II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv (), (1032/1033 körül – 1092. január 14.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, , ill. , 244. oldal) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.
Élete I. Břetiszláv és Jitka fiaként született. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege. Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét, így Vratiszláv Magyarországra menekült. Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt, Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját (1061). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád), 1063-ban megalapította a brünni püspökséget,Európa uralkodói, 244–245. oldal amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.Európa uralkodói, 245. oldal Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt. Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát. (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas))
Hosszú uralkodása alatt megerősödött a országa, ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását: a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.
Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.
Családfa 220px|jobbra|bélyegkép|Vratislav megkoronázása (Josef Mathauser (1846–1917) festménye) 220px|jobbra|bélyegkép|Vratiszláv dénárja (A oldal) 220px|jobbra|bélyegkép|Vratiszláv dénárja (B oldal)
Ulrik† 1034. XI. 9. Božena ?† 1052 után Henrikzm. 1017 Gerberga† 1036 után I. Břetiszláv* 1002 k.† 1055. I. 10. Schweinfurti Judit* 1010/1015† 1058. VIII. 2.
1 ismeretlen 2 Adelhaid* 1040† 1062. I. 27.OO 1057 k.II. Vratiszláv* 1032† 1092. I. 14. 3 Svatava* 1046-1048† 1126. IX. 1.OO 1062 2 2 2 2 II. Břetiszláv† 1100. XII. 22. Vratiszláv* 1061 Judit* 1056/1058† 1086. XII. 25. Ludmilla† 1100 után 3 3 3 3 3 Boleszláv* 1062 után† 1091. VIII. 11. II. Borivoj* 1064?† 1124. II. 2. I. Ulászló* 1065 k.† 1125. IV. 12. Judit Grojčská* 1066?† 1108. XII. 17. I. Szobeszláv* 1087 ?† 1140. II. 14.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek Csehország uralkodóinak listája Cseh fejedelmek és királyok családfája
Kategória:Cseh uralkodók Kategória:Přemysl-ház Kategória:Az 1030-as években született személyek Kategória:1092-ben elhunyt személyek