Boso (), (844 – 887. január 11.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 97. oldal) alsó-burgund (provence-i) király 879 és 887 között.
Gorzei Bivinnek (más néven Beuves), Ardennes grófjának volt a fia. 876-ban sógora, II. Károly nyugati frank király Lombardia kormányzójává tette, és hercegi rangot adományozott neki. III. Lajos és Karlmann nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és 879. október 15-én királlyá kiáltatta ki magát. A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, II. Lajos római császár leányának.James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldalGingins la Sarraz báró egy oklevelet idéz, amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: "Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis." (Bryce, id.m., 86. o.) Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített Burgundiára is kiterjedt.
Az elkövetkező években, elsősorban 880 és 882 között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat. Vienne-ben érte a halál. A trónon fia, Lajos lépett az örökébe.
Jegyzetek
Irodalom Johannes Fried: Boso von Vienne oder Ludwig der Stammler? Der Kaiserkandidat Johanns VIII. In: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters. 32. kötet, 1976, 193–208. oldal, Digitalisat. Rudolf Schieffer: Die Karolinger (= Kohlhammer-Urban-Taschenbücher. 411. kötet). 4., átdolgozott és bővített kiadás. Kohlhammer, Stuttgart u. a. 2006, Fritz Seemann: Boso von Niederburgund. Halle 1911 (halle-wittenbergi egyetem, disszertáció, 1911).
Kategória:Burgund királyok Kategória:844-ben született személyek Kategória:887-ben elhunyt személyek