A gotlandi póni Gotland szigetéről származó kisméretű lófajta.

Története Feltehetően a svéd Gotland vagy Skogruss póni legrégibb skandináv fajta és sokat megőrzött primitív karakteréből. Ezek a lovak valamikor félvad körülmények között éltek a balti-tenger Gotland-szigetén és a svédországi Löjsta erdőkben. Sokan vannak, akik gotland lóként használják a nevét. Erre 125-130 cm-es marmagasságával bőven rácáfol a fajta. Elődök lehettek a Tarpán és az arab fajták.

Tenyésztése A pónik Gotlandról származnak, ahol már valószínűleg a kőkorszak óta éltek. Sokan úgy tartják, eredetük a tarpánra vezethető vissza, de minden tény szerint az utóbbi évszázadokban arab vér is került beléjük. Napjainkban szelektív tenyésztésük tart, gondosan megválasztják a szülőket. Ma már Svédországnak magára a Skandináv-félszigetre eső területein is folyik a tenyésztésük.

Jellemzői rövid nyak könnyű és keskeny törzs, ennek ellenére kitartó fajta gyakran fejletlenek a hátulsó lábak a farok mélyen tűzött csapott far a lapockák (noha erősek), meglehetősen meredekek

Hasznosítása Eredetileg a Gotlandot, mint sokoldalú munkapónit használták, de modern példányaikat inkább hátaslóként részesítik előnyben. Ezek kiválóan teljesítnek ugró- és ügetőversenyeken. A mozgásuk lépésben és ügetésben fürge, de a vágta nem igazán a fajta jármódja.

Források Mihók Sándor, Pataki Balázs: Lófajták. Mezőgazda Kft, 2003. Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája. Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. A ló- és pónitartás nagykönyve, Békési József (szerkesztésében). Gold Book, 2006.

Kapcsolódó szócikkek PónilovakLófajták listája

Kategória:Pónik és kislovak Kategória:Lovas világ