Sörös (Pál) Pongrác (Komárom, 1873. augusztus 24. – Győr, 1919. január 5.) bencés áldozópap és tanár, történet- és életrajzíró, az MTA levelező (1909) tagja.

Élete Sörös Antal és Ackermann Józsa iparosszülők fia. Gyermekéveit Soroksáron, majd Győrött töltötte, ötéves korától pedig Komáromban. Itt kezdte gimnáziumi tanulmányait, majd Budapesten a piaristáknál, később Esztergomban a bencéseknél folytatta. Ezek után a Szent Benedek-rendbe lépett. Egy évi noviciátus után 1892-ben Győrött mint magántanuló tette le vizsgáit, majd az érettségit.

Felsőbb tanulmányait a pannonhalmi Hittudományi és Tanárképző Intézetben végezte. 1894-ben és 1896-ban szakvizsgát tett történelemből, latin nyelv- és irodalomból. 1896-ban pappá szentelték és a pápai gimnáziumba került tanárnak. 1898-ban tanári oklevelet szerzett Budapesten, állásából azonban felmentették.

1898-1899-ben tanulmányúton vett részt Budapesten és Rómában, mint a Magyar Történelmi Intézet tagja. Levéltárakban és könyvtárakban kutatott. 1899 szeptemberétől a pannonhalmi tanárképző intézetben újkori történelmet tanított 1919-ig. Az oktatás mellett 1904-ben a rendi káptalan jegyzője, 1905-1912 között a Pannonhalmi Országos Levéltár hites tagja, 1906-tól levéltárőr, 1911-től könyvtárőr is volt. Tagja volt a Szent István Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulatnak és a Budapesti Filológiai Társulatnak.

Élénken részt vett Pápa város társadalmi életében, az ottani katolikus kör alapításában, amelynek választmányi tagja és könyvtárnoka lett. 1898-ban kiadta a könyvtáruk jegyzékét. A tanításon kívül történelmi kutatásokat folytatott Pannonhalmán, Budapesten, dunántúli könyv- és levéltárakban, Ausztriában, Német- és Olaszországban.

Cikkei jelentek meg hírlapokban és folyóiratokban, a Pannonhalmi szent Benedek-rend története köteteiben, melyekből a II., III. és IV. kötet szerkesztője, ill. szerzője volt. Munkatársa volt többek között a A Pallas nagy lexikona VII. és VIII. köteteinek. A pannonhalmi Szent Benedek-rend történetének egyik szerzője, a 16-17. századi történelmet kutatta. Több életrajzot is írt: Athinai Deák Simon, Brodarics István, Forgách Ferenc, Forgách Simon, Frangepán Ferenc, Lévai Cseh Péter, Meszlény Benedek, Verancsics Antal, Zermegh János.

Művei 1896 Forgách Ferencz élete. Budapest 1896 Adorján erdélyi püspök és a szebeni prépostság. Magyar Sion 1897 Adatok Verancsics Antal primás családi viszonyaihoz, Verancsics és Forgách Simon. Magyar Sion 1898 Verancsics mint pécsi püspök. Magyar Sion 1898 Verancsics Antal élete. Esztergom 1898 A mosonmegyei történelmi és régészeti egylet Emlékkönyve 1882-1898. Magyar-Óvár 1899 Ghimesi Forgách Simon báró. Budapest 1900 „Nullius” terület volt-e a bakonybéli apátság? Esztergom. Magyar Sion 1900 Forgách Ferencz biboros nagyszombati zsinata és előzményei. Budapest. Katholikus Szemle 1901 Forgácz Ferencz esztergomi biboros. Századok 1901 A kath. klérus törekvései az 1843-44. országgyűlés egyházi ügyeinek tárgyalása alatt. Katholikus Szemle 1901 De Benziis Gualdo András. Magyar Sion 1902 A pápai adófizetés Magyarországon különös tekintettel a benczés apátságokra. Magyar Sion 1902 Nagy Lajos király ispotálya Almáson. Komáromi Ujság 1903 A bakonybéli apátság komáromi rév- és vámjövedelme. Komáromi Ujság 1903 A pápák és zsinatok reformáló törekvései 1243-1404. A pannonhalmi szent Benedek-rend története II. 1903 Guzmics Izidor apáti naplója. Irodalomtörténeti Közlemények 1903-1904 A bakonybéli apátság története I-II. A pannonhalmi szent Benedek-rend története VIII-IX. 1903 Bakonybéli regesták a XV. század első feléből. Történelmi Tár 1903, 355-372. 1904 Komáromi dolgok 1848-49-ből, Sárkány Miklós dr. Komáromi Ujság 1905 Jakab komáromi káplán, Komárom és a Széchenyi könyvtár. Komáromi Ujság 1905 Komárommegyei benczés apátságok. Komárom. Komárom-megyei és városi Múzeum-Egyesület 1904. Értesítője, 41-65. 1905 A pécsváradi benczés apátság. Budapest. Katholikus Szemle 1907 Jerosini Brodarics István (1471-1539). Székfoglaló 1907 A Szentháromság rabváltó szerzeteseinek komáromi rendháza. Komáromi Ujság 1908 Egy és más Kulcsár Istvánról. Komáromi Ujság 1908/2. 1908 Az udvardi zsinat. Komáromi Ujság 1908/13. 1908 Az 1751-i országgyűlés helyi vonatkozásai. Komárom-megyei és városi Múzeum-Egyesület Értesítője, 34-41. 1909 Ujabb adalékok a koppánmonostori apátság történetéhez. Komárom-megyei és városi Múzeum-Egyesület Értesítője, 37-45. 1910 Franyó Remig felségárulási pere. Értekezések a Történeti Tudományok köréből XXII. Budapest 1911 A tihanyi apátság története II. Budapest 1912/1984 Az elenyészett bencés apátságok. Budapest 1916 A füssi nemesi szék a XIX. században. Komárom, 1-12. 1916 Statileo János életéhez. A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyve 1915/1916 A pannonhalmi főapátság története 6. A rend új kora, új munkaköre. 1802-től napjainkig; Szent-Benedek-Rend, Bp., 1916 1917 Frangepán Ferenc, kalocsai érsek, egri püspök. Budapest

Emléke Sörös Pongrác utca, Komárom

Jegyzetek

Források

Studien und Mittheilungen aus d. Benediktiner u. Cist. Orden 1897 és köv. évf. Századok 1898, 1900, 1903, 1905 Magyar Szemle 1902 Katholikus Szemle 1902, 1904 Magyar Sion 1904 Előkelő Világ 1904-1905 Magyar Könyvészet 1903, 1904 Petrik, M. Könyvészet 1886-1900 Hóman Bálint 1919: Sörös Pongrác. Századok Tóth László: Sörös Pongrác. Turul 1918-21 Hóman Bálint 1938: Történetírás és forráskritika. Budapest Erdélyi László 1941: Emlékbeszéd Sörös Pongrác (1873–1919) rendes tag felett. Szent István Akadémia emlékbeszédei III/5. Budapest

További információk Katolikus Lexikon mult-kor Sörös Pongrác Pál Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa kultura.hu bences.hu

Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Életrajzírók Kategória:MTA-tagok Kategória:Győriek Kategória:Komáromiak Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar történetírók