Karol Maciej Szymanowski (Tyimosovka, 1882. október 3. – Lausanne, 1937. március 29.) lengyel zeneszerző, zongoraművész.

Élete Karol Szymanowski gazdag nemesi, földbirtokosi családba született Tyimosovkában, amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott, ma a Cserkaszi területen található Ukrajnában. Először az apja tanította zenére, majd 1892-től a jelizavetgrádi (ma Kropivnickij , Ukrajna) zeneiskolában tanult Gustav Neuhaus irányításával. Már 1899–1900-ban megírta első olyan prelűdsorozatát, amit maga op. 1-es jelzéssel látott el. 1901-től a varsói Állami Konzervatóriumban folytatta zenei tanulmányait Zygmunt Noskowskinál, abban az intézményben, amelynek később, 1926-tól 1930-as nyugdíjba vonulásáig az igazgatója volt.

Muzsikusi és zenei lehetőségei az orosz megszállás alatti Lengyelországban és a forradalmi események miatt meglehetősen korlátozottak voltak (két zongoráját is összetörték), ezért 1917-től kezdődően inkább – minthogy a család anyagi helyzete lehetővé tette – beutazta Európát, Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és az Egyesült Államokat, ahol felkereste a legfontosabb zenei központokat. Ezek az utazások, főleg a mediterrán területeken szerzett tapasztalatai, komoly zenei és esztétikai élményeket jelentettek számára. Utazása azonban nem csak zenei téren volt gyümölcsöző, de irodalmi műveket is alkotott. Még Varsóban írta Efebos című kisregényét, melyben a vallás és a homoszexualitás viszonyát vizsgálta. Ennek központi fejezetét lefordította oroszra, Számos verset is írt francia nyelven, és mindet akkori kedvesének, a 15 éves Borisz Kohnónak ajánlotta (például Ganymède, Baedecker, N'importe, Vagabond, de az Efebos központi, oroszra fordított részét is).

1919-ben letelepedett Varsóban. 1920–1921-ben a hegedűs Pawel Kochańskival és a zongorista Arthur Rubinsteinnel sikeres hangversenyeket adott Londonban és Amerikában. 1924 és 1926 között ellentétbe került a hazai zenei közélet konzervatív részével, ezért sok időt töltött Párizsban. Több nemzetközi elismerést kapott, 1927-ben felajánlották neki a kairói és varsói konzervatórium igazgatói posztját, amelyek közül a varsóit fogadta el (pedig a déli klíma hasznosabb lett volna kezdődő tüdőbaja szempontjából). Az első két évet arra használta fel, hogy kiépítsen egy olyan zenei képzési rendszert, amely a fiatal zenészgeneráció számára vonzerőt, komoly képzési struktúrát és perspektívát tudhat biztosítani. A megfeszített munka nem használt egészségének, ezért Davosba került, egy szanatóriumba. A következő két év (1930–1931) a stabilitás jegyében telt, sikeres volt és jólétben élt. Bérelt egy házat Zakopanében, és a tiszta tátrai levegő jót tett egészségének. 1930-ban kinevezték a varsói konzervatórium rektorának, majd megválasztották a krakkói Jagelló Egyetem tiszteletbeli doktorának, később pedig beválasztották az ISCM (International Society for Contemporary Music) tagjai közé is.

bélyegkép|balra|Zakopanei háza, ma Karol Szymanowski Múzeum Zeneszerzői stílusán kezdetben Richard Wagner, majd Richard Strauss hatása volt érzékelhető, első jelentősebb művei egyértelműen Strauss hatása alatt születtek (1. és 2. szimfónia, Hagith opera). Az első világháború idejére már kialakult egyéni stílusa, amelyben már Max Reger, Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin, Claude Debussy és Maurice Ravel törekvéseinek a hatása is felfedezhető, mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, sőt jelentősnek mondható Frédéric Chopin és a lengyel népzene hatása is. Tátrai tartózkodása idején került kapcsolatba a lengyel népzenével, és elhatározta, hogy lengyel zenei motívumok felhasználásával ír balettet (Harnasie). Ugyanebben a felfogásban született Stabat Matere is, ami nagy nemzetközi ismertséget hozott számára. A népi és az egyéni hang együttesen jelentkezik Symphonie Concertantéjében és 2. hegedűversenyében. 1932-ben bemutatták Roger király című operáját Prágában, majd 1935-ben a Harnasie-t is, ami a következő évben a párizsi Operában is nagy sikert aratott mind a kritikusok, mind a közönség körében.

