A RAPPAM (Rapid Assessment and Prioritization of Protected Area Management) egy gyors értékelési módszer, amivel meg lehet állapítani, hogy az adott védett területen milyen hatékonysággal működik a természetvédelem. Ezt a WWF fejlesztette ki 1999 és 2002 közt.
A természetvédelem hatékonyságának értékelése
A természetvédelmi kezelési hatékonyság értékelése arról szól, hogy milyen jól kezelik a védett területet. Ez, elsősorban a védendő értékek és a kitűzött célok kezelésének mértékében jelenik meg. Négy fő szándék vezérli az értékelést: a változó környezetre való hatásos és hatékony kezelési reagálás; részvétel a hatékony erőforrás elosztásban; a felelősség és áttekinthetőség elősegítése; közösségek bevonásának segítése a védett területek értékeinek támogatása érdekében. Az értékelés a fent említetteken kívül elősegítheti a kommunikációt és hatékony együttműködést a különféle résztvevők, érintettek közt.
A módszerről
A védett területek biztosítják a biológiai sokféleségnek, az ökoszisztéma és az ökoszisztéma szolgáltatások épségének egészséges működését, a földtudományi és táji értékek fennmaradását. Jelenleg a Föld felszínének kb. 12%-a áll természeti oltalom alatt, és ez az arány gyorsan növekszik a tengeri területeken is. A védett területek értékeinek megőrzésének maximalizálása érdekében szükség van a döntéshozóknak, terület kezelőinek információkra. Ilyen például a kezelés erősségei és gyengeségei, illetve milyen veszélyekkel, problémákkal kell szembe nézniük. A kezelés hatékonyságának értékelése segít megvalósítani és tökéletesíteni a kezelési stratégiákat, tökéletesíti a tervezést és a prioritások megfogalmazását. Ezért néhány szervezet kidolgozott olyan módszereket, amivel rendszeresen lehet értékelni a védett területek kezelésének hatékonyságát. Ma már több, mint 40 módszer, több, mint 6300 értékelési munka készült, több, mint 100 országból. A leggyakrabban alkalmazott módszer a RAPPAM. A sikere abban rejlik, hogy gyorsan és egyszerűen alkalmazható a védett területeken a fő veszélyek, hatások, kimenetek azonosítására, ami ország, régió vagy ökorégió szintre vonatkozhat. Így: azonosítja a kezelés erősségeit, gyengeségeit; elemzi a különféle veszélyek és terhelések megoszlását, gyakoriságát, komolyságát, nagyságát; azonosítja a terület magas ökológiai, társadalmi fontosságát; jelzi a természetvédelmi feladatok sürgősségét és prioritásait; segít kifejleszteni a megfelelő beavatkozást. Általában akkor a leghatékonyabb és legalaposabb ez a módszer ha közös műhelymunkában (workshop) végzik ezt. Ebbe a közös munkába be kell vonni a terület kezelőit, az adott minisztérium vagy hatóság illetékeseit, a terepen dolgozó szakembereket, a területen élőket és jobb esetben a civil szervezeteket is. Ennek a munkának 5 fő lépése van, mégpedig a következők: meg kell határozni az értékelés tárgyát, hatáskörét, a megfelelő információk begyűjtése, a RAPPAM kérdőív kitöltése, elemezni a tényeket, megfogalmazni a javaslatokat és a következő lépéseket. A védett területek sokfélesége – különféle értékek, eltérő rendszerek és kultúrák – miatt nem lehet az értékelési eljárást sablonosítani. Ezért van az, hogy a nemzetközi szervezetek is csak egy keretet adnak az értékeléshez, amit helyi viszonyokhoz kell aztán igazítani. A hatékony kezelés megvalósítása sok összetevőből áll: megfelelő célkitűzések és vezetési rendszer, kielégítő erőforrások, megfelelő kezelési stratégiák és a folyamatok időszerű végrehajtása. A kezelés hatékonyságának elemzése, értékelése nem képes minden körülményt és feltételt magában foglalni. Így, ami egyik helyen (rendszerben) nyilvánvaló az a másik helyen nem biztos, hogy az.
A módszer elemei
Az értékelési eljárás központi elve hat elem, ami a kontextus, a tervezés, a források, a folyamat, output és az eredmények. Ezek az elemek egyenként is sok kérdésre választ adnak, de összesítve nézve részletes képet kaphatunk a kezelésről, így tökéletesíthetjük a természetvédelem hatékonyságát mind helyi, mind pedig rendszer szinten.
A kezelési ciklus
Az egész keretmunka azon az elven alapszik, hogy a védett területek jó kezelése egy ciklikus folyamatot kell, hogy kövessen. A kezelési ciklus a hat fontos elemet azonosítja. Ezeket kell külön-külön értékelni, ha az egész rendszer hatékonyságát meg akarjuk ismerni. A kezelés a védett terület kontextusának megértésével, beazonosításával kezdődik. Azaz a terület értékei, a veszélyek, politikai környezet… stb. azonosítása. Majd folytatódik a tervezéssel. Ez a jövőkép, célok, stratégiák meghatározásának része, azaz hogyan védjük meg értékeinket és hárítsuk el a veszélyeket. A források részbe beletartozik minden, ami inputként szerepeltethető. Ilyen például az alkalmazottak, a pénz, a felszerelés. A folyamat után jönnek az outputok (javak és szolgáltatások), végül az eredmények, ami remélhetőleg egyezik a kezdetben megfogalmazott célokkal. Fontos különbséget tenni az output és az eredmény közt. Az output, legalábbis itt, a feladatok, célok megvalósítását segíti. Ilyen például a kiépített ösvények, őrjáratok száma, pihenőhelyek… stb. Az eredmények a hosszú távú célok megvalósulását tükrözi. Például növény- vagy állatfajok populációjának stabilitása, jól működő ökoszisztémák, kultúrértékek fenntartása.
A RAPPAM kérdőív főbb kérdéstípusai
Kontextus Mik az értékek és mi a terület jelentősége? Mik a veszélyek? Milyen társadalmi, gazdasági és politikai tényezők hatnak a kezelésre? Kik a résztvevők? Tervezés A jogi státusz és a tulajdonviszonyok rendezettek? Mennyire megfelelő a természetvédelem rendszere? Az adott védett területnek van elfogadott kezelési terve? Források Milyen forrásokra van szükség a hatékony kezeléshez? Elegendőek a források a védett területek hatékony kezelésére? Kezelési folyamatok A kezelés a legjobb módon történik? A megállapított módon történik a kezelés? Hogyan tökéletesíthetőek a kezelési gyakorlatok? Outputok Kezelési terv, munkaprogram teljesítve lett? Mik a kezelés eredményei? Milyen a teljesített szolgáltatások szintje vagy száma? Milyen a teljesített stratégiák, feladatok, intézkedések állapota, mértéke? Eredmények A kezelés végül elérte a kitűzött célokat és az elvárt eredményeket kapta? Milyen az értékek állapotát? A szocio-ökonómiai és kulturális kondíciók javultak vagy változatlanok maradtak? A specifikus kezelési célkitűzések teljesültek-e és a veszélyek csökkentek-e?
Források
Balmford et al. (2002), Economic Reasons for Conserving Wild Nature, Science 297, pp.950-53 Caldwell, R. (2002), Project Design Handbook, CARE, Atalanta Chape, S., Harrison, J., Spalding, M., Lysenko, I. (2005), Measuring the extent and effectiveness of protected areas as an indicator for meeting global biodiversity targets, UNEP-WCMC, Cambridge DEFRA (2005), The Economic, Social and Ecological Value of Ecosystem Services: A Literature Review, London Dudley, N. (2008), Guidelines for Applying Protect Area Management Categories, IUCN, Gland Erwin, J. (2003), WWF: Rapid Assessment and Prioritization of Protected Area Management (RAPPAM) Methodology, WWF, Gland Hockings, M., System for Assessing the Effectiveness of Management in Protected Areas, Bioscience, Vol. 53. No. 9, september 2003 Hockings, M., (2007), The World Heritage Management Effectiveness Workbook: 2007 Edition, Cardiff Hockings, M., Leverington, F., James, R. (2007), Evaluating Management Effectiveness, IUCN Hockings, M. et al (2006), Evaluating Effectiveness – A framework for assessing management effectiveness of protected areas second edition, IUCN, Gland IUCN-WCPA (2000), Guidelines for Protected Area Management Categories, Cambridge Tshering, K. (2003), Bhutan: Management Effectiveness Assessment of Four Protected Areas using WWF’s RAPPAM Methodology, WWF UNEP-WCMC (2007), Indicators for Assessment on overview of the landscape, Cambridge
Kategória:Természetvédelem