A buddhizmus iskolái a buddhizmus különböző intézményesített vagy filozófiai alapon történő felosztásokra utalnak, az ősi koroktól napjainkig. A buddhizmust különböző módon szokták filozófiai, kulturális vagy egyéb szempontból osztályozni szektákra, alszektákra, mozgalmakra stb, amelyek egésze alkotja a teljes buddhista hagyományt. A buddhista filozófia szektariánus és koncepcionális felosztása ma a buddhista tanulmányok, illetve Ázsiában az összehasonlító vallástudományok részét képezi.
Nyugati szempontból a buddhizmus két nagy csoportra osztható: théraváda, szó szerint az „idősek tanítása” vagy az „ősi tanítás”, és a mahájána, szó szerint a „nagy jármű”. A tudósok körében azonban gyakoribb a hármas felosztás, ugyanis a mahájánát felosztják a hagyományos mahájána tanításokra, valamint a vadzsrajána tanításokra, amely az ezoterikus vonalat képviseli.
Osztályozások A Macmillan vallásenciklopédia háromféleképpen rendszerezi a buddhizmust: mozgalmak, nikáják és filozófiai iskolák:
Iskolák: Théraváda, alapvetően dél- és Délkelet-Ázsiában. Mahájána, főleg Kelet-Ázsiában. Vadzsrajána, főleg Tibetben, Bhutánban, Mongóliában és Kalmükföldön. Nikáják, azaz egyházi testvériségek, amelyek közül ma már csak három létezik: Théraváda, dél- és Délkelet-Ázsiában Dharmaguptaka, Kínában, Koreában és Vietnámban Múlaszarvásztiváda, Tibetben Filozófiai iskolák
Fogalmak A buddhizmus legismertebb felosztásaiban használt fogalmak nem mindig azonosak, mivel azokat földrajzilag, történelmileg és filozófiájukban különböző tudósok és gyakorlók alkották. Bizonyos fogalmakat olykor egészen más szövegkörnyezetben is használnak. A legismertebb felosztásokban használt fogalmak a következők:
"konzervatív buddhizmus" ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat. "korai buddhista iskolák" ezekre az iskolákra tagozódott a buddhizmus az első néhány évszázad során; ezek közül egyedül a Théraváda maradt fent önálló iskolaként. "kelet-ázsiai buddhizmus" a kifejezéstB & G, Gethin, R & J, P & K tudósok használták a japán, koreai, szingapúri buddhizmusok összefoglaló neveként, valamint ide sorolták a kínai és vietnámi buddhizmus nagy részét is. "keleti buddhizmus" a kifejezést Harvey Penguin használta a kelet-ázsiai buddhizmusra; gyakran használják azonban a buddhizmus összes hagyományos formájára, hogy megkülönböztessék a nyugati, nyugatiasított formáktól. "ezoterikus buddhizmus" általában a "vadzsrajána" szinonímiájaként szokták használni.Encyclopedia of Religion, Macmillan, New York, volume 2, page 440 Egyes tudósok bizonyos théraváda gyakorlatokra használták, főleg Kambodzsában.Indian Insights, Luzac, London, 1997 "hínajána" gyakran pejoratívnak ítélik, mert a mahájána írásokban használják, mintegy az ellentétes iskolák befeketítésére."Hinayana (literally, 'inferior way') is a polemical term, which self-described Mahāyāna (literally, 'great way') Buddhist literature uses to denigrate its opponents." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004 Néha a korai buddhista iskolákra is használják, köztük a ma is létező théraváda iskolára, ám ennek jogossága vitatott."Hinayana is a designation that has no clearly identifiable external referent" - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004 Akadémiai használata vita tárgyát képezi."The supposed Mahayana-Hinayana dichotomy is so prevalent in Buddhist literature that it has yet fully to loosen its hold over scholarly representations of the religion." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004 A kínai, koreai, tibeti és japán mahájána iskoláknál a kifejezés alig vagy egyáltalán nem pejoratív."It is also certain that Buddhist groups and individuals in China, Korea, Tibet, and Japan have in the past, as in the very recent present, identified themselves as Mahayana Buddhists, even if the polemical or value claim embedded in that term was only dimly felt, if at all.": Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, page 492 "lámaizmus" régi kifejezés, amit néha még használnak a tibeti buddhizmusra, ám sokan lealacsonyítónak találják a kifejezést. "mahájána" a korai buddhista iskolákból kiinduló vonal. Fő használata a kelet-ázsiai és tibeti hagyományban a spirituális szintre utal,' iskolától függetlenül. "mainstream buddhizmus" a tudósok a korai buddhista iskolára használják a kifejezést. "mantrajána" általában ugyanazt jelenti, mint a "vadzsrajána".Harvey, pages 153ff A japán tendai iskolára hatással volt a mantrajána. "nevar buddhizmus" egy nem szerzetesi, fiúról fiúra szálló, kaszt alapú buddhista vonal, szanszkrit szövegekkel. "nikája buddhizmus" vagy "iskolák" kifejezés a korai buddhista iskolákra. "északi buddhizmus" néhány tudós által használt kifejezés a tibeti buddhizmusra. Korábban vonatkozott a kelet-ázsiai vonalakra is, sőt még a tibeti vonal nélkül is használták. "titkos mantra" a Mantrajána egyik elnevezése, amelyet a tibeti buddhizmusban használtak.Hopkins, Jeffrey (1985) The Ultimate Deity in Action Tantra and Jung's Warning against Identifying with the Deity Buddhist-Christian Studies, Vol. 5, (1985), pp. 159-172 "szektáns buddhizmus" ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat. "délkelet-ázsiai buddhizmus" a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés.R & J, P & K "déli buddhizmus" a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés. "srávakajána" ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat. "tantrajána" vagy "tantrikus buddhizmus" általában a "vadzsrajána" megfelelőjeként szokták használni. Néhány tudós,Indian Insights, loc. cit. elsősorban François Bizot,Crosby, Kate( 2000)Tantric Theravada: A bibliographic essay on the writings of François Bizot and others on the yogvacara Tradition. In Contemporary Buddhism, 1:2, 141—198 használta a "tantrikus Théraváda" kifejezést egyes kambodzsai buddhista gyakorlatra. "théraváda" Srí Lanka, Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnám, Kína, India, Banglades és Malajzia egyes területeinek hagyományos buddhizmusa. Ez a történelmi, korai buddhista iskolák egyetlen ma is létező vonala. A "théraváda" kifejezést néha az összes korai buddhista iskolára is használják.Encyclopedia of Religion, volume 2, Macmillan, New York, 1987, pages 440f; Cambridge Dictionary of Philosophy, sv Buddhism "tibeti buddhizmus" általában a Tibetben, Mongóliában, Bhutánban és Kína, India és Oroszország egyes területein található buddhizmusra használják. Ezeken a területeken a tibeti hagyományokat követik. "vadzsrajána" az indiai Mahájána vonalból alakult ki. Vitatott, hogy pontosan mely vonalak tartoznak ebbe a csoportba. A tibeti buddhizmust általánosan mindenki elfogadja, hogy ide tartozik, a japán singon iskolával együtt. Akadnak tudósok,Harvey akik a koreai milgyo vonalra is használják, amely azonban nem egy önálló iskola.
Korai iskolák thumb|right|200px|Gautama Buddha egy szvasztika kereszttel a mellkasán. Ánanda, Buddha egyik tanítványa tűnik fel a háttérben. Ez a szobor a Hszi Laj templomban áll.
Számos kísérlet létezett az iskolák felsorolására. A következő csak egy a létezők közül: Szthaviraváda Pudgalaváda (kb. i. e. 280) Szarvásztiváda Vibhadzsjaváda (i. e. 240 előtt; Asóka király idején) Théraváda (kb. i. e. 240) Théraváda aliskolák Mahísászaka (i. e. 232 után) Dharmaguptaka (i. e. 232 után) Kásjapíja (i. e. 232 után) Vatszíputríja (Asóka király idején, később: Szammitíja Dharmottaríja Bhadrajáníja Szannágaraka Múlaszarvásztiváda (3. és 4. század) Szautrántika (i. e. 50 és kb. 100 között) Mahászánghika (kb. i. e. 380) Ekavjávahárika (Asóka király idején) Lokottaraváda Golulaka (Asóka király idején) Bahusrutíja (i. e. késő 3. század) Pradzsnaptiváda (i. e. késő 3. század) Csaitjaváda Csaitika (i. e. első század közepe) Apara Saila Uttara Saila
Húsz szekta A következő listán a mahájána szövegeken szereplő Hínajánaként jellemzett húsz szekta található:
Szthaviraváda (上座部) 11 szektára oszlott szét: 說一切有部(Szarvásztiváda) 雪山部(Haimavata) 犢子部(Vatszíputríja) 法上部 (Dharmottara) 賢冑部(Bhadrajáníja) 正量部(Szammitíja) 密林山部(Csannagirika) 化地部 (Mahísászaka) 法藏部(Dharmaguptaka) 飲光部(Kásjapíja) 經量部(Szautrántika)
Mahászánghika (大眾部) 9 szektára oszlott szét: 一說部(Ekavjávahárika) 說出世部(Lokottaraváda) 雞胤部 (Kukkutika) 多聞部(Bahussrutíja) 說假部(Pradzsnaptiváda) 制多山部(Csaitika) 西山住部 (Apara Saila) 北山住部(Uttara Saila).
Kelet-ázsiai iskolákra gyakorolt hatásai A következő későbbi iskolák a dharmaguptaka vinaját használták: Kínai buddhizmus, főleg a vinaja iskola Koreai buddhizmus, főleg a gyejul Vietnámi buddhizmus Japán ricu-sú A következők filozófiájára volt nagy hatással: sokan a japán dzsodzsicut a szautrántika elágazásának tartják; mások szerint a bahusrutíjából ered. a kínai/japán kusa-sú iskolát a szarvásztiváda elágazásának tartják, melyre hatással volt a Vaszubandhu.
Théraváda iskolák A Théraváda különböző iskolái a páli kánon és a későbbi magyarázó szövegek más aspektusait hangsúlyozzák, vagy másra összpontosítanak és más gyakorlatokat végeznek. Nagyban különböznek a vinaja követésének szigorúságában, magyarázásában is. Banglades: Szangharádzsa-nikája Mahászthabir-nikája Burma: Thudhamma-nikája Vipasszaná vonal (Mahászi Szajádav és tanítványai) Svegjin-nikája Dvaja-nikája vagy Dvara-nikája Srí Lanka: Sziámi-nikája Vaturavila (vagy Mahavihara Vamsika Sjamopali Vanavasza nikája) Amarapura-nikája Kanduboda (vagy Svedzsin nikája) Tapovana (vagy Kaljanavamsza) Ramanna-nikája Srí Kaldzsani Jógaszrama Szamsztha (vagy ‘Galduva vonal’) Delduva erdő nikája Thaiföld Mahá-nikája Dhammakaja mozgalom Thammajut nikája Thai erdei hagyomány Ácsán Cshá hagyománya
Mahájána iskolák thumb|right|200px|Buddhista szerzetes kínai kerámiája 1468. tájáról.
Indiai buddhizmus Madhjamaka Prászangika Szvátantrika Jógácsára Kínai buddhizmus Vinaja iskola Csingtu (Tiszta Föld buddhizmus) Szatjasziddhi (megszűnt) Abhidharmakósa (megszűnt) Dasabhúmika (beolvadt a hua-jenbe) Tientaj Hua-jen Csan (zen) Tangmi (ezoterikus) Szanlun (Három tanulmány iskola) Vei-Sí vagy Fa-hsziang Koreai buddhizmus Tongbulgyo Gyeyul (vinaja iskola) Cshonthe (tientaj) Hvaom (avatamszaka) Szon (zen) Dzsingak (ezoterikus) Szamnon (mádhjamaka) Bopszang (jógácsára) Jolban (nirvána iskola) Vonbulgyo (koreai református buddhizmus) Vietnámi buddhizmus Tịnh Độ (Tiszta Föld) Thiền (zen) Trúc Lâm (szinkretikus) Egyesített Buddhista Egyház (elkötelezett buddhizmus) Hòa Hảo (református) Japán buddhizmus Tiszta Föld buddhizmus (Amidizmus) Dzsódo Sú Dzsódo Sinsu Ippen (dzsi-su) Juzu nembucu Rissú (vinaja iskola) Dzsodzsicu (Tattvasiddhi - megszűnt) Kusa-su (abhidharmakósa - megszűnt) Szanron (madhjamaka - megszűnt) Hosszó (jógácsára) Kegon Japán ezoterikus buddhizmus Tendai (tientaj) Singon Sinnjo-en Sugendó (szinkretikus) Zen Rinzai iskola Szótó vonal Óbaku Fuke iskola (megszűnt) Nicsiren buddhizmus Nicsiren iskola Honmon Bucurjú-sú Kempon Hokke Nicsirensó iskola
Tantrikus iskolák Tibeti buddhizmus Nyingmapa Új Bön (a jungdrung bön és a Nyingmapa szintéziséből) Kadam Gelugpa Új Kadampa Hagyomány Szakjapa Ngor iskola (Ngor-pa) Char iskola (Tsar-pa) Dzsonang Kagyüpa: Sangpa kagyü Marpa kagyü: Recsung kagyü Dagpo kagyü: Karma kagyü (vagy Kamcsang kagyü) Calpa kagyü Barom kagyü Phagdru kagyü (vagy Phagmo Drugpa kagyü): Taklung kagyü Trophu kagyü Drukpa kagyü Marcang kagyü Jelpa kagyü Jaszang kagyü Sugszeb kagyü Drikung kagyü Rimé mozgalom (ökumenikus mozgalom) Nevar buddhizmus Tangmi japán Mikkjó Singon Tendai Sinnjo-en Sugendó
Új buddhista mozgalmak Dalit buddhista mozgalom Dhammakaja mozgalom Elkötelezett buddhizmus Kensókai Aum Shinrikjo (mostanság Aleph néven ismert) Gyémánt út Nyugati Buddhista Rend Barátai Új Kadampa Hagyomány Igaz Buddha iskola Vipasszaná mozgalom Sambhala buddhizmus
Kapcsolódó szócikkek A buddhizmus története A buddhizmus története Indiában
Hivatkozások