bélyeg|jobbra|Valódi triforium a berni neogótikus Szt. Péter és Pál templomban
A trifórium folyosó késő román, de mindenekelőtt gótikus bazilikákban a fal felső részén, amely csak a középső hajó felé nyitott. Közbenső emelet alakul ki az alsó szint árkádjai és a felső szint ablakai között. Vitatott, hogy a fogalom a latin nyelvből származik, tres (három) és foris (ajtó, nyílás) olyan értelemben, hogy háromrészű nyílás, mivel a szó első említése a középkori szerzetes Gervasius jegyzeteiben a Canterbury katedrális újjáépítése kapcsán 1185-ből... supra quem murum via erat quae triforium appelatur Gervasius von Canterbury: Tractatus de combustione et reparatione Cantuariensis ecclesiae, (Szerk.) W. Stubbs, London 1879. olyan folyosóra vonatkozik, amelynek nincsenek árkádos nyílásai, ill. ablakai.
A trifórium stíluselem, kialakulása azzal magyarázható, hogy mögötte van a mellékhajó teteje, ezért a felső szint ablakai nem érnek el az árkádívekig. A trifórium tagolja a síkot és így plasztikusabbá teszi a felületet, gyakorlati építészeti haszna azonban nincs. A gádorfalon az ilyen vak oszlopsorok és triforiumok az itt egyébként elhelyezkedő valódi karzatot másnéven emporiumot hivatottak vizuálisan pótolni.
Források Anni Wagner: Von Ädikula bis Zwerggalerie. 1975 München.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
Kategória:Gótikus építészet Kategória:Román építészet Kategória:Keresztény templomépítészet