III. Rudolf, másképpen Rest Rudolf () vagy Jámbor Rudolf () (971 – 1032. szeptember 6.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 586. oldal) az egyesített Burgundia utolsó királya 993-tól haláláig.
Békés Konrád fia és örököse volt. Képtelen volt korlátozni a főurak növekvő hatalmát, amiként nem tudott véget vetni Ottó Vilmos besançoni gróf és II. Henrik német-római császár szaporodó beavatkozásainak sem. 1016-ban kénytelen volt Henriket örököséül fogadni, amikor pedig Henrik meghalt (1024), Konrád, az új német király ugyanezt a kedvezményt követelte magának is. Rudolf törvényes örökös nélkül halt meg, mire Konrád bejelentette igényét a királyságra, és egyesítette Németországgal.
Jegyzetek
Irodalom Eduard Hlawitschka: Rudolf III. In: Lexikon des Mittelalters. 7. kötet: Planudes bis Stadt (Rus'). Lexma-Verlag, München 1995, , 1077. hasáb (részben elavult) Hermann Kamp: Burgund. Geschichte und Kultur (= Beck’sche Reihe. 2414). Beck, München 2007, , 37. oldaltól Bernd Schneidmüller: Die Welfen. Herrschaft und Erinnerung (819–1252) (= Kohlhammer-Urban-Taschenbücher. 465. kötet). Kohlhammer, Stuttgart u. a. 2000, , 92–105. oldal Karl Ubl: Der kinderlose König. Ein Testfall für die Ausdifferenzierung des Politischen im 11. Jahrhundert. in: Historische Zeitschrift. 292. kötet, 2. szám, 2011, 323–363. oldal, itt: 331–335. oldal, . Stefan Weinfurter: Heinrich II. (1002–1024). Herrscher am Ende der Zeiten. Pustet, Regensburg 1999, , 220. oldal
Kategória:Burgund királyok Kategória:971-ben született személyek Kategória:1032-ben elhunyt személyek