ausztrália Felfedezése az őslénykutatókat arra a következtetésre vezette, hogy a modern krokodilok 30 millió évvel korábban fejlődtek ki, mint ahogy azt korábban gondolták. A maradványain végzett elemzés során megállapították, hogy a csigolyái a modern krokodilokéhoz hasonlóan illeszkedtek, emellett pedig az is felmerült, hogy már rendelkezett a zárt szájjal való légzést lehetővé tevő második szájpaddal is.†Kaprosuchus †K. saharicus cenomani Echkar-formáció, Niger A becslés szerint 3,3 méter hosszú, szokatlanul nagy, a vaddisznóéra emlékeztető szemfogakkal rendelkező mahajangasuchida.†Laganosuchus †L. thaumastos †L. maghrebensis cenomani Echkar-formáció, Niger; Kem Kem-rétegek, Marokkó Neve a stomatosuchidákra jellemző alacsony koponyára utal. Körülbelül 6 méter hosszú típusfajának feje 1 méteres volt. Tüskeszerű fogai alapján halakkal táplálkozott, melyek a nyitott szájába úszhattak, miközben az állat mozdulatlanul várakozott.†Libycosuchus †L. brevirostris cenomani Baharija-formáció, Egyiptom Feltehetően a Notosuchus rokonságába tartozó mesoeucrocodylia, amely a Stomatosuchus kortársaként élt.†Oceanosuchus †O. boecensis cenomani Franciaország Egy pholidosaurida, melynek pofája a családja többi tagjáéhoz viszonyítva rövidebb volt.†Oweniasuchus †O. lusitanicus †O. major †?O. minor †O. pulchelus berriasi–cenomani ?Anglia, Portugália Egy goniopholidida, melynek típusfaja, az O. major nomen dubiummá vált, mivel a hozzá tartozó egyetlen állkapocs darabot a megfelelő elemzés elvégzéséhez túl töredékesnek ítélték. Az O. minor a Theriosuchus típusfajának szinonimájává vált, így jelenleg csak a két portugál fajt tekintik érvényesnek.†Stomatosuchus †S. inermis cenomani Egyiptom Hosszú, lapos koponyával rendelkezett, melyhez a feltételezés szerint fogatlan, a pelikánokéhoz hasonló táplálkozást lehetővé tevő állkapocs tartozott. Egyetlen ismert példánya megsemmisült a második világháborúban, München bombázása során.†Terminonaris †T. robusta †T. browni cenomani–turoni Favel-formáció, Kanada; Benton-pala, Montana, USA Egy állkapocs nélküli teljes koponya, továbbá egy teljes állkapocs, a koponya alatti csontváz egyes részei és több bőrcsont alapján ismert pholidosaurida mesoeucrocodylia.†Trematochampsa †T. taqueti †T. oblita cenomani Beceten-formáció, Niger Az alig ismert krokodilformákból álló család, a Trematochampsidae névadója.†Woodbinesuchus †W. byersmauricei cenomani Woodbine-formáció, Texas, USA Egy megnyúlt, a tizenhatodik fogtól egybeforrt, koponyaablak nélküli állkapocs és különféle koponya alatti csontok, például csigolyák, lábcsontok, a váll és a csípő darabjai, valamint páncélelemek alapján ismert goniopholidida.
Moszaszauruszok A cenomani korszak moszaszauruszai Taxon Korszak Lelőhely Leírás Kép†Haasiasaurus †H. gittelmani kora cenomani Eun Yabrud, Palesztina Az Olaszországban és Horvátországban felfedezettekhez hasonló, kisméretű, könnyű felépítésű bazális moszaszaurusz.†Judeasaurus