A prenatális tanulás a magzat születés előtti tanulását jelenti.
A fejlődéslélektannal foglalkozó szakirodalom általában nem helyez különösebb figyelmet a méhen belüli életszakaszra, legtöbbször a születéstől kezdve tanulmányozzák a fejlődést. Néhány kutató már a hetvenes években foglalkozott az intrauterin fejlődéssel, ám ezek elsősorban a fejlődést károsító környezeti tényezők veszélyét hangsúlyozták. Az utóbbi években fordult a tudományos érdeklődés a funkcionális prenatális fejlődés kérdései felé.
Méhen belüli életszakasz
William James által elhíresült „zúgó, vibráló, zűrzavaros világ” elképzelését felváltották a kompetens magzat képével. Kontrollált tudományos vizsgálatok bizonyítják azonban, hogy az újszülött számos olyan képességgel, készséggel rendelkezik, melyek nem lehetnek a születést követő tapasztalat eredményei, hanem az anyaméhben fejlődtek ki és gyakorlódtak be. A kompetens magzatra irányuló vizsgálatokat kezdetben anatómiai, élettani és patológiai síkon végeztek, a kutatók objektív eredményeket akartak felmutatni, ezek az eredmények nem tükrözik teljes valóságot A mama és a baba között zajló dialógus pszichológiai, emocionális, pszicho-neuroendokrinológiai és pszicho-immunológiai szinteken zajlik.
A modern kutatások rávilágítanak arra, hogy nemcsak a közvetlen környezete van hatással a szervezetre, de a méhen kívüli világ is nagy hatással van. Az anya szívműködése és emésztőrendszerének működése hangforrás, mozdulatai mozgásingereket eredményeznek. A baba az anya hasfalán keresztül lép közvetetten érintkezésbe a méhen kívüli világgal, közvetlenül pedig a méhlepényen és köldökzsinóron keresztül. Az anya érzelmei, betegségei, élményei, táplálkozási szokásai és társadalmi kapcsolatai, mind hatással vannak a születendő magzatra, viszont nem csak az anya és az őt ért befolyások, hanem különböző környezetbeli hatások is nagyban befolyásolják a gyermek testi – lelki fejlődését. Bizonyos drogok, mérgek is árthatnak a magzatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a leendő szülők átlássák ezeket a helyzeteket és lehetőségük legyen felkészülni rájuk.
Fejlődési szakaszok a méhen belül biológiai szempontból
Csíraszakasz
Az első osztódás, a zigóta mitózissal kb. 24 órával a fogamzás után megtörténik. Az egy sejtből álló zigóta kettéosztódik, és így tovább. A sejtek nem egyforma ütemben fejlődnek. Ez nevezzük heterokróniának. A fejlődés egy másik jellegzetes vonása, hogy a szervezet különböző részeinek fejlettsége között azonos időben eltérések vannak. Ezt heterogenitásnak nevezzük. A sejtosztódások után, létrejön a szedercsíra. Amikor a sejtjei elérik a testben lévő sejtek átlagos nagyságát, átjut a méhben. Folyadék kerül a szedercsírába, és ahogy ennek mennyisége nő a sejtjei két részre osztódnak. A szedercsíra közepén lévő sejtcsoportra, valamint egy külső sejtrétegre. Majd hólyaggá alakul. A középen lévő sejttömegből jön létre maga az élőlény. Majd kialakul a trofoblasztokból álló védőgát a belső sejttömeg és a környezet körül. A trofoblaszt védelmi szerepet, tápanyag közvetítést old meg, valamint a belső üreget megtölti. Az új formákba szerveződést epigenezisnek nevezzük. A hólyagcsíra a méhen belül tovább halad, és a trofalobaszt sejtek apró nyúlványokat növesztenek a méh szivacsos falába. Ez a folyamatot beágyazódásnak nevezzük, az átmenetet képez az embrionális szakasz között. Embrionális szakasz Az embrionális szakasz 6 hétig tart. Ezen időszak alatt formálódnak ki a test alapvető szervei, és a közvetlen ingerlésre már érkeznek válaszreakciók. Az embrió gyorsan növekszik, a trofalobasztból hártyák növekszenek és biztosítják a tápanyagot és védelmet. A belső magzatburok (amnion) vékony, erős, átlátszó hártya, amely tartalmazza a magzatvizet, és körülveszi az embriót. Ez a folyadék védi a kemény felületektől, valamint a magzat gyenge izomzatát és lágy csontjait. A belső magzatburok körül, a külső magzatburok (chorion) helyezkedik el, amely a méhlepény alkotórésze. A méhlepény (placenta) egy összetett szerv, amely az anya és az embrió közös szöveteiből épül fel, és a köldökzsinór köti össze a magzattal.
Megakadályozza, hogy az anya és gyermek vérkeringése közvetlenül kapcsolatba kerüljenek, tápanyagokat, oxigént szállít, valamint hulladék cserélődését is segíti. Ezzel egy időben a belső sejttömeg is differenciálódik, amikből később a szervek alakulnak. Ez a sejttömeg egy külső rétegre, ektodermára válik, ami a bőr külső felszínét, a fogak egy részét, a körmöket, a belső fület, a szemlencsét, az idegrendszert (az agyat, az idegeket és a gerincvelőt) alkotja. Egy belső rétegre az endodermára válik szét, amiből az emésztőrendszer és tüdő alakul ki. Azután kialakul középső réteg, a mezoderma. Ebből formálódnak az izmok, a csontok, a keringési rendszer és a bőr belső rétegei. A sejtek rétegekbe különülése a 10–13. hétig tart.
Az első cefaloklaudális minta szerint a fejtől halad lefelé a fejlődés (a „farok” felé). A második a proximodisztális minta szerint a szervezet közepe felől halad a periféria felé a fejlődés. A 3. hét vége felé az agy három fő része osztódik, előagyra, középagy és utóagyra. Megjelennek a primitív vérsejtek és vérerek. Megjelenik a szív és a 3. hét végére elkezd verni. A 4. héten látszódnak a végtagkezdemények, a szemek, a fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni. A főbb artériák és vénák, valamint a csigolyák megjelennek, és az idegek kezdetleges, egyszerű alakot öltenek. Az 5. héten kialakul a köldökzsinór, a hörgőkezdemények, amelyekből lesz a tüdő. Kialakul a kézlemez és megjelennek az első izom csomói a fejben, a törzsben és a végtagokban. A 6. héten a fej mérete meghatározóvá válik. Láthatóvá válik a külső fül, az agy három fő rész különválik, összenő az alsó A 7. héten az arc, a nyak, a szemhéj, a gyomor, nemi szervek előzményei alakulnak ki. Valamint az izmok a test minden részén differenciálódnak, és több ezer idegsejt percenkén fejlődik. A 9. hét kialakulnak a belek, a nyak elkülönül, a fej kiemelkedik, fül és része felveszik végső formájukat, már képes mozgásokra és válaszol a száj körüli ingerlésre.
Magzati szakasz
Akkor kezdődik, mikor kezdetleges formában megjelennek a szervek és a szövetek, elkezdődik a csontosodás. Ez a szakasz a 8. vagy 9. héttől a születésig tart. A magzat hossza 3 cm-től kb. 50 cm-ig nő, a súlya pedig 8 g-tól 3250 g-ra nő. A 10. hétre elfoglalják a testen belüli végleges helyüket a belek. A 12. héten már a külső nemi jellegek egyértelműen látszanak. A 16. hét végére a fej felemelkedik, a fül a fej oldalára vándorol, az alsó végtagok jól fejlettek. Az 5. hónap végére az idegsejtjeinek száma végleges. A 7. hónap végére képessé válik a tüdő a légzésre, a szem kinyílik és reagál a fényre. A 8. hónap végére az agyban már sok tekervény megjelenik és a 9. hónap folyamán az agy egyre barázdáltabbá válik. A magzat a születés előtti utolsó hetekben megduplázza súlyát.
Magzati aktivitás
A magzati mozgás nagyon fontos célokat szolgál: az extrauterin életben maradáshoz szükséges funkciók gyakorlásában, megakadályozza a keringés csökkenésének kialakulását, és fontos kommunikációs eszköz a magzat és a külvilág, és a mama között. A kutatók 7–22 mm-es embriók (ez kb. a 7–9. gesztációs hétnek felel meg) mozgását figyelték meg, és összesen 1166 mozgáselemet különböztettek meg. Chamberlain (idézi Andrek Andrea, 1997) a magzati mozgást, mint kommunikációs eszközt, testbeszédet értelmezi, és három különböző kategóriába sorolja:
Önindította aktivitások
A 6. hét elejétől már megfigyelhető. A 10. héttől a kéz érinti az arcot, fejet, ajkakat, a magzat kinyújtja-behajlítja végtagjait, forog saját tengelye körül, nyel, nyitja és zárja a száját. Aktivitása spontán, nem reflex-jellegű. Prechtl (idézi Andrek Andrea, 1997) az önindította aktivitások három fajtáját különbözteti meg: nagymozgások, melyek a 9-10. héten a leggyakoribbak, összerezzenő mozgások, melyek gyakorisága a 9. héttől csökken, valamint a fejforgatás, szopóreflex, légzőmozgások. A magzat aktivitása hosszabb rövidebb ideig változik. A mama számára ez esetleg nyugtalanító lehet, hiszen ha a magzat mozog, akkor feltételezhetően jól érzi magát.
A magzat reaktív viselkedése
A környezeti ingerekre való reagálás mozgással, védekező gesztusokkal vagy éppen megdermedéssel, korai önregulációs viselkedésként, copingként értelmezhető.
Az interaktív viselkedés
Piontelli (1992., idézi Andrek Andrea, 1997) megfigyelései a legmeggyőzőbbek. Arról számol be, hogy 20 hetes magzatok rendszeresen találkoztak az őket elválasztó hártya mentén, kialakult játékaik, szokásaik voltak. Évekkel a születésük után ugyanezeket a játékokat játszották a függöny két oldalán. A babák interaktív képességeire különböző prenatális stimulációs programok épülnek (a babák közlő és befogadó képességeire különböző születés előtti, méhen belüli ingerek is hatással vannak), melyek célja vagy következménye a korai baba-mama kapcsolat kifejlődése, építése. A babák nagyon hamar „megtanulják” a játékok szabályait, és „szívesen” vesznek részt az interakcióban.
Magzati érzékelés
Modern módszerek alkalmazásával a kutatók részletes képet kezdenek kapni arról, hogy az emberi magzat milyen érzékelési képességekkel rendelkezik.
Mozgás érzékelése: A középfülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer, ami az egyensúlyérzék szerve, a fogamzás után 5 hónappal kezd el működni, és születéskor már teljesen működik. Ennek köszönhetően a magzat az anya testhelyzetének változásait képes érzékelni.
Látás: A 26. héttől reagál a fényre, a szívritmusa megváltozik, és elkezd mozogni. Aidan Macfarlane szerint a terhesség vége felé a hasfalon áthatoló fényeket már láthatja.
Hallás: A magzat a hangingerekre 5 – 6 hónappal a fogamzás után reagál. Megmérték a magzat feje melletti átlagos zajszintet, ami az utcán közlekedő autókban zárt ablak mellett hallható zajszintnek felel meg. Ez 75 decibel. Az anya szívverésének erősebb a hangja, a beszédhangjának még erősebb. A magzat szívritmusának változásai mérhetők, ha hallja az anya hangját. A 20. gesztációs hét végére a hallórendszer már teljesen kifejlődött, az éles zajokra félelmi reakciót mutat, mely a 28. héttől teljesen konzisztens. Az akusztikus mintázatok alakulása tanulás eredménye, nem genetikusan meghatározott.
Tapintás és hőérzékelés: A 7. héttől tapintási reflexeket mutat a magzat. Az ingerlés megszüntetésére elfordítja a fejét, kinyújtja karjait. A 14. héten összezárja ujjait a kéz érintésére, a 17. héttől az egész bőrfelület reagál az érintésre. A 4. hónaptól lehetséges kapcsolatot teremteni, hogy az anya hasfalán megfelelő helyeken nyomást gyakorolnak. Ezzel a haptonómiás kísérettel lehetőség van rá, hogy a szülő affektív megerősítést adjon a magzatnak és ő is ugyanígy viszonozza. A haptonómia fontos terápiás elem lehet a pre- és perinatális időszak különböző területein fellépő problémák esetén. A magzat érzékeny a hőmérsékletváltozásra, erős nyugtalansággal reagál az anya lázára, valamint befecskendezett hideg sóoldatra.
Ízlelés és szaglás: A magzat rendszeresen nyel a magzatvízből, ennek mennyisége az utolsó trimeszterre óránként 15-45ml lesz, ami megfelel napi 40 kalóriának. A magzat ízlelőbimbói a 15. gesztációs hétre fejlődnek ki, ezután meg tudja különböztetni az édeset a keserűt; az édes magzatvízből többet nyel. Az édes ízek preferenciája az extrauterin életben is megmarad, az újszülött pedig már mind a négy alap ízt el tudja különíteni. Mivel rendszeresen iszik a magzatvízből, megismerkedik anyja étrendjének kémiai összetevőivel, melyek a placentán keresztül jutnak el, és mire megszületik, már preferálja saját édesanyja tejének ízét. Az anya drasztikus étrendváltoztatása akadályozhatja a szoptatást.