thumb|right|265px|A reformáció genfi emlékműve, hosszúsága 100 m A Reformáció nemzetközi emlékműve (, ) a kálvinista egyházaknak emléket állító építmény, emlékfal a svájci Genfben. A Kálvin János és Ulrich Zwingli nevéhez köthető, a városból kiindult reformáció nemzetközi kisugárzására emlékeztet. Szoboralakjai és domborművei a református egyház legfontosabb svájci és külföldi személyiségeit ábrázolják. A köznyelvben használatos elnevezése a reformátorok fala (). Az emlékmű a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) található. Alapkövét 1909-ben helyezték el, az elkészült emlékművet 1917-ben avatták fel.
thumb|right|265px|A központi szoborcsoport: Farel, Kálvin, Béza és Knox jobbra|bélyegkép|265px|Bocskai István szobra jobbra|bélyegkép|265px|1606. december 13-án Bocskai István, Erdély fejedelme diadalmasan hozza az országgyűlésre a bécsi békeszerződést, amely alapvetően garantálja a vallásszabadságot a Királyi Magyarországon
Építése Az emlékmű alapkövét 1909-ben, Kálvin János (1509–1564) teológus, egyházreformátor születésének 400. és a Genfi Egyetem alapításának 350. évfordulóján, helyezték el. Tervezésére még 1908-ban pályázatot írtak ki, amelyre mintegy 70 pályamű érkezett, a bíráló bizottság ezek közül választotta ki a győztesnek ítélt tervet, egy négyfős svájci építészcsoport művét. A tervezők között található Alphonse Laverrière és Jean Taillens. A szobrokat Paul Landowski és Henri Bouchard francia szobrászművészek készítették.Chancellerie de l’État de Genève: Le parc des Bastions . URL utoljára megtekintve 2008. április 28.Neil McWilliam : „Monuments, martyrdom, and the politics of religion in the French third republic”, The Art Bulletin, 1. Juni 1995. URL utoljára megtekintve 2008. április 28. Az emlékmű építését 1917-ben fejezték be. Helyét a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) jelölték ki, a régi genfi városfal egy szakaszának helyén, hangsúlyozva ezzel, hogy Genf a reformáció rendíthetetlen bástyája marad.
Leírása, szoboralakjai Az emlékmű mintegy 100 méter hosszú, egyenes, tudatosan dísztelenül hagyott kőfal, amely az Egyetem főépületével szemben húzódik. Építéséhez a burgundiai Pouillenay kőbányáiból származó mészkövet használtak.
Az emlékfal teljes hosszában végigvonul a latin nyelvű POST TENEBRAS LUX felirat, jelentése „Fény a sötétség után”. Ez a református Genf és minden olyan református közösség jelmondata, akik számára a protestáns reformáció a világosság visszatérését jelenti a világba.
Az emlékmű középpontjában, egy 5 méter magas, négyalakos szoborcsoport áll, kőtalapzatára a Názáreti Jézus nevének görög betűs rövidítését (ΙΗΣ) vésték. A kálvinizmus legfontosabb kezdeményezőit, hittudósait ábrázolja: Béza Tódor (1519–1605) svájci teológus. Kálvin János (1509–1564) francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója. Guillaume Farel (1489–1565) francia reformátor. John Knox (c.1513–1572) skót reformátor, kálvinista teológus és egyházszervező.
A központi alakokkal (Farellel és Knox-szal) összefüggő események domborművei: Pierre Viret (később Vaud kantonban működő reformátor) 1534. február 22-én egy Genfben tartott gyűlésen Farel és Antoine Froment jelenlétében megtartja az első református keresztelőt. John Knox az edinburgh-i St. Giles székesegyházban Stuart Mária skót királynő udvartartása előtt prédikál.
A központi szoborcsoporttól jobbra és balra kisebb, kb. 3 méter magas szoboralakok állnak, amelyek a reformációval kapcsolatban álló, azt segítő, előmozdító, református vallású történelmi személyiségeket ábrázolják, mellettük domborművek mutatják azt az eseményt, amely az illetőt megemlékezésre méltóvá tette.
A központi szoborcsoporttól jobbra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események: Roger Williams (1603–1684) amerikai protestáns teológus. 1620-ban az Alapító Zarándok Atyák a Mayflower hajó fedélzetén megalapítják az új-angliai Plymouth gyarmatot, amelyet később Massachusetts államba tagolnak be. Oliver Cromwell (1599–1658) angol hadvezér és államférfi. 1689. október 26-án az angol parlament alsó- és felsőháza előtt bemutatják III. (Orániai) Vilmos királynak és feleségének, Mária királynőnek a Bill of Rights jognyilatkozatot. Bocskai István (1557–1606), Erdély fejedelme, jelentős szerepet játszott a magyar reformációban. 1606. december 13-án Bocskai átadja a magyar országgyűlésnek a bécsi békeszerződést, amelyben II. Rudolf császár vallásszabadságot biztosít Magyarországon.
A központi szoborcsoporttól balra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események: I. Vilmos (1533–1584), Oránia hercege, a „hallgatag herceg”, Németalföld helytartója, „a holland haza atyja”. 1581. július 26-án Hágában a Holland Egyesült Tartományok gyűlése kimondja az Egyesült Tartományok függetlenségét. II. Gaspard de Coligny (1519–1572), Franciaország admirálisa, a francia protestantizmus kiemelkedő alakja (Szent Bertalan éjszakáján gyilkolták meg). 1598. április 13-án IV. Henrik francia király aláírja a nantes-i ediktumot, amely biztosítja a hugenották vallásszabadságot. I. Frigyes Vilmos (1620–1688) brandenburgi választófejedelem. A nantes-i ediktum (XIV. Lajos általi) 1685-ös visszavonása után a „Nagy Választófejedelem” Franciaországból elüldözött hugenottákat fogad be országa területére (lásd még: potsdami ediktum).
thumb|right|265px|Zwingli sztéléje Az emlékfal két végével szemben egy-egy monolit sztélé (vésett kőtömb) áll, a Mont Blanc-ról származó gránitból. Ezek oldalfalába Luther és Zwingli nevét vésték.
2002. november 3-án, a reformáció napján az emlékfalra felvésték a reformáció három fontos előfutárának, Petrus Waldesnek, John Wycliffe-nek és Husz Jánosnak nevét, továbbá az első női nevet, a Tournai-ból való Marie Dentière teológusnő és reformációtörténész (1495–1561) nevét is.
Az emlékmű megihlette Illyés Gyulát, aki „A reformáció genfi emlékműve előtt” címmel írt verset.
Források
Fordítás
További információk Illyés Gyula verse
Kapcsolódó szócikkek Szervét Mihály-emlékkő (Genf)
Kategória:Reformáció Kategória:Kálvinizmus Kategória:Emlékművek Kategória:Svájc építményei Kategória:1917-ben átadott építmények Kategória:Genf