bélyegkép|jobbra|200px|A Szent Miklós-templom Marginen () falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése Fogarastól 13 kilométerre délkeletre, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.
Nevének eredete Nevének román jelentése „a határon/szélen élők”. Első említése egy 1437-ből keltezett cirill betűs oklevélből való: Мърџиненй. Ez az okmány azonban csak a Bethlen Mihály által az egyházi szláv szöveg román fordításából 1758-ban készített magyar fordításban maradt fenn (az eredeti állítólag 1846-ban, Dănilă Tempea házában égett le), tehát kétes hitelűnek kell tekintenünk.Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907 A későbbi századokban Marzsina/Mardzsina néven fordult elő: Mardsina (1557), Marcsina (1635), Margyna (1733), és majd csak 1750-ben Merdsinen. Ezek alapján valószínű, hogy a Mărginea (román 'határ, szél') név lehetett az elsődleges és ehhez járult később a lakókra utaló -eni képző. A g a Fogarasföld 1850-es–1870-es évekbeli román közigazgatásában használt latin betűs román hangjelölés magyar átvétele, valós hangértéke /zs/ vagy /dzs/.
Története Az 1437-es, Tirgovistyében kiállított okirat szerint Vlad Dracul mint Fogaras vidékének hűbérura szolgáinak, Urszulnak, Radulnak, Sztán Bérának és Godgyának adományozta. A későbbiekben is mindig Fogaras vidékéhez, majd 1876 után, megszűnéséig Fogaras vármegyéhez tartozott. 1635-ben 85 jobbágycsaládját, két muntyán zsellércsaládját, öt boért és négy szabadost írtak össze benne, és két malma is őrölt. 1722-ben 241 boér és 95 jobbágy családfőt, valamint hét pálinkafőzőt mutattak ki benne, míg 1786-ban 66 zsellér lakta. A Pandrea boércsalád birtokán 1758 előtt jött létre ortodox szerzetesi közössége, amelynek 1767-ben még említették kőtemplomát.Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott. A militarizálás után egész lakossága görögkatolikus vallású volt az 1870-es évekig, amikor kb. száz lakosa, majd az 1880-as években újabb kb. százötven falubeli tért át az ortodox hitre. A gyülekezet 1898-ban épített magának templomot. Az 1900-as években – Nicolae Iorga leírása szerint – erős viszály uralkodott a két felekezet között.Nicolae Iorga: Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească. București, 1906, 1. köt., 92. o. 1910-ben a kampánykörúton a faluba látogató Werner Gyula munkapárti képviselőjelöltet a falusiak haragjával szemben védelmező csendőrök sortüzet adtak le a tömegbe és öt főt megöltek.Pester Lloyd 1910. május 22. és 25.
1900-ban 907, román anyanyelvű lakosából 678 volt görögkatolikus és 229 ortodox vallású.
2002-ben 291, román nemzetiségű személy lakta, közülük 249 ortodox és 41 görögkatolikus.
Látnivalók Ortodox (korábban görögkatolikus) temploma 1770-ben épült, belső festése 1791-ből való.
Híres emberek Itt született 1816-ban David Urs báró, ezredes.
Források A falu honlapja
Jegyzetek
Kategória:Brassó megye települései Kategória:Fogaras vármegye települései