300px|thumb|Egy japán mandala az öt dhjáni buddhával és más bodhiszattvával Mahávairocsana körül.
A Singon buddhizmus (japánul 真言宗 Singon sú) az egyik legnépszerűbb buddhista irányzat Japánban, amely egyike a Vadzsrajána buddhizmus kevés túlélőjének. Az i. sz. 3-4. században indult vonal eredetileg Kínában és Koreában terjedt el. Az ezoterikus tanítások később virágzásnak indultak Japánban Kúkai buddhista pap idejében. A singon szó a japán kandzsi olvasata a kínai zhenyan (真言) szónak, ami szó szerint "igaz szavak"-at jelent, ami viszont a szanszkrit mantra (मन्त्र) szó kínai fordítása.
Története A Singon buddhista tan és tanítás a Heian időszakban (794-1185) kezdődött, amikor egy Kúkai nevű pap Kínába utazott (804-ben), hogy tanulmányozza az ezoterikus buddhista gyakorlatokat. Ez a kínai ezoterikus buddhista mester Hui-kuo idején volt. Ezután Kúkai visszatért Japánba és vele indult el a singon vonal. A gyakorlók általában Kúkaihoz fordulnak.
Mielőtt Kínába utazott volna, Kúkai független buddhista papként élt egy évtizeden át. Rendkívül jól ismerte kora kínai irodalmát, a kalligráfiát és a buddhista szútrákat. Ekkor még az ezoterikus buddhizmus nem számított külön szektának. Hui-kuo gyűjtötte össze az ezoterikus buddhizmus akkor még külön darabokból álló indiai és kínai elemeit. Gonszó (勤操) japán buddhista pap hozta magával Kínából Ákászagarbhának azt az ezoterikus mantráját, amit Kokúzó-gumondzsihó-nak (虚空蔵求聞持法) neveznek. Ezt szanszkrit nyelvről fordították kínaira a buddhista pátriárka Szubhakaraszimha. Ez a mantra rendkívüli módon erősíti az emlékezőképességet és a koncentrációkészséget. Kúkai 22 éves korában tanulta meg ezt a mantrát és a hegyekbe elvonulva gyakorolta hosszú időn át. Ennek mesteri fokú elsajátítása lehetővé tette számára, hogy Hui-kuo tanításait mindössze három hónap alatt megtanulja.
Kúkai még életében nagy hírnévre tett szert a szigetországban. Az első templom, amit alapított a Kója-hegyen volt (高野山). A Singon gyakorlói azóta is nagy számban zarándokolnak el erre a helyre.
A Singon Pantheon A védikus, hindu és indo-árja istenségek többségének eredetét beágyazták a mahájána buddhizmusba. Ez kiemelkedően igaz az ezoterikus buddhizmusra. Ezek közül sok istennek van fontos szerepe, hiszen a gyakorlók rendszeresen felidézik őket szertartásaik során. A kínai taoista és a japán sintó istenségek Dévaként olvadtak be a mahájána buddhizmusba, például a kínai mahájána buddhizmusba Indra a taoizmus jade uralkodója.
Az ortodox ezoterikus buddhizmus isteni lényeit hat osztályba sorolják.
Buddhák (Bucu 仏) Bódhiszattvák (Boszacu 菩薩) Bölcsességkirályok vagy Vidjarádzsák (Mjóó 明王) Istenségek vagy Dévák (Ten 天) Avatarok (Kesin 化身) Pátriárkák (Szosi 祖師)
Az Öt bölcsességkirály
Az öt bölcsességkirály az Öt bölcsességbuddha haragos megtestesülései illetve védelmezői.
Acsala vagy Acsalanatha (Fudó mjóó 不動明王) "Az elmozdíthatatlan" - Mahávairocsana megtestesülése Kundali (Gundari mjóó 軍茶利明王) "Az égi ital elkészítője/kiosztója" - Ratnaszambhava megtestesülése Trilokavidzsaja (Gózanze mjóó 降三世明王) "A három birodalom meghódítója" - Aksobhja megtestesülése Jamántaka (Daiitoku mjóó 大威徳明王) "A halál legyőzője" - Amitábha megtestesülése Vadzsrajaksa (Kongójasa mjóó 金剛夜叉明王) "A démonok legyőzője" - Amóghasziddhi megtestesülése
Egyéb neves bölcsességkirályok
Rágarádzsa (Aizen mjóó 愛染明王) Mahámájúrí (Kudzsaku mjóó 孔雀明王) Hajagríva (Bató Kannon 馬頭観音) Uccsuszma (Uszuszama mjóó 烏枢沙摩明王) (csak tendai) Atavaka (Daigenszui mjóó 大元帥明王)
A tizenkét védelmező istenség (Deva)
Brahmá (Bonten 梵天) - Az egek ura, Az egek védelmező istene (felfelé irány) Indra (Taisakuten 帝釈天) - A Trajasztrimsa mennyország és a harminchárom istenség ura, a kelet védelmezője Varuna (Szuiten 水天) - A vizek ura, a nyugat védelmezője Vaisravana (Bisamonten 毘沙門天 vagy Tamonten 多聞天) - A gazdagság ura, az észak védelmezője Jama (Enmaten 焔魔天) - A pokol ura, a dél védelmezője Agni (Katen 火天) - A tűz ura, a délkelet védelmezője Ráksasza (Raszecuten 羅刹天) - A démonok ura, a délnyugat védelmezője Iszana vagy Mahesvara vagy Siva (Daidzsizaiten 大自在天 vagy Isanaten 伊舎那天 vagy Dzsizai ten 自在天) - A vágyak birodalmának ura, az északkelet védelmezője Váju (Fúten 風天)- A szél ura ; Guardian of the North West Szúrja vagy Aditja (Nitten vagy Nikko vagy Dai Nittenno 日天) - A nap ura Csandra (Gatten vagy Gakko 月天) - A hold ura Prithvi (Dzsiten vagy Kenrocsidzsin 地天) - A föld ura, a föld védelmezője (lefelé irány)
Egyéb fontos istenségek (Dévák)
Marícsi (Marisiten 摩里支天) - A harcosok védelmező istene Mahákála (Daikokuten 大黒天) - A gazdagság védelmező istene Szaraszvati (Benzaiten 弁財天) - A tudás, művészet és zene védelmező istene Ganésa (Kangiten 歓喜天 vagy Shóten 聖天) Az áldás védelmező istene, az akadályok elhárítója Szkanda (Idaten 韋駄天) A konyha istene, a buddhista kolostorok és papok védelmezője
A singon ágai right|thumb|265px|A Kiotóban található Daigo-dzsi templom a singon buddhizmus Daigo-ha ágának fő temploma. Az ortodox (Kogi) singon iskola (古義真言宗) Kójaszan Singon-sú (高野山真言宗) Csuin-Rju ágazat (中院流) Tódzsi (東寺真言宗) Zencúdzsi-ha (真言宗善通寺派) Daigo-ha (真言宗醍醐派) Omuro-ha (真言宗御室派) Singon-Ricu (真言律宗) Daikakudzsi-ha (真言宗大覚寺派) Szennyúdzsi-ha (真言宗泉涌寺派) Jamasina-ha (真言宗山階派) Sigiszan (信貴山真言宗) Nakajamadera-ha (真言宗中山寺派) Szanbósú (真言三宝宗) Szumadera-ha (真言宗須磨寺派) Tódzsi-ha (真言宗東寺派) a reform (Singi) singon iskola (新義真言宗) Csizan-ha (真言宗智山派) Buzan-ha (真言宗豊山派) Kokubundzsi-ha (真言宗国分寺派) Inunaki-ha (真言宗犬鳴派)
Jegyzetek
További információk
Magyar Japán szekták O Sensei élete
Angol Americana Buddhist Temple The International Shingon Institute
Kapcsolódó szócikkek Szokusinbucu Itó Sindzsó
Kategória:Buddhizmus Japánban Kategória:Vadzsrajána