A XXIII. kerület, vagy hivatalos nevén Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével. Északon a XX. kerület, nyugaton a Ráckevei-Duna által a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délen Dunaharaszti és Alsónémedi, míg keleten a XVIII. kerület és Gyál határolja.
A kerületnek jelenleg 3 városrésze van: a Millenniumtelep, Soroksár és az Újtelep. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Hősök tere, a Grassalkovich tér, valamint a Templom tér. A kerület kulturális életének egyik fontos helyszíne a Soroksári Táncsics Mihály Művelődési Ház, amely a helyi közösségi és kulturális programok egyik központja.
A kerület határai a 20. század során több alkalommal kisebb módosításokon mentek keresztül, majd mai formájukat nagyrészt az 1994-es közigazgatási változások után nyerték el, amikor Soroksár különvált a XX. kerülettől, és Budapest önálló kerületévé vált. A település fejlődése a 18. században indult meg, amikor német telepesek érkeztek a területre és megalapították a falut. A 19. században a mezőgazdaság vált a gazdaság meghatározó elemévé, különösen a szőlőtermesztés és a kertgazdálkodás. A terület sokáig inkább falusias jellegű maradt, ahol gazdaságok, családi házak és kisebb műhelyek határozták meg a település képét.
Területe 40,77 km², lakosainak száma körülbelül 23 000 fő, népsűrűsége pedig mintegy 580 fő/km². Ezzel a főváros egyik legnagyobb területű, ugyanakkor ritkábban lakott kerületei közé tartozik, amely megőrizte kertvárosias és részben falusias jellegét.
Fekvése Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.
Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.
Története bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen
Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.
A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.Svábok kitelepítése A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez a nagyhatalmak döntésén alapult.
1950. január 1-jével Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett.
A Gyáli-patak völgyében, a Haraszti út – Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.MOH és BAH - új közlekedési csomópontok Budapesten, 1976 december - filmhiradokonline.huBojkor József - Közlekedési csomópont építése Soroksáron, MTI Zrt. Fotóarchívum, 1976 (archivum.mtva.hu) A 150-es vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.Centenáriumi építkezések autósoknak - mi épült 1973-ban?- Fővárosi blog, 2013.11.07.1977. június 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) 199. oldal - Hungaricana online archívum A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.
A Molnár-sziget
A Molnár-sziget () a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.
Politika
Polgármesterek +TerminusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1994–1998Geiger FerencMSZP-SZDSZ1998–2002Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete2002–2006Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete2006–2010Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete2010–2014Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete2014–2019Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete2019–2024Bese Ferencfüggetlen2024–független
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/023?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaBese Ferenc Független549051,53% Ritter OttóMomentum – DK – Párbeszéd – Jobbik – Közéleti klub270125,35% Bereczki Miklós Független187917,64% Kovács Attila Mi Hazánk5835,47%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/023?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület SLE – Fidesz – KDNP 6 Momentum – DK – Párbeszéd – Jobbik – Közéleti klub 2 Független 1 P SORIÉRT Egyesület 1 23. kerületért Egyesület – LMP – Zöldek 1
Országgyűlési képviselők
1990-1994: Dr. Vizy Béla (MDF) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 1994-1998: Karakas János (MSZP) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 1998-2002: Karakas János (MSZP) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 2002-2006: Hiller István (MSZP) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 2006-2010: Hiller István (MSZP) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 2010-2014: Földesi Gyula (Fidesz-KDNP) Budapesti 29. sz. országgyűlési egyéni választókerület 2014-2022 között a XXI. és XXIII. kerület teljes területükkel a Budapesti 17. számú országgyűlési egyéni választókerületet alkották.
Budapest 17. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselői: CiklusKépviselőPárt2014-2018Szabó Szabolcs MSZP-Együtt-DK-PM-MLP2018-2022 Együtt2022-2026 DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2026-os országgyűlési választásokra Budapesten új egyéni választókerületek kerültek kialakításra. A kerület ekkor a XVIII. kerület déli részével és a XX. kerület területének többségével együtt az újonnan létrejött Budapesti 16. sz. egyéni választókerülethez került.
Budapest 16 sz. egyéni választókerületének képviselői: CiklusKépviselőPárt2026-Tarr Zoltán TISZA
Népesség
A XXIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1478 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 555 ember volt. A XXIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 7763 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 4615 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,6%-a, mintegy 2616 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XXIII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1949-ig. Az 1950-es évektől 1970-ig dinamikusan nőtt a kerület népessége. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben fő. A 70-es évektől, egészen 1990-ig csökkent a kerület népesség száma, azonban a 90-es években fordulat következett be és lassú növekedésnek indult be, ami napjainkig is tart. Jelenleg ma kevesebben laknak a XXIII. kerületben, mint 1960-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Közlekedés A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely [az 5-ös és az 510-es főutak városon belüli szakaszai], a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen pedig az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a . Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói. A kerület központja a Hősök tere, amely 13 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól.
Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.
Sportélete Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.
A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 87 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül 1998-óta minden évben megrendezésre, a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vesz részt.
bélyegkép|jobbra|A Soroksári Sportcsarnok
Városrészek Soroksár-Újtelep