bélyegkép|jobbra|250px|Arapaima a pekingi állatkert akváriumában

Az arapaima más néven pirarucu (kiejtve piráruku)Az édesvizi szörnyek című dokumentum filmsorozat alapján. (Arapaima gigas) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül az Arapaimidae családjába tartozó faj. Az arapaiama élő kövület és nemének a típusfaja.

Előfordulása Dél-Amerika folyóiban honos, elterjedési területe Brazíliától Kolumbiáig tart. A sekélyebb vizek lakója.

Megjelenése Az arapaima kopoltyúja mellett úszóhólyaggal is lélegzik. Az egyik legnagyobb édesvízi hal. Általában 2-3 méteresre is megnő, testtömege eléri a 135 kilogrammot. Méretéről sokat fabuláznak a helyiek. Néha eléri a 4,5 méter hosszúságot és a 200 kilogrammos testtömeget. A tudósok által eddig tanulmányozott legnagyobb példány hossza azonban nem haladta meg a három métert és 135 kilogrammot nyomott. Külsejét tekintve rendkívül hasonlít a csukára: hosszú, henger alakú testén a pikkelyek a farokúszója felé egyre sűrűbbek, kisméretű feje feltűnően lapos. Teste zöldes, bár a farok résznél inkább vöröses árnyalatú.

Életmódja Az arapaima mindenevő hal, gyakorlatilag mindent befal, ami a szája elé kerül. Fő táplálékát az élőhelyéül szolgáló vizekben nagy mennyiségben előforduló halak alkotják. Elfogyasztja azonban még a csigákat, a férgeket, az édesvízi rákokat, a békákat is, valamint vízi teknősökre és kígyókra, úgyszintén rátámad. További tápláléka a vízbe hullott növények és gyümölcsök is. Kopoltyúit részben arra használja, hogy a vízből kiszűrje és a gyomrába továbbítsa a planktont és a vízben lebegő hasznosítható szerves anyagokat. Az arapaima elviseli a szennyezett és a trópusi hőség miatt sokszor oxigénszegény vizet is. Körülbelül negyedóránként kidugja a fejét a vízből, hogy levegőt vegyen. A nagy úszóhólyagja tüdőszerű szervvé fejlődött és a rendkívül finom véredényrendszerében sűrű a hajszálérhálózat. Levegővételkor az úszóhólyagból jut be az oxigén a vérébe.

Szaporodása Április, május környékén, amikor a folyók megáradnak, és elöntik a környező erdőket, az arapaima a sekélyebb vizek felé veszi útját. A homokos mederben 20 centiméter mély, 50 centiméter átmérőjű fészkeket ás, ezekbe rakja 3-6 milliméter átmérőjű ikrákat. Alig 5 nap elteltével kikelnek a körülbelül 1 centiméter hosszú utódok. Az ivadékok a hím feje közelében úszkálnak, így könnyebb ellátni védelmüket a ragadozó halakkal szemben.

Természetvédelmi állapota A húsáért való vadászata fenyegeti, ezért az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel és emiatt számos helyen a horgászata tilos.

Képek

Jegyzetek

Források A Világ állatai A dél-amerikai pampák és folyók állatvilága című kötete. Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. Ferraris, C.J. Jr., 2003. Arapaimatidae (Bonytongues). p. 31. In R.E. Reis, S.O. Kullander and C.J. Ferraris, Jr. (eds.) Checklist of the Freshwater Fishes of South and Central America. Porto Alegre: EDIPUCRS, Brasil.

További információk

Internetes leírások az arapaimáról

Kategória:Csontosnyelvűhal-alakúak Kategória:Halfajok Kategória:Dél-Amerika halai Kategória:Brazília halai