Stílusában emlékeztet valami Sztravinszkij oroszos-népies műveire, ám nem annak erőteljes ritmikájú, „barbár” vonása jut kifejezésre, sokkal inkább a lírai hang érvényesül. Zongoraműveiben harmonikusan egyesül a ragyogó virtuozitás az impresszionizmussal, s ezek a művei a 20. század legjelentősebb alkotásai között vannak. Szymanowski igen fontos szerepet tölt be a lengyel zene történetében, gyakorlatilag az ő művészete az alap az utódok számára.

Karol Szymanowski Svájcban, egy lausanne-i szanatóriumban hunyt el, tuberkulózisban.

Művei Szymanowski legfontosabb szimfonikus művei között a négy szimfóniát (benne a már említett Symphonie Concertantét) és két hegedűversenyét lehet megemlíteni. Négy színpadi művet írt: két operát, a Hagith és a Król Roger (Roger király) címűeket és két balettet, a Harnasie-t és a Mandragórát. Sok zongoradarabot írt (az egyik legnépszerűbb az op. 4-es négy etűd), mazurkákat stb. Írt két remek vonósnégyest, hegedű-zongoraszonátát és sok zongorakíséretes és zenekari dalt, a Stabat Matert stb.

Az alább felsorolás az opusszám szerinti sorrendben ismerteti Szymanowski összes művét. bélyegkép|250px|Zenész társakkal, egy német lapban megjelent fényképen (1923 és 1931 között). Állnak: Grzegorz Fitelberg, Karel Boleslav Jirák, Štěpán Chodounsky, Georges-Martin Witkowski, Reiner Frigyes, Szigeti József; ülnek: Albert Roussel, Karol Szymanowski, Arnold Bax. Sor-számOpusCímÉvszám1op. 1Kilenc prelűd zongorára1899–19001a–cisz-moll prelűd zongorára19012op. 2Hat dal, zongorakísérettel1900–19023op. 4Négy etűd zongorára1900–19024op. 5Három Kasprowicz-töredék, dal zongorakísérettel19025op. 3b-moll zongoraváltozatok1901–1903–op. 6Salome, dal Jan Kasprowicz szövegére, zenekari kísérettel (elveszett)1904/19126op. 7A hattyú, dal Wacław Berent szövegére, zongorakísérettel1900–19027op. 8c-moll zongoraszonáta, No. 11903–19048op. 9d-moll hegedű-zongoraszonáta19049op. 10b-moll variációk zongorára1900–190410op. 11Négy dal, zongorakísérettel1904–190511op. 12E-dúr koncertnyitány zenekarra1903–190512op. 14C-dúr fantázia zongorára1903–190513op. 13Hat dal, német költői szövegekre, zongorakísérettel1905–190714op. 151. (f-moll) szimfónia1906–1907–op. 16Trió zongorára, hegedűre és csellóra, (befejezetlen, elveszett)190715op. 17Tizenkét dal zongorakísérettel190716op. 18Penthesilea, dal Stanisław Wyspiański szövegére, zongorakísérettel1908–191217–cisz-moll prelúdium és fúga, zongorára1905/190918op. 20Hat dal, Tadeusz Miciński szövegére, zongorakísérettel1908–191219–Lottery for Husbands or Fiancé Numer 69, operett1908–190920op. 22Színes dalok, zongorakísérettel191021op. 23D-dúr románc, hegedűre és zongorára191022op. 192., b-dúr szimfónia1910–191123op. 21A-dúr zongoraszonáta1910–191124op. 24Háfiz dalai, dalok zongorakísérettel191125op. 25Hagith, opera Felix Dörrmann szövegére1912–191324op. 24Háfiz dalai, dalok zongorakísérettel191126op. 26Háfiz dalai, dalok zenekari kísérettel191427op. 30Mítoszok, három poéma hegedűre és zongorára191528op. 28Noktürn és tarantella, hegedűre és zongorára191529op. 29Metopék, zongorára191530op. 31A mesebeli hercegnő dalai, hat dal zongorakísérettel191531op. 32Három dal, Dymitr Dywadow szövegére, zongorakísérettel191532op. 33Tizenkét etűd zongorára191633op. 34Maszkok, zongorára1915–191634op. 273. szimfónia, „Az éjszaka dala”, nagy zenekarra és kórusra1914–191635op. 351. hegedűverseny191636op. 36Zongoraszonáta, No.3191737op. 37Démétér, kantáta1917–op. 38Agave, kantátavázlat191738op. 37-1., C-dúr vonósnégyes191739op. 40Három Paganin-caprice, hegedűre és zongorára191840op. 41Négy dal, Rabindranáth Tagore szövegére, zongorakísérettel191841op. 42A megzavarodott müezzin dalai, hat dal zongorakísérettel(négy dalt zenekarra hangszerelt 1935-ben)191842op. 43Mandragóra, balett1920––Ünnepi induló zenekarra (elveszett)1925–op. 44Két baszk dal, zongorakísérettel192043–Három katona dala, zongorakísérettel192044op. 46-Słopiewnie, öt dal Julian Tuwim szövegére(zenekarra hangszerelve 1928-ban)192145op. 48Három altatódal, zongorakísérettel192246op. 49Gyermekrímek, Kazimiera Iłłakowiczówna szövegére, zongorakísérettel1922–192347op. 46Roger király, opera Jarosław Iwaszkiewicz és Sz. szövegére1918–192448op. 50Húsz mazurka zongorára1924–192549op. 51Patyomkin herceg, Tadeusz Miciński drámájából, kórusra és kis zenekarra192550op. 52La Berceuse d'Aitacho Enia, altatódal hegedűre és zongorára1925–192651–Romantikus keringő zongorára192552op. 53Stabat Mater1925–192653–Kilenc lengyel dal, zongorakísérettel1925–192654–Négy lengyel tánc zongorára192655op. 54Hét Joyce-dal zongorakísérettel192656op. 562. vonósnégyes192757–Vocalise-Etude, dal zongorakísérettel192858–Hat dal Kurpiéből, a capella kórus1928–192959op. 57Veni Creator, Stanisław Wyspiański szövegére, szopránra, kórusra és zenekarra193060op. 55Harnasie, balett-pantomim1923–193161op. 58Tizenkét dal Kurpiéből, zongorakísérettel1930–193262op. 604. szimfónia (Symphonie Concertante), zenekarra193263op. 612. hegedűverseny1932–193364op. 59Litánia Szűz Máriához, kantáta (két dal) szopránra, kórusra és zenekarra1930–193365op. 62Két mazurka zongorára1933–1934

Fordítás

Források

Hubert Kennedy: Karol Szymanowski, his Boy-love Novel, and the Boy he Loved. In: Paidika 3.3 Amszterdam, 1994 Jim Samson: Music in Transition: A Study of Tonal Expansion and Atonality, 1900–1920. W.W. Norton & Company, New York, 1977. Alessandro Martinisi: Il sogno sognato di Karol Szymanowski. Re Ruggero tra luce ed ombra. Quintessenza Editrice, Gallarate, 2009. Didier Van Moere: Karol Szymanowski. Fayard, Paris, 2008

További információk

Piano Society – Karol Szymanowski Polish Music Center – Karol Szymanowski culture.pl – Karol Szymanowski

Kategória:A Jagelló Egyetem hallgatói, oktatói Kategória:Lengyel zeneszerzők Kategória:Operaszerzők Kategória:Emigráns lengyelek Kategória:LMBT komolyzenészek Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